A holdraszállás is szerepel Oroszország jövőbeni tervei között

Az űrkutatásban szorosan kirajzolódik a Moszkvával ma gazdaságilag együttműködő országok tengelye.

Bajkonur, 2022. szeptember 21. Fellövik a Szojuz MSz-22-es orosz ûrhajót fedélzetén Francisco Rubio amerikai, valamint Szergej Prokopjev és Dmitrij Petelin orosz ûrhajósokkal, a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS) induló következõ, 68-69-es expedíció tagjaival a kazahsztáni Bajkonurból 2022. szeptember 21-én. MTI/EPA/Jurij Kocsetkov Fotó: Jurij Kocsetkov

Rövid időn belül végigfutott a világsajtón, hogy vasárnap délelőtt becsapódott a Holdba az orosz Luna–25 űrszonda. Tervek szerint augusztus 11-ei felszállását követően hétfőn kellett volna landolnia a Holdon. Feladata a Hold déli, pólusközeli régiójában a talajösszetétel elemzése, víz jelenlétére vonatkozó hipotézisek megerősítése vagy cáfolása lett volna. A Roszkoszmosz orosz szövetségi űrügynökség közlése szerint a vizsgálatok már megindultak annak kapcsán, hogy mi okozhatta a balesetet.

A Luna–25 missziója nemcsak a tudomány, hanem az orosz űrkutatás szempontjából is mérföldkő lett volna, elődjét, a Luna–24 állomást ugyanis még 1976-ban a Szovjetunió bocsátotta fel.

Moszkva tervei szerint 2030-ig további két küldetést indítana, ezeken felül másik két misszióval is számolnak az oroszok, amelyek között akár ember általi holdraszállásra és a továbbiakban holdállomás kialakítására is sor kerülhet – mutatott rá elemzésében Seremet Sándor. Az Eurázsia Központ szakértője kiemelte, a világűr meghódításáért a második világháború lezárása után indult meg a nagy verseny a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. A szovjetek hamar nagy előnyre szert tettek, 1957-ben már fellőtték a Szputnyikot, az első műholdat – Washington esetében erre csak egy évvel később került sor.

Történelmet írt a Szovjetunió akkor is, amikor felküldték az első élőlényt az űrbe, majd Jurij Gagarin teljesítette az első űrrepülést, de szovjet űrhajós tette meg az első űrsétát és szovjet volt az első nő is az űrben.

„A Luna–25 a közel 50 évvel ezelőtt felgöngyölt szovjet holdprogram folytatása, csak immár önálló orosz projekt formájában” – írta a szakértő. Seremet Sándor ugyanakkor arról is írt elemzésében, globálisan hol van az orosz űrkutatás helye. Noha a 21. században egyelőre csak Kína tudott sikeresen Holdra szállni, a Luna–25 után néhány nappal egy indiai szerkezet is felszállt.

A Roszkoszmosz aktív együttműködést vízionál Kínával a holdprogram kapcsán, így, ha belekalkuláljuk az indiai programot is, óvatosan kirajzolódik az Oroszországgal ma gazdaságilag szorosan együttműködő országok tengelye, amelyek hatalmas szénhirdogénimportja sokban hozzájárult az orosz gazdaság fennmaradásához

– vélekedett Seremet Sándor.

A napokban egyébként Oleg Artyemjev, Oroszország lett nemzetiségű űrhajósa osztott meg egészen elképesztő felvételeket TikTok-oldalán. Az űrhajós ez idáig nyolc alkalommal járt az űrben, legutóbb tavaly a Szojuz űrhajó fedélzetén. Felvételeket közölt egyebek mellett a Falkland-szigetekről, valamint Nigerről is.

@olegmks

Над Мальвинскими островами //Over the #Malvinas Islands// #мальвины #мкс #космос #iss #space #BlueDot

♬ оригинальный звук - Олег Артемьев (Oleg Artemyev)

@olegmks Пролетаем над Нигером, #Африка //Flying over #Africa// #мкс #iss #space #космос #Earth #BlueDot ♬ оригинальный звук - Олег Артемьев (Oleg Artemyev)

Borítókép: Fellövik a Szojuz MSz–22-es orosz űrhajót fedélzetén Francisco Rubio amerikai, valamint Szergej Prokopjev és Dmitrij Petelin orosz űrhajósokkal, a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS) induló következő, 68-69-es expedíció tagjaival a kazahsztáni Bajkonurból 2022. szeptember 21-én (Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)