A brüsszeli Politico hírportál címlapos cikkében számol be róla, hogy rendszerszintű probléma az Európai Parlamentben a képviselők beosztottaik kárára elkövetett hatalmi visszaélése. A cikkben a „zaklatás” (bullying) kifejezés a cselekmények széles körét foglalja magába a szóbeli megszégyenítéstől a fizikai tettlegességen át a szexuális zaklatásig. – Egyes bennfentesek szerint az uniós demokrácia főhadiszállásán a zaklatás mértéke „elszabadult” – olvasható a cikkben.
A portál összesen 37 személlyel készített interjút a téma kapcsán. Legfontosabb megállapításaik, hogy
- a zaklatási ügyek kezelése nem megfelelő, ugyanis az áldozatoknak egy olyan eljárásban kell részt venniük, amely elfogult a képviselők (az elkövetők) irányába, hosszadalmas és súlytalanok a büntetések;
- Miközben az eljárások hatástalansága közismert, így is 34 új szexuális vagy lelki zaklatási ügyben indult parlamenti eljárás 2019 és 2021 között;
- Egy ügy feltárása akár két évig is elhúzódhat;
- Az esetek valós számát eltitkolja az EP.
A Politico által megszerzett iratok szerint idén két képviselő kapott büntetést zaklatás miatt. A luxemburgi Monica Semedo a Cseh Katalin és Donáth Anna nevével fémjelzett Renew képviselőcsoport tagja. A spanyol Mónica Silvana González a magyarországi Demokratikus Koalíció képviselőihez hasonlóan a Szocialisták és Demokraták (S&D) képviselőcsoportjának tagja.
Mindkettőjüket pszichológiai jellegű zaklatás miatt büntette meg Roberta Metsola, az EP elnöke.
A 2019 óta tartó parlamenti ciklusban mindössze kettejüket marasztalták el zaklatás miatt.
Legalább két másik képviselő ellen is folyamatban van ilyen eljárás: ők Assita Kanko belga képviselő, a jobboldali ECR képviselőcsoportból és José Ramón Bauzá spanyol törvényhozó a liberális Renew képviselőcsoportból.
A Politico kiemeli, hogy ezen ügyek azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik. – A parlamentről egy olyan sötét kép alakult ki, amely szerint az egy mérgező munkahely, ahol a zaklatás elleni szabályok elégtelenek és az erre vonatkozó figyelmeztetéseket egyszerűen elhárítják – írja a brüsszeli lap. Hozzáteszik:
jellemző gyakorlat, hogy a zaklatás áldozatait nem védik meg, sőt, aktívan eltántorítják a panaszok benyújtásától a parlament imázsának védelme és a képviselők hírnevének megóvása érdekében.
– Testileg és lelkileg teljesen leépültem – mondta egy asszisztens, aki panaszt nyújtott be képviselője ellen. Leírta, hogy tíz kilót fogyott, és poszttraumás stressz-zavart diagnosztizáltak nála. Hozzátette:
Amikor rezgett a telefonom, égő fájdalmat éreztem a mellkasomban a történtek hatására.
A Politico szerint az áldozatok arról számoltak be, hogy az EP-képviselők „a saját királyságuk urai, az intézményi dinamika arra ösztönzi őket, hogy ezt a szerepet vállalják”. Egy EP-képviselőnek jellemzően három úgynevezett akkreditált parlamenti asszisztensből áll a csapata, valamint további munkatársakból, akiknek a sikere vagy túlélése szinte teljes mértékben az egyes európai parlamenti képviselőktől függ, akiknek dolgoznak.
Egy intelligens, empatikus képviselő esetében ez egy álomlehetőség lehet egy feltörekvő fiatal számára, ám ellenkező esetben a mindennapi élet gyorsan pokollá válhat.
Hogy pontosan miről van szó, azt jól példázza a már említett Mónica Silvana González esete, akinek az asszisztense napi megaláztatásnak volt kitéve.
Durva üzeneteket kapott a főnökétől, de olyan is előfordult, hogy a saját hitelkártyájával kellett kiegyenlítenie egy 700 eurós számlát a felettese részére. A nő arra kényszerítette, hogy a Covid-lezárások ellenére az otthonában találkozzon vele beosztottja és még arra is rávette, hogy olyan személyes feladatokat végezzen el neki az asszisztens, mint a villany- és internetszerelés. González végül tízezer eurós bírságot kapott.
A Politicónak nyilatkozva a panaszok lényegéről nem szólt egy szót sem. A belga EP-képviselő, Assita Kanko azt mondta, nem kíván nyilatkozni, amíg a vizsgálat folyamatban van.
A Politicónak nyilatkozó munkatársak szexuális zaklatásról is beszámoltak. – Egész pályafutásom során szexuális zaklatással szembesültem a feletteseim részéről – fenékre csapások, elmaradt előléptetések, mert bizonyos dolgokat visszautasítottam – mondta egy volt asszisztens, aki nemrégiben mondott fel egy képviselő által elkövetett zaklatás nyomán.
A folyamatot közelről ismerők szerint a parlament háromszintű zaklatásellenes eljárása az egyik fő oka annak, hogy ilyen kevés esetre derül fény. A panaszkezelési eljárás szerint a parlamenti alkalmazottak hivatalos panaszt nyújthatnak be a parlament személyzeti szolgálatánál. Ha ők elfogadhatónak ítéli az ügyet, akkor továbbíthatják azt a zaklatás elleni bizottsághoz. Ha ez a bizottság úgy dönt, hogy hivatalos vizsgálatot indít, akkor tanúvallomásra hívják a politikust és az állítólagos áldozatokat, végül pedig tanácsot adnak a parlament elnökének – jelenleg Metsolának – a vétkes törvényhozó szankcionálásáról. Az egész folyamat gyakran hónapokig tart.
Az áldozatok szerint az eljárás felér egy kínzással, ugyanis mindenről be kell számolniuk, így lényegében újra átélik a zaklatást, majd hosszú évekig nem történik semmi. De a Politico olyan áldozattal is találkozott, aki bárhova is fordult a parlamenten belül, mindenhonnan azt a választ kapta, hogy egyszerűen lépjen ki.
A zaklatások felderítését nem segíti az sem, hogy az Európai Parlament szándékosan ködösít ilyen ügyekben. Például a zaklatásért szankcionált képviselők személyazonossága nem egykönnyen hozzáférhető, csak a parlamenti ülések jegyzőkönyveit böngészve lehet rájuk bukkanni. A Politico hiába kérte ki azokat a szakértői anyagokat, amelyeket külső szakértők írtak az EP-nek a hatékonyabb fellépés érdekében, a parlament egyszerűen nem adja ki ezeket.
További gond, hogy az ügyeket képviselők vizsgálják ki, amelyet az egyik tanú úgy kommentált, hogy ők elsősorban magukat akarják megvédeni.
A probléma kezelése folyamatosan napirenden van, ám az utóbbi években jelentős előrelépés nem történt. A zaklatásokat vizsgáló testület egyik névtelenséget kérő tagja a Politicónak úgy fogalmazott, hogy a legjobb amit bárki tehet egy ilyen ügyben, ha felmond és hátrahagyja a képviselőjét.
A zaklatási ügy kirobbanásával újabb komoly botrány tört ki az Európai Parlamentben, ahol tavaly korrupciós bűncselekmények miatt több politikust, köztük az EP-alelnök Eva Kailit is letartóztatta a brüsszeli rendőrség. Kaili négy hónap után, áprilisban került házi őrizetbe elektronikus nyomkövető viselésének kötelezettségével. Kaili ügyében előállították a politikus élettársát és édesapját, valamint Andrea Cozzolino olasz és Marc Tarabella belga európai parlamenti képviselőt. A vád ellenük bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció.
