Tizedik hete tart a Szerbia az erőszak ellen nevű tüntetéssorozat Szerbiában. A tiltakozás kiváltó oka a május 3-i iskolai lövöldözés volt, mely során egy hetedik osztályos diák mészárolt a belgrádi Vladiszlav Ribnikar Általános Iskolában. A helyszínen kilencen vesztették életüket, egy személy később, a kórházban halt meg. Mindössze másfél nappal a belgrádi mészárlás után Mladenovac környékén történt hasonló eset: egy fiatal férfi az utcán kezdett ámokfutásba, tíz embert lőtt le.
A tüntetések elsődleges célja az erőszak elleni fellépés. A tiltakozók egyebek mellett az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) tanácstagjainak leváltását, a valóságshow-k, valamint az erkölcstelenséget, az agressziót és az erőszakot népszerűsítő műsorok megszüntetését, az újságírói kódexet megszegő, erőszakot népszerűsítő nyomtatott sajtótermékek betiltását, a szerb közmédia (RTS) vezetőségének leváltását, a Pink és a Happy TV országos frekvenciájának megvonását, valamint Bratiszlav Gasics belügyminiszter és Alekszandar Vulin, a Biztonsági Információs Ügynökség főnökének leváltását követelik. Belgrádban eddig kilenc tüntetést szerveztek, a főváros mellett pedig egyre több vidéki település is csatlakozik a tiltakozókhoz.
A tüntetéshullám mára már egyértelműen túlmutat az erőszak-ellenességen és a májusi tragédiákon. Dusan Szpaszojevics, a belgrádi politológiai kar tanára szerint ezt a hullámot meglovagolva az ellenzék egy olyan egységes listává állhat össze, mely a következő választásokon képes lehetne megdönteni a Szerb Haladó Párt jelenlegi kormányzását. Az N1 szerb portál által megkérdezett szakértő ugyanakkor az esetleges nagy ellenzéki szivárványkoalíció gyenge pontjára is felhívta a figyelmet:
Ha a teljes ellenzéket sikerülne összekapcsolni, az segítene a bizonytalan szavazók bevonzásában, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy ez egy sokszínű koalíció lenne, melyben a nemzeti oldaltól a zöld baloldalig minden megjelenne, amit a hatalom aztán kihasználhatna mint gyenge pontot.
Az ellenzéki politikusok természetesen nemcsak az erőszakhullámról, hanem minden egyéb kérdésről is elmondják véleményüket, ami nemegyszer inkább a nyugati álláspontot hirdeti, mintsem a hivatalos Belgrádét. A szerbiai kormányellenes tüntetések egyik szervezője az egyik kereskedelmi televízióban a koszovói kérdésről ismertette az álláspontját. Mint ismeretes, a nyugati országok többsége, így az EU-tagállamok jelentős része és az Amerikai Egyesült Államok is független államként tekint Koszovóra, míg Szerbia, Oroszország, de Kína sem hajlandó elismerni Pristina függetlenségét.
