Ugyanakkor az egyetértés hiánya esetén válik jelentőssé az a tény, hogy a kormányok képviselőiből álló tanácsban Németország és Franciaország együttesen nagyjából egyharmados szavazati súllyal rendelkezik, és így könnyedén blokádot szervezhetnek a többi tagállam akaratával szemben. Ehhez csak nagyon kevés más szövetségesre van szükségük, mert a szabályok szerint elég hozzá rajtuk kívül még két tagállam, amelyekkel összesen az EU lakosságának legalább 35 százalékát képviselik. Ezzel szemben a közép- és kelet-európai államok együttesen a szavazatok alig 23 százalékával rendelkeznek, így elméletileg mindannyian leszavazhatók.
Márpedig a minősített többségi döntéshozatallal szemben éppen az a legnagyobb félelmük a közép- és kelet-európai országoknak, hogy a meghatározó kérdésekben az akaratuk és érdekeik ellenére születnek döntések a francia és német befolyás alatt álló EU-ban.
A Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének statisztikája alapján messze nem alaptalan ez az aggály, különösen hazánk részéről. Eszerint a brit kilépés óta Magyarországot szavazták le leggyakrabban a tanácsban. 2021-ben Lengyelország és Magyarország az esetek 40 százalékában, Szlovákiával és Csehországgal együtt (visegrádi négyek) már 52 százalékában volt érintett a leszavazásokkal. Másrészt viszont ugyanebben az évben egyáltalán nem született Németország, Franciaország és Olaszország szavazatával ellentétes döntés!
Az alapítvány feltárta azt a tendenciát is, hogy a 2010-es évek első felében az ellenszavazatok és a tartózkodások földrajzilag még egyenlően oszlottak meg az EU-ban, miközben az utóbbi években egyre inkább a közép- és kelet-európai államok hátrányára jelentkezik az egyensúlyhiány. Ez a meggyőző tapasztalat egyértelművé teszi, hogy annál határozottabban kell ellenállni, minél több területen erőltetik a minősített többségi szavazást annak érdekében, hogy az uniós „nehézsúlyúak” le tudják szavazni az olyan „kényelmetlen partnereket”, mint Lengyelország és Magyarország.
Végezetül felmerül még egy fontos szempont, ami a demokratikus politikai felelősség kérdését illeti. Ha eltörlik a vétó intézményét a kiemelt nemzeti érdekeket vagy alapvető tagállami hatásköröket érintő ügyekben, akkor egy tagország akarata ellenére meghozott ilyen tárgyú tanácsi döntésért hogyan érvényesíthető az adott tagállam választópolgárai előtti politikai felelősség? Lényegében sehogy.
A magyarok most sem tudnak az érdekeikkel rendszeresen ellentétes többségi döntések miatt érvényt szerezni a politikai következményeknek, mert az azokat meghozó tagállamok kormányai felett nincs választójoguk. Ezzel szemben a kötelező egyhangú szavazással meghozott hátrányos uniós döntésekben való részvételt a választók a saját kormányukon számon tudják kérni. A még meglévő vétórendszer eltörlésével ez a helyzet megszűnne a legmeghatározóbb döntések esetében is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!