Sokat szenved még a világ, mire eljöhet a béke

Készülni kell a békére, és fel kell építeni a feltételeit gazdasági, diplomáciai, társadalmi és nemzetközi intézményi értelemben – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Kőrösi Csaba, az ENSZ-közgyűlés elnöke, akit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem díszdoktorává avattak. Kőrösi Csaba beszélt a napokban véget ért ENSZ-vízkonferenciáról, ahol fontos döntések születtek. Ezek egyike, hogy globális vízügyi információs rendszert hoznak létre, amely segíthet megfelelő válaszokat adni a kihívásokra.

20230329 budapest ludovika Kőrös Csaba, az ENSZ Közgyűlés elnöke havran zoltan magyar nemzet

Mint mondta, nem volt rá fogadókészség: mielőtt a terv nyilvánosságra került volna, megjött a válasz mindkét országból, hogy a tűzszünet nem aktuális.

A békének el fog jönni az ideje, semmilyen háború nem tartott örökké a világban, de addig nagyon sokan és sokat fognak szenvedni. Az is biztos azonban, hogy nem lesz könnyű és automatikus megoldás, mint ahogy nem lesz teljes győzelem egyik oldalon sem. Ugyanakkor készülni kell a békére, és fel kell építeni a feltételeit gazdasági, diplomáciai, társadalmi és nemzetközi intézményi értelemben, és ezen most is dolgozni kell

– fűzte hozzá.

Komoly kihívások

Kőrösi Csaba beszélt a napokban véget ért ENSZ-vízkonferenciáról, amely egy vízügyi cselekvési program elfogadásával zárult, ez mintegy hétszáz vállalást tartalmaz az országok és az egyéb szereplők részéről. – Jelenleg megyünk bele a vízválságba minden értelemben, egyszerre okoz gondot a sok, a kevés és a szennyezett víz. Mindegyik egyre több értéket pusztít, egyre több emberéletet követel, és mind több társadalmi bizonytalanságot okoz. A konferenciának az volt a fő feladata, hogy reagáló vízgazdálkodási rendszerből próbáljunk meg proaktív, a kiszámíthatóságot erősítő irányba elmenni. A vízzel kapcsolatos gondolkodást végre integrálni kell az összes olyan nagy kihívásunk, tervünk gerincébe, ahol ennek a helye van – hívta fel a figyelmet. Az ENSZ-közgyűlés elnöke az elért eredmények közé sorolta, hogy kimondták: rövid idő alatt integrálni fogják a víz- és a klímapolitikákat mind globális, mind nemzeti szinteken, mert a kettő amúgy is szorosan összekapcsolódik.

Döntöttek arról is, hogy létre kell hozni egy globális vízügyi információs rendszert, amelyet a remények szerint hét év alatt ki lehet építeni. Ez nagyon sok segítséget adhat abban, hogy milyen jövőbeli kihívásokkal nézünk szembe, és azokra a pontos adatok birtokában, a legjobb vízgazdálkodási módszerekkel hogyan lehet megelőzni vagy megoldani. S Kőrösi Csaba fontosnak tartja azt is, hogy 193 ország kimondta: a vízzel kapcsolatos közgazdasági gondolkodásunkat meg kell újítani.

Kőrösi Csaba számára nagy megtiszteltetés a díszdoktori cím. Fotó: Havran Zoltán

Kőrösi Csaba kérdésre kitért a magyar vízgazdálkodás helyzetére is, amellyel kapcsolatban szerinte fontos kérdéseket kell tisztázni. – Mi az oka annak, hogy miközben az egy főre eső egyéves vízmennyiségünk körülbelül tízezer köbméter, ami kimagaslóan jónak számít a világban, az ország tíz százaléka lassan félsivatagos területté válik? Miért van az, hogy miközben meglehetősen kiépített vízügyi rendszerünk van, egyre inkább vízválsággal nézünk szembe, amelynek nem csak a klímaváltozás az oka? – sorolta a kérdéseket.

Úgy véli, a kialakult helyzetben szerepet játszik az a gazdálkodási mód, ahogy a vizet kezeljük, ami alapvetően az árvízvédelmi, katasztrófa-elhárító vízgazdálkodásnak az öröksége. S ennek a következménye, hogy miközben a rendelkezésre álló édesvíz 92 százaléka külföldről jön Magyarországra – annak minden kockázatával együtt –, a hazánkból kilépő víz mennyisége ennél nagyobb, miközben sivatagosodunk.

Nagy kincs a vízkészlet

Itt a vízgazdálkodási filozófia váltásáról van szó, amit mindenképpen meg kell tenni, és ez már részben zajlik. A felvértezettséget az jelentheti Magyarország számára, hogy amikor hirtelen nagy mennyiségű víz érkezik, attól ne szükségszerűen azonnal megszabadulni akarjunk, hanem amennyit lehet, tároljunk el belőle. Ez fontos a mezőgazdasági célok, a vízkészlet, a talajvíz-utánpótlás vagy éppen a természet igényei érdekében. Azért is épülnek a Tiszán és máshol is szükségtározók, hogy a tárolt vizet úgy tudjuk felhasználni, hogy valamelyest ellensúlyozni tudjuk a klímaváltozás negatív hatásait

– emelte ki. S ennek a mezőgazdaság szempontjából is óriási jelentősége van, mert segíthet áttérni a majdnem teljesen öntözés nélküli gazdálkodásból az öntözéses gazdálkodásra, ami Magyarországon igen csekély arányú. Ez elhanyagolt terület volt eddig, de az öntözés segítségével a magyar mezőgazdaság értékteremtő képességét és ezzel az ágazat versenyképességét növelni lehet.

Az ENSZ-közgyűlés elnöke kitért még egy fontos problémára: Magyarországon a felső vízrétegek tízméteres mélységig ipari, kommunális, közlekedési és gyógyszerhasználati maradékoktól egyre inkább szennyezettek.

Az ez alatti vízkészletek minősége viszont sokkal jobb. Arra kell most nagyon vigyázni, hogy miközben szeretnénk kiépíteni egy a mainál sokkal hatékonyabb és kiterjedtebb öntözési rendszert, amelynek forrásai részben a felszín alatti vizek lesznek, a tiszta vizeket óvatlanul el ne szennyezzük azzal, hogy hozzá nem értő módon összekötjük az egyes rétegeket

– hangsúlyozta Kőrösi Csaba. Hozzátette: ha ezt meg tudjuk tenni, akkor a nagy bajt elkerüljük, de erre nagyon kell vigyázni.

Borítókép: Kőrösi Csaba, az ENSZ-közgyűlés elnöke (Fotó: Havran Zoltán)