Politikai indíttatásból fosztanák meg hazánkat a soros elnökségtől

Az Európai Parlament megint csak fűti a hangulatot Magyarország ellen – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Győri Enikő európai parlamenti képviselő annak kapcsán, hogy a testület megfosztaná hazánkat az uniós soros elnökség betöltésétől. – Mi adtunk egy magyar ízt, egy magyar és közép-európai tónust, amikor nálunk volt a vezénylőpálca – idézte fel a 2011-es magyar elnökség sikereit a politikus, aki az akkori felkészülést irányította.

Strasbourg, 2023. június 14. Szavaznak a képviselõk az Európai Parlament 2023. június 14-i ülésén Strasbourgban. Az uniós törvényhozó testület június 12. és 15. között ülésezik. MTI/EPA/Julien Warnand Fotó: Julien Warnand

Az Európai Parlament teljes tévedésben van, megint szokás szerint túlterjeszkedik a hatáskörén, és csak fűti a hangulatot Magyarország ellen – jelentette ki Győri Enikő, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) képviselő a testület azon próbálkozásával kapcsolatban, hogy megakadályozza hazánkat a soros elnökség betöltésében, amely 2024 második félévére esik. 

Ez egy nagyon erősen politikai indíttatású történet, a zöldek a baloldallal közösen a hangadói az Európai Parlamentben is a Magyarország-ellenes vitáknak

 – közölte az EP-képviselő. Hozzátette: a napnál is világosabb, hogy amikor elhangoznak magyar vagy európai bizottsági részről olyan nyilatkozatok, hogy közel vagyunk a megállapodáshoz, Magyarország jó úton jár, akkor az Európai Parlament hirtelen összehív egy Magyarország-ellenes vitát, elfogad egy határozatot, a magyar ellenzéknek nemcsak a tudomásul vételével, hanem hathatós támogatásával. Így próbálnak az időzítéssel is politikai nyomást gyakorolni a bizottságra, hogy nehogy megszülethessen az egyezség.

– Ami most történik, hogy Magyarország felkészül a 2024. második félévi elnökségére, az egy jogszabály alapján történik, nem is választható, hanem kötelezettség – magyarázta a Fidesz politikusa. Rámutatott, hogy az Európai Unió Tanácsában, tehát a tagállamok szervében van egy előre meghatározott és egyenjogúságon alapuló rotációs rendszer, hogy hat hónapig mindig más tagállam adja az elnökséget.

Győri Enikő európai parlamenti képviselő Fotó: Alain ROLLAND

Magyarország eddig egyszer, 2011. január 1. és június 30. között látta el a soros elnökség feladatait. Győri Enikő, aki az első elnökséget irányította államtitkárként, elmondta, hogy ez az időszak nagyon sikeres és jó hangulatú volt, minden nehézség ellenére, hisz a Magyarország elleni hadjárat már akkor elkezdődött. 

Hangsúlyozta, hogy hazánk a vállalásait maximálisan teljesítette, ezzel ki is vívtuk az európai partnerek elismerését. 

Kiemelte, az elnökség koronaékszere az volt, hogy le tudták zárni Horvátországgal a csatlakozási tárgyalásokat. Kimondták, hogy szomszédunk alkalmas az uniós tagságra, ami után elindulhatott a ratifikáció. Ezen túl sikerült olyan témákat is beemelni a középpontba az elnökség során, amelyek addig nem szerepeltek az uniós napirenden, mint például a demográfia és a családpolitika. 

Mi adtunk egy magyar ízt, egy magyar és közép-európai tónust, amikor nálunk volt a vezénylőpálca

 – fogalmazott Győri Enikő.

Megemlítette, hogy lett az uniónak egy roma stratégiája, és azóta a kormányoknak minden évben kötelezően készíteniük kell egy koncepciót arról, hogyan tervezik a roma közösségük felzárkóztatását. A magyar elnökség egy másik célkitűzése a Duna Stratégia megalkotása volt; ezt sikerrel elfogadtattuk az uniós partnereinkkel, és meg is valósítottuk. Ennek célja, hogy a Duna-menti népeknek – nem csak az uniós országoknak, hanem az unión kívülieknek is – minél több közös projektjük legyen, és ezek uniós projekteknek számítsanak. 

– Mi raktuk össze az úgynevezett gazdasági kormányzási csomagot is, amely azt irányozta elő, hogy az országok többet ne adósodhassanak el, ne halmozhassanak fel olyan magas költségvetési hiányt, mint korábban – ismertette Győri Enikő, hangsúlyozva, hogy a 2008-as gazdasági válság után Európa rendkívül rossz bőrben volt.

Kiállnak hazánk mellett. Az unió berkein belül egyre többen támogatják hazánkat az Európai Parlament (EP) javaslatával szemben, amely elvenné Magyarországtól a soros elnökséget. – Nem akarunk azzal az Európai Parlamenttel együtt élni, amely megvétózza az EU következő soros magyar elnökségét, mert ez az EP nem az embereket képviseli, csak a gazdasági lobbistákat – fogalmazott nemrég a portugál Chega párt elnöke, André Ventura. Belgium miniszterelnöke, Alexander De Croo is úgy nyilatkozott, nem tartja jó ötletnek a Magyarország-ellenes lépést, mivel az elnökség nem egy kiváltság, hanem egy kötelesség. Lengyelország korábban szintén felszólalt az ellen, hogy az EP megszavazta a Magyarországot elítélő állásfoglalást. – Ez egyértelmű megsértése az európai szabályoknak – közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Az állásfoglalással szemben Svédország is felemelte a hangját. – A soros elnökség összhangban van az uniós szerződésekkel, ezért minden országtól elvárt, hogy képviselje a tanács egészét – közölte Jessika Roswall svéd EU-s ügyekért felelős miniszter.

Borítókép: Szavaznak a képviselők az Európai Parlament 2023. június 14-i ülésén Strasbourgban. Az uniós törvényhozó testület június 12. és 15. között ülésezik (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)