A külföldi befektetőket célozza politikájával Üzbegisztán

Üzbegisztán az elmúlt években hatalmas változásokon ment keresztül, amelyek folytatódni fognak Savkat Mirzijojev üzbég elnök újraválasztásával. A hírek hazánknak is kedvezőek, ugyanis az OTP Bank mellett már több magyar vállalat megvetette a lábát az országban, és egyre jobb lehetőségeket biztosítanak a hazai cégeknek az üzbég piacra való belépésre.

A Regisztán tér az üzbegisztáni Szamarkandban Fotó: Dócza Edith Krisztina

Kilátás az üzbég hegyekre Fotó: A szerző felvétele

Hogyan alakulhatnak a magyar–üzbég kapcsolatok Mirzijojev újraválasztásával?

– A magyar–üzbég kapcsolatok ragyogó állapotban vannak, annak fényében is különösen kiemelendő ez, hogy gyakorlatilag a két ország közötti kapcsolatok csak az elmúlt tíz évben kezdődtek meg komolyabban. Nyilvánvalóan voltak diplomáciai kapcsolatok korábban is, de csupán 2013 óta van nagykövetségünk Taskentben, és az elmúlt négy-öt évben rendkívüli módon megugrott az együttműködés mértéke gazdasági, politikai, kulturális és tudományos területeken – ismertette Sárközy Miklós. Az együttműködés pedig idén tavasszal még szorosabbá vált, az üzbég nagykövetség budapesti megnyitásával.

Üzbegisztánban járva láttuk a magyar OTP Bank reklámját, ugyanis tavaly a vállalat az Ipoteka Bank – Üzbegisztán ötödik legnagyobb bankja – részvényeinek a többségi tulajdonosa lett.

Taskent mellett pedig kifejezetten a magyar vállalatok számára épül ipari park, amely a hazai befektetőknek számos, többek közt adózási kedvezményeket biztosít. Sárközy Miklós arról is beszélt lapunknak, már több magyar–üzbég startup program elindult a gyógyszeripar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a gépgyártás és a vegyipar területén. „Egy ötvenmillió dolláros kezdőtőkéjű magyar–üzbég magántőkealap fog létrejönni 2023 harmadik negyedévében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ígérete szerint” – tette hozzá a szakértő.

Üzbegisztán nagyon jó piac lenne Magyarországnak

– szögezte le a KRE munkatársa, felsorolva néhány olyan magyar vállalatot, melyek már megvetették lábukat a közép-ázsiai országban, például a Rába Járműipari Holding vagy a vetőmag előállító Marton Genetics.

Emellett közös édesgyökér-feldolgozó komplexuma is van a két országnak. Kiemelte továbbá, hogy már 2020 óta napirenden van a Budapest és Taskent közötti közvetlen repülőjárat létesítése, ám a Covid egyelőre hátráltatta a projektet, most viszont úgy néz ki, belátható időn belül felkerülhet az üzbég főváros a Wizz Air légitársaság desztinációi közé. Szintén emlékezetes esemény volt, hogy tavalyelőtt a Magyar Rektori Konferencia járt Üzbegisztánban, néhány hónappal ezelőtt pedig az üzbég rektori konferencia érkezett Budapestre.

Kihívások sora az átalakuló Üzbegisztánban

Sárközy Miklóst, aki megfigyelőként érkezett Taskentbe, arról is kérdeztük, hogyan látta az elnökválasztást. Az eredmények szerint Mirzijojev elsöprő győzelmet aratott, a voksok 87,05 százalékát szerezte meg. A második helyen az egyetlen női elnökjelölt, a baloldali színekben induló Robakon Makmudova végzett, ám mindössze 4,43 százalékot tudott szerezni. Az eredmények közlése után a kritikus hangok szinte azonnal megjelentek, mondván, alig volt választási kampány, még azt is felrótták az üzbég elnöknek, szándékosan időzítette nyárra a voksolást, amikor az emberek kevésbé aktívak. Ám a szakértő elmondta, tíz szavazókörben járt a választás során és mindenhol azt látta, technikailag megfelelően felkészültek az elnökválasztásra.

Üzbég nő szavaz az elnökválasztáson az üzbegisztáni Parkent városában 2023. július 9-én Fotó: A szerző felvétele

A voksolásra nagy létszámban delegálta Taskent a külföldi médiák munkatársait, sajtótájékoztatókat tartva számukra. Az elnökválasztás során többször is hangsúlyozták a kormány tisztviselői, hogy nyitott és transzparens szavazásról van szó. Ennek jeleit mi is tapasztaltuk: amikor Parkentben meglátogattunk egy szavazókörzetet, az összes, több mint kétezer szavazó névsorát láttuk kifüggesztve.

Sárközy Miklós szerint az elnökválasztás kivitelezésének egyik üzenete a világ számára, hogy Üzbegisztán „nem csupán egy a sok kicsi ’isztán közül Közép-Ázsiában”, hanem egy modern államról van szó, mely képes megszervezni és magabiztosan lebonyolítani egy ilyen eseményt.

Az elnökválasztást érő bírálatokra reagálva a szakértő ugyanakkor elmondta, Üzbegisztánban jelenleg egy átmeneti reformcsomagot hajtanak végre, amelynek folyamatosságát biztosítani kell, ez most a taskenti vezetés prioritása. „Sok üzbég ment el szavazni, mert sok embernek az életét befolyásolja az, hogy felújítják a kórházakat, az iskolákat, esetleg megkönnyítik a pénzügyi tranzakciókat az oroszországi rokonoknak, vagy az Oroszországban dolgozó vendégmunkásoknak” – tette hozzá. Sárközy Miklós szerint Mirzijojev elnöksége alatt Üzbegisztán temérdek pozitív változáson ment keresztül, kiemelte azonban, nehéz megjósolni, mit fog hozni a következő hét év a közép-ázsiai országnak, de az biztos, hogy a stabilitás útjára lépett.

A lapunk által megkérdezett választók összességében elégedettek Mirzijojev 2016 óta tartó politikájával. Reformjai eredményeképp leegyszerűsödött a befektetés, megindult a digitalizáció és az állampolgárok vízumhoz is könnyebben jutnak hozzá. A kormány emellett igyekszik támogatni különböző kedvezményekkel a gyermekes családokat is: egyik idegenvezetőnktől, a felsőoktatásban tanuló Umidától megtudtuk, a tervek között szerepel, hogy az ingyenes iskolai étkeztetést kiterjesztik minden általános- és középiskolai diákra. Szintén napirenden van a fizetések, valamint az egy főre jutó nemzeti jövedelem (GDP) emelése.

Üzbég édesanya lányával és unokáival az üzbegisztáni Parkent városában Fotó: A szerző felvétele

Sárközy Miklós ugyanakkor rámutatott, Mirzijojevnek számos kihívással kell szembenéznie. Egyrészt az orosz–ukrán konfliktus Közép-Ázsiát is elérte: az Oroszországban dolgozó üzbégek százezrei jóval kevesebb pénzt tudnak hazautalni. Az országban gazdasági szinten is nagy átalakulások zajlanak: míg a szovjet időkben a gyapot volt a fő exportcikk, melyet a kukorica váltott fel az éghajlati változások következtében, és hasonló okokból lassan a rizst is leváltja a burgonya. A fő bevételi forrásnak napjainkban a földgáz, az uránérc, a mezőgazdasági, valamint a zöldség- és gyümölcskertészeti termékek számítanak, mindezek mellett pedig a turizmus is egyre több bevételt hoz az országnak.

Kicsoda Savkat Mirzijojev?

Üzbegisztán 1991-ben, a Szovjetunió felbomlásával vált önálló országgá, ám ez idáig csupán két elnök vezette az országot. Iszlam Karimov 25 éven keresztül állt az ország élén, 2016-ban hivatali ideje alatt hunyt el, ekkor vette át az elnöki tisztséget Savkat Mirzijojev. A 65 éves politikus azonban nem tapasztalat nélkül került Üzbegisztán élére. Lapunknak Szajfiddin Akmatovics Juraev mutatta be az üzbég elnök politikai pályafutását.

Mirzijojev tapasztalt ember, hosszú ideje van a politikában. Mondhatjuk úgy is, hogy az Üzbég Köztársaság miniszterelnök-helyettese volt az elmúlt 15 évben, mielőtt megválasztották volna. Az alkotmány szerint ez nagy tekintély, ami nagy felelősséggel jár, hasonlóan a nyugati országokhoz: a miniszterelnök minden vezetői munkát ellát, ugyanakkor politikai munkát is végez

– magyarázta.

Orbán Viktor kormányfő (b) és Savkat Mirzijojev üzbég államfő Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Hozzátette: Mirzijojev korábban Taskent polgármestere is volt és már akkoriban látta, milyen problémákra kell majd fókuszálni. „2016-tól Üzbegisztán vezetője lett, és fő irányvonala a gazdasági reformok voltak” – mutatott rá.

Az üzbég professzor egyébként több alkalommal járt már Magyarországon, és kutatta is a magyar–üzbég kapcsolatokat. Az interjú során néhány közös pontot is kiemelt: Magyarországhoz hasonlóan Üzbegisztánban is fejlett a mezőgazdaság, a gyapottermesztés és a kertészet.

Borítókép: A Regisztán tér az üzbegisztáni Szamarkandban (Fotó: A szerző felvétele)