„A vétójog eltörlése egyenértékű a szuverenitás eltörlésével”

Nem csitulnak a kedélyek, több európai országban is éles bírálatok sorozatát fogalmazzák meg, mert Németország vezetésével Brüsszel eltörölné a vétójogot néhány alapvető döntés kapcsán. Legutóbb a lengyel jobboldal hallatta a hangját.

Brüsszel, 2023. május 15. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (j) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2023. május 15-én. MTI/AP/Virginia Mayo Fotó: Virginia Mayo

A kisebb országok szuverenitásának elvesztését helyezték kilátásba

Az egyhangúság elvének eltörlése – azokon a területeken, amelyeken még egyáltalán létezik – az Európai Tanácsban történő szavazásoknál egyenértékű lenne Lengyelország és más kisebb államok szuverenitásának elvételével. Erről Ryszard Legutko, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt európai parlamenti képviselője beszélt a Lengyel Sajtóügynökség (PAP) állami hírszolgálatnak, amelyet a wPolityce lengyel politikai hírportál szemlézett.

Mint ismeretes, Olaf Scholz baloldali német kancellár május 9-én Strasbourgban, az Európai Parlamentben tartott beszédében ismét amellett érvelt, hogy meg kell reformálni a kormány-és államfőket tömörítő Európai Tanácsban a szavazási rendszert, hogy több döntést minősített többséggel hozzanak meg, vagyis eltörölnék a vétójogot. 

Az ember vagy úgy tudna ebben a csapatban játszani, hogy a kispadon ül, azaz nem lenne befolyása a stratégiára, és egyszerűen elfogadna minden kedvezőtlen megoldást, vagy pedig tehetetlen lenne, és nem fogadná el azokat, de mégis kénytelen lenne végrehajtani őket. Egy ilyen rendszerből kaptunk ízelítőt a Fit for 55 klímavédelmi terv esetében is Senkit sem érdekelt, hogy nem értettünk egyet vele, az összes többi, számunkra kellemetlen dolog ugyanígy fog átmenni, sőt, még könnyebben is

– figyelmeztet az egyetemi professzor, aki megjegyezte, hogy Olaf Scholz kancellár egyáltalán nem titkolja, hogy mi a célja, és hogy ennek eszköze az egyhangúsági szabály eltörlése. „Fel kell tennünk magunknak egy teljesen racionális kérdést: akarjuk-e, hogy egy olyan ország irányítson minket, amely közismerten katasztrofális hibákat követ el – az Oroszországgal szembeni politika, a migráció, a pénzügyi politika terén és képtelen az önreflexióra?” – tette hozzá Legutko. 

A napokban egyébként Andrzej Duda lengyel államfő is arcpirító kritikát fogalmazott meg a kérdésben, és egyenesen kijelentette, hogy

helytelen lenne, ha bármelyik tagállam azzal zsarolná a többieket és az EU-tagjelölt országokat is, hogy ha nem teljesülnek hegemón követelései, akkor blokkolja a közösség további bővítését.

A lengyel elnök megjegyezte, hogy az EU alapító elve a testvériség és az együttműködés volt a béke és a gazdasági fejlődés biztosítása érdekében. Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, Duda szerint „minden országnak beleszólást kell kapnia a közösség fejlődését érintő kulcsfontosságú kérdésekbe, hogy érezzék, hogy a közösségen belül igazságosság van, és egyetlen ország sem kényszeríti rá akaratát mások kárára az intézményi eszközök kihasználásával”.

Ausztriában sem elégedettek

Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, Ausztriában is egyre hangosabbak az elégedetlen vélemények. A polgárok javát szolgáló közösség eszméje mára az önjelölt elitek projektjévé vált, akik felülről, az emberek érdekei ellen cselekszenek, legalábbis így gondolja Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke. Úgy véli, Brüsszel célja

egy centralista szuperállam, amelyben a tagállamok egyre inkább elveszítik jelentőségüket és önrendelkezésüket. Egyre több hatáskört akarnak elvenni a nemzetállamoktól és átruházni Brüsszelbe, hogy a polgárok feje fölött létrehozzák az Európai Egyesült Államokat.

Kickl leszögezte, hogy Ausztria tagja ugyan az Európai Uniónak, de szuverén állam is, és ezt a szuverenitást vissza kell szerezni.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (j) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2023. május 15-én (Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo)