Kis híján nekiment egy kínai hadihajó egy amerikai rombolónak + videó

Az eddiginél is jobban elmérgesedtek a kínai–amerikai kapcsolatok, miután újabb incidens történt a Tajvani-szorosban. Egy amerikai televíziós hálózat felvétele szerint egy kínai hadihajó kis híján nekiment egy amerikai rombolónak. Miközben az Egyesült Államok szerint nemzetközileg elismert felségvizeken járnak, Kína úgy véli, szándékosan közelítenek a területéhez a regionális béke és stabilitás aláásása érdekében.

Tajvani-szoros, 2023. április 17. Az amerikai haditengerészet által közreadott képen az Arleigh Burke osztályú, irányított rakétával felfegyverzett USS Milius (DDG 69) amerikai romboló áthalad a Tajvani-szoroson 2023. április 16-án, néhány nappal az után, hogy a kínai hadsereg befejezte a Tajvan közelében végrehajtott hadgyakorlatát. Az amerikai haditengerészet rutinmûveletnek minõsítette az áthaladást. MTI/AP/Amerikai haditengerészet Fotó: -

Kis híján nekiütközött egy kínai hadihajó a USS Chung-Hoon amerikai rombolónak a Tajvani-szorosban egy közös kanadai–amerikai bevetés közben, amit agresszív katonai lépésnek nyilvánítottak Pekingtől a Dél-kínai-tengeren. Az eset éppen akkor történt, amikor a világ számos pontjáról gyűltek össze Szingapúrban Ázsia legfontosabb védelmi csúcstalálkozóján, a Shangri-la Párbeszéd elnevezésű fórumon.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter (k) a Shangri-la Párbeszéd nevű ázsiai és csendes-óceáni biztonságpolitikai fórumon Szingapúrban 2023. június 2-án. Fotó: Hou Hvi Jung

A Global News amerikai televíziós hálózat a küldetésben részt vevő kanadai fregatton, a HMCS Montrealon utazott, így a hajóról szemlélte az esetet. 

Az internetre felkerült felvételen az látszik, hogy a kínai haditengerészet hajója gyorsan haladva majdnem az amerikai romboló elé vágott. 

A Chung-Hoonnak végül irányt kellett változtatnia és lassítania, hogy elkerülje az ütközést. A kanadai hajó parancsnoka, Paul Mountford szerint a kínai hajó legénysége rádión keresztül előre bejelentette, hogy ütközés lesz, ami a véleménye szerint jelezte, hogy szándékos akcióról van szó. 

– A kínaiak mind a kanadai, mind az amerikai hajókkal rádión közölték, hogy kínai területre lépnek – magyarázta a parancsnok. Paul Mountford ugyanakkor azt mondta a Global Newsnak, hogy nemzetközileg elismert vizeken jártak. A Chung-Hoon és a HMCS Montreal közel egy hétig együtt hajózott a Dél-kínai-tengeren, mielőtt belépett volna a Tajvani-szorosba. A Global News szerint kínai hadihajók többször is megközelítették a kanadai hajót az áthaladás során. 

Az Egyesült Államok indo–csendes-óceáni parancsnoksága a kiadott közleményében azt írta, hogy a kínai hadihajó nem biztonságos módon hajtott végre manővereket a Chung-Hoon közelében, mintegy 150 méteren belül. 

A kanadai kínai nagykövetség szóvivője az eset kapcsán arról beszélt, hogy a kanadai és az amerikai hajók eltúlozták az ügyet. Hozzátette, hogy a kínai haditengerészeti és légi erők törvényesen és szakszerűen követték és figyelték mindkét hajót.

Az érintett országok szándékosan szítják a konfliktust a Tajvani-szorosban, rosszindulatúan aláássák a regionális békét és stabilitást, és hamis jeleket küldenek a tajvani függetlenségi erőknek

 – írta Jianwei Li, a nagykövetség munkatársa.

A történteket megelőzően Washington egy kínai vadászpilótát azzal vádolt, hogy május 26-án indokolatlan, agresszív manővert hajtott végre egy, a Dél-kínai-tenger felett repülő amerikai felderítő repülőgép közelében. Peking ezzel szemben azt vetette Washington szemére, hogy az amerikai gép szándékosan hatolt be egy kínai gyakorlótérre, hogy felderítő műveleteket hajtson végre.

– Miért jönnek át az óceánon egészen a küszöbünkig? – reagált a történésekre Cui Tiankai veterán kínai diplomata vasárnap Szingapúrban. A Shangri-la fórumon – amelyen Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter is részt vett – az Egyesült Államok volt kínai nagykövete hangsúlyozta: az amerikai csapatok túl közel kerülnek a területeikhez, a felségvizeikhez. Cui  Tiankai kitért rá: bár a két hadsereg között még mindig vannak kommunikációs csatornák, megkérdőjelezhető, hogy van-e elég politikai akarat a konfliktusok megelőzésére. 

A Tajvani-szorosban történt incidens egyébként egy újabb példája annak, hogy a napokban az eddiginél is jobban elmérgesedtek a kínai–amerikai kapcsolatok.

A Dél-kínai-tenger térségének ellenőrzésén túl Tajvan kérdése és a kínai fél ellen kiszabott gazdasági szankciók is befolyásolják a nagyhatalmak kapcsolatát. Peking legutóbb ellenkezését fejezte ki amiatt, hogy Lloyd Austin kijelentette: aggasztó, hogy Kína nem hajlandó részt venni a katonai válságkezelésről szóló tárgyalásokban. Az amerikai védelmi miniszter korábban felkérte kínai hivatali kollégáját, hogy a szingapúri találkozón négyszemközt is tárgyaljanak, Li Sang-fu azonban elutasította a kérést. A kínai védelmi miniszter ugyanis továbbra is az Egyesült Államok szankciói alatt áll, amelyeket 2018-ban vezettek be ellene egy Oroszországgal kötött fegyverüzlet után.

Borítókép: Az Arleigh Burke osztályú, irányított rakétákkal felfegyverzett USS Milius (DDG 69) amerikai romboló áthalad a Tajvani-szoroson 2023. április 16-án, néhány nappal azután, hogy a kínai hadsereg befejezte a Tajvan közelében végrehajtott hadgyakorlatát (Fotó: MTI/AP/Amerikai haditengerészet)