időjárás 11°C Jeromos 2023. szeptember 30.
logo

Pusztító következményei lehetnek a feszült kínai–amerikai viszonynak

Bidló Katalin
2023.06.03. 12:41 2023.06.03. 13:54
Pusztító következményei lehetnek a feszült kínai–amerikai viszonynak

Súlyos mélyponton vannak a kínai–amerikai kapcsolatok: az elmúlt hetekben tovább fokozódott a feszültség Kína és az Egyesült Államok között, aminek számos oka van. A Dél-kínai-tenger térségének ellenőrzése, Tajvan kérdése és a kínai fél ellen kivetett gazdasági szankciók is befolyásolják a két ország kapcsolatát. Washington szerint Peking nem hajlandó tárgyalni, a kínai fél azonban azzal vádolja Amerikát, hogy minden lehetséges eszközzel próbálja elnyomni Kínát.

Határozott ellenkezését fejezte ki Kína szombaton Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kijelentését illetően, aki szerint aggasztó, hogy Kína nem hajlandó részt venni a katonai válságkezelésről szóló tárgyalásokban. 

– Mélységesen aggaszt, hogy a Kínai Népköztársaság nem hajlandó komolyabban elköteleződni a hadseregeink közötti jobb válságkezelési mechanizmusok iránt – fogalmazott a védelmi miniszter a szingapúri biztonságpolitikai csúcstalálkozón. 

Austin szerint „pusztító” következményei lennének, ha konfliktus robbanna ki a Tajvani-szorosban. 

Csing Csien-feng kínai altábornagy közben Peking „vitathatatlan szuverenitását” hangoztatta a Dél-kínai-tenger és az ahhoz kapcsolódó vizek szigetei felett. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) egyik magas rangú tisztviselője pedig határozottan cáfolta Austin azon állítását, hogy Peking nem vesz részt eléggé a katonai válságkezelésben.

Austin korábban felkérte kínai hivatali kollégáját, hogy a szingapúri találkozó keretein belül négyszemközt is tárgyaljanak, Li Sang-fu azonban elutasította a kérést. Az amerikai védelmi miniszter később azt mondta, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a térség békéjének és biztonságának fenntartása mellett, ám „a felelősségteljes védelmi vezetők számára a tárgyalásokra mindig megfelelő kell legyen az időzítés; a megfelelő időzítés mindig lehetséges, és ez mostanra is igaz”.

– Minél többet beszélünk, annál több esélyünk van elkerülni a félreértéseket és a félrekalkulációkat, amelyek válsághoz vagy konfliktushoz vezethetnek – fogalmazott Austin. 

A washingtoni kínai nagykövetség szóvivője, Liu Pengyu azonban már korábban arról beszélt, hogy Amerika Peking érdekei ellen dolgozik. 

Az Egyesült Államok azt állítja, hogy beszélni akar a kínai féllel, miközben minden lehetséges eszközzel igyekszik elnyomni Kínát, és továbbra is szankciókat vezet be kínai tisztviselők, intézmények és vállalatok ellen 

– fogalmazott pénteki nyilatkozatában, és feltette a kérdést, hogy vajon őszintének nevezhető-e Amerika kommunikációja. 

Pekingi sajtótájékoztatóján a kínai védelmi minisztérium szóvivője az amerikai felet okolta a jelenlegi nehézségekért a két ország között. A szóvivő azt vetette Washington szemére, hogy bár a Fehér Ház folyamatosan hangoztatja a párbeszédre való szándékát, figyelmen kívül hagyja a Peking által megfogalmazott aggodalmakat és aláássa a hadseregeik közötti bizalmat.

A kínai hadsereg szerdán közölte, hogy egy amerikai felderítő repülőgép május 26-án szándékosan behatolt a haditengerészet gyakorlóterületére, míg az amerikai hadsereg ázsiai és csendes-óceáni hadszíntéri parancsnoksága kedden  arról adott hírt, hogy május 26-án egy J–16-os kínai vadászrepülőgép egy „szükségtelenül agresszív manőverrel” veszélyesen megközelítette a nemzetközi légtérben rutinműveleteket végrehajtó RC–135-ös amerikai felderítő repülőgépet.

Lloyd Austin és kínai kollégája, Li Sang-fu végül kezet fogott és csupán néhány szót váltott a Shangri-la Párbeszéd nevű ázsiai és csendes-óceáni biztonságpolitikai fórum nyitóvacsoráján.

Austin jelenleg egyébként ázsiai körúton tartózkodik, ahol június 1-jén kétoldalú megbeszélést folytatott Yasukazu Hamada japán védelmi miniszterrel. Legközelebb Indiába látogat, hogy megpróbálja megerősíteni a térségbeli támogatást, amely segíthet Kína ellenében. 

Az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok súlyos mélypontra kerültek. Tajvan helyzete és az indo-csendes-óceáni térség feletti ellenőrzés kérdése komoly feszültséget generált a két nagyhatalom között.

Mint ismert, amíg Peking az egy Kína elv értelmében saját részének tekinti Tajvant, addig a de facto önálló államként működő szigetország ragaszkodik a teljes függetlenségéhez, amelyet Amerika egyre látványosabban támogat. Washington bár hivatalosan nem ismeri el Tajpej függetlenségét, segíti a potenciális támadások elleni védekezésben. 

A kínai kormány a Dél-kínai-tenger nagy részét is saját felségvizeinek tekinti, és rendszeresen elítéli az ottani amerikai katonai műveleteket. Igényének megerősítése érdekében 2021-ben bejelentési irányelvet adott ki az ezeken a vizeken való külföldi hajók közlekedésére, míg az amerikai jelenlétet a tengeri biztonságra nézve provokatív és veszélyes lépésnek minősítette – emlékeztetett a South China Morning Post, a hongkongi székhelyű angol nyelvű lap. A hágai nemzetközi bíróság azonban 2016-ban elutasította Peking Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos követeléseit, mondván, annak nincs nemzetközi jogi alapja.

Kína és Amerika befolyásszerzési törekvéseivel kapcsolatban a héten Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is megszólalt. Stoltenberg azzal vádolta Pekinget, hogy az fenyegeti a vele szomszédos országokat, azokat pedig, amelyek nem hajlandók együttműködni vele, elnyomja. Erre reagálva a norvégiai kínai nagykövetség nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentik, hogy Kína „határozottan tiltakozik” az ellen, hogy a NATO többszörösen is fenyegetésként tekintsen rá.

Kína figyelmezteti a NATO-t, hogy hagyjon fel a térségbeli konfliktusok felkavarásával, a nyugtalanság és megosztottság előidézésével 

– áll a közleményben.

Mint írják, a NATO ugyan regionális védelmi szervezet, a tömörülés egyes tagjai mégis „folyamatosan átlépik a hagyományos védelmi térségek határait, gyakran szoros katonai kapcsolatot létesítve az ázsiai-csendes-óceáni térség országaival, ami pedig a feszültség fokozódását eredményezi”.

A nagykövetségi közlemény a befolyásosabb NATO-országokra és azok hatásköreire utalva úgy véli, „a nemzetközi közösség számára világos, ki jelent valódi fenyegetést a regionális és globális békére”.

Borítókép: Li Sang-fu kínai védelmi miniszter a Shangri-la Párbeszéd nevű ázsiai és csendes-óceáni biztonságpolitikai fórumon Szingapúrban 2023. június 2-án (Fotó: MTI/EPA/Hou Hvi Jung)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.