Még az idén eltörölnék az uniós tagállami vétót a németek és a franciák

Németország és Franciaország eltökélt szándéka, hogy még az idén megreformálják a tagállami jogokat, köztük a vétóhoz való jogot. A vita nagy port kavart az elmúlt hónapokban, az utóbbi hetekben pedig ismét terítékre és napirendre került az intézkedés.

Az Európai Bizottság épületének homlokzata Brüsszelben (Fotó: flickr.com / LIBER Europe)

A két ország 2023 januárjában francia–német szakértői munkacsoportot indított az uniós intézményi reformokról, május elején pedig megalakították az úgynevezett „barátok csoportját” a minősített többségi szavazással kapcsolatban. Ez a csoport tagjai között tudja Belgiumot, Finnországot, Franciaországot, Németországot, Luxemburgot, Hollandiát, Szlovéniát és Spanyolországot is. Szerintük a változtatásokra azért van szükség, mert javítani kell az unió döntéshozatalának gyorsaságát és hatékonyságát, főként az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

„Az uniós országok sokkal rugalmasabban reagálnak a helyzetre, mint ahogyan az emberek látszólag teszik. Azt mondanám, hogy óriási előrelépés történt ebben a kérdésben” – mondta most Laurence Boone a kezdeményezésük kapcsán. Szerinte „még Lengyelország is, amely következetesen bírált minden uniós reformot, egyre inkább kezd meggyőződni az elképzelés helyességéről”.

Az egyhangú döntéshozatal eltörlése a tagállamok szuverenitását szüntetné meg

Az egyhangúság elvének eltörlése – azokon a területeken, amelyeken még egyáltalán létezik – az Európai Tanácsban történő szavazásoknál egyenértékű lenne Lengyelország és más kisebb államok szuverenitásának elvételével. Erről Ryszard Legutko, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt európai parlamenti képviselője beszélt korábban, de, ahogy arról lapunk korábban beszámolt, Andrzej Duda lengyel elnök is arcpirító kritikát fogalmazott meg a kérdésben. Kijelentette, hogy

helytelen lenne, ha bármelyik tagállam azzal zsarolná a többieket és az EU-tagjelölt országokat is, hogy ha nem teljesülnek hegemón követelései, akkor blokkolja a közösség további bővítését.

A lengyel elnök megjegyezte, hogy az EU alapító elve a testvériség és az együttműködés volt a béke és a gazdasági fejlődés biztosítása érdekében. Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, Duda szerint „minden országnak beleszólást kell kapnia a közösség fejlődését érintő kulcsfontosságú kérdésekbe, hogy érezzék, a közösségen belül igazságosság van és egyetlen ország sem kényszeríti rá akaratát mások kárára az intézményi eszközök kihasználásával”.

Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke pedig úgy véli, Brüsszel célja

egy centralista szuperállam, amelyben a tagállamok egyre inkább elveszítik jelentőségüket és önrendelkezésüket. Egyre több hatáskört akarnak elvenni a nemzetállamoktól és átruházni Brüsszelbe, hogy a polgárok feje fölött létrehozzák az Európai Egyesült Államokat.

Borítókép: Uniós zászlók az Európai Bizottság épülete előtt (Fotó: flickr.com/Liber Europe)