A történteket megelőzően Washington egy kínai vadászpilótát azzal vádolt, hogy május 26-án indokolatlan, agresszív manővert hajtott végre egy, a Dél-kínai-tenger felett repülő amerikai felderítő repülőgép közelében. Peking ezzel szemben azt vetette Washington szemére, hogy az amerikai gép szándékosan hatolt be egy kínai gyakorlótérre, hogy felderítő műveleteket hajtson végre.
– Miért jönnek át az óceánon egészen a küszöbünkig? – reagált a történésekre Cui Tiankai veterán kínai diplomata vasárnap Szingapúrban. A Shangri-la fórumon – amelyen Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter is részt vett – az Egyesült Államok volt kínai nagykövete hangsúlyozta: az amerikai csapatok túl közel kerülnek a területeikhez, a felségvizeikhez. Cui Tiankai kitért rá: bár a két hadsereg között még mindig vannak kommunikációs csatornák, megkérdőjelezhető, hogy van-e elég politikai akarat a konfliktusok megelőzésére.
A Tajvani-szorosban történt incidens egyébként egy újabb példája annak, hogy a napokban az eddiginél is jobban elmérgesedtek a kínai–amerikai kapcsolatok.
A Dél-kínai-tenger térségének ellenőrzésén túl Tajvan kérdése és a kínai fél ellen kiszabott gazdasági szankciók is befolyásolják a nagyhatalmak kapcsolatát. Peking legutóbb ellenkezését fejezte ki amiatt, hogy Lloyd Austin kijelentette: aggasztó, hogy Kína nem hajlandó részt venni a katonai válságkezelésről szóló tárgyalásokban. Az amerikai védelmi miniszter korábban felkérte kínai hivatali kollégáját, hogy a szingapúri találkozón négyszemközt is tárgyaljanak, Li Sang-fu azonban elutasította a kérést. A kínai védelmi miniszter ugyanis továbbra is az Egyesült Államok szankciói alatt áll, amelyeket 2018-ban vezettek be ellene egy Oroszországgal kötött fegyverüzlet után.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!