Az ENSZ-nek már volt béketerve a tűzszünethez, de Moszkva és Kijev sem kért belőle

A történelem egy új fejezeténél tart a világ, ami az elmúlt egy évben láthatóvá vált – nyilatkozta az MTI-nek az ENSZ Közgyűlésének elnöke.

Budapest, 2023. július 5. Kõrösi Csaba, az ENSZ Közgyûlésének elnöke a környezetvédelmi és egészségügyi minisztereknek hetedik alkalommal megrendezett WHO-konferencia sajtótájékoztatóján a budapesti Hungexpón 2023. július 5-én. MTI/Hegedüs Róbert Fotó: Hegedüs Róbert

Eljött a jövő

Kőrösi Csaba az ENSZ-ről azt mondta: a világszervezetnek reformokon kell átmennie annak érdekében, hogy meg tudja őrizni az alapértékeit, azoknak érvényt tudjon szerezni, és jobban, vagy legalább a jelenlegivel megegyező mértékben tudja szolgálni a 193 tagországot. „Arra még van esély, hogy a pokoltól megmentse” az emberiséget az ENSZ, de ehhez nagyon komolyan változtatni kell a szervezeten – szögezte le.

A globális folyamatokról úgy vélekedett, hogy „a világ rohan bele a nem fenntartható működési rendből fakadó válságok sorozatából álló cunamiba”, amelyek elemei részben már itt vannak, beleértve a klímaválságot, vízválságot, a biodiverzitás hanyatlását, élelmiszerválságot és energiaválságot. A jelenlegi realitások sajnálatos részének nevezte, hogy a háborúk és konfliktusok ma előrébb sorolódnak, mint a fenntarthatósági fordulat feladatainak végrehajtása, ami azt jelenti, hogy nem szűnnek meg a vízzel, éghajlattal, élelmiszerrel, betegségekkel, járványokkal, tengerekkel kapcsolatos problémák, ezekre most nem jut annyi idő, energia és pénz, viszont ezt később be kell pótolni. A világ fenntarthatósági átalakulásával kapcsolatban megállapította, hogy itt van az ENSZ-nek mozgástere, hiszen nemzetközi megállapodások szólnak erről, és született fontos dokumentum az elmúlt egy évben is.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a hét és fél évvel ezelőtt tizenöt éves időtávra elfogadott 

Fenntartható Fejlődési Célok közül félidőre csupán 12 százalék teljesült. 

A világ vezetőinek elköteleződése esetén a célokat még el lehet érni, ha nem is a kitűzött határidőre, de a fordulatnak nincs alternatívája, mert ha nem következik be, akkor nem mindenki fogja túlélni a következő húsz évet – fűzte hozzá a világszervezet vezető testületének élén álló magyar diplomata.

Az ENSZ szeptemberben nagy nemzetközi találkozót tart New Yorkban a Fenntartható Fejlődési Célok keretében elért eredmények áttekintésére, értékelésére. A célok elérésében segítséget jelenthetnek a tudomány és technológia eredményei – hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy közgyűlési elnökségének egyik prioritása volt a tudomány minél nagyobb mértékű bevonása a folyamatokba. Kőrösi Csaba rámutatott: sikerült elérni, hogy a Közgyűlés működésének alapkövévé váljon a folyamatok tudományos alapú értékelése.

Kifejtette, hogy a technológiai fejlődés négy-öt területe szinte teljesen át fogja alakítani a világot, amelyet akár a fenntarthatósági célok szolgálatába is lehet állítani. Ide sorolta a mesterséges intelligencia ugrásszerű terjedését, a hidegfúziós energia-termelést, a biogenetikát és élettudományok hétköznapi életet befolyásoló hatását, valamint a kvantum-számítástechnikát.

Ami tegnap volt, az holnapután már régmúlt lesz

– illusztrálta a fejlődés sebességét az ENSZ Közgyűlés leköszönő magyar elnöke, aki szerint a technológiai folyamatok kontrolljában van szerepe az Egyesült Nemzetek Szervezetének annak érdekében, hogy ezek az emberi jólétet, igazságosságot és békét szolgálják, és ne veszélyt jelentsenek az emberiség számára.

Borítókép: Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének elnöke (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)