Nem panaszkodhatnak idén a magyar gazdák a csapadékhiányra – írta a Vg.hu. A múlt évi, történelmi mértékű aszályt követően jelentős csapadékmennyiség hullott januárban, a vízügyi szakemberek pedig gőzerővel dolgoznak azon, hogy az égi áldásból minél nagyobb mennyiséget lehessen eltárolni a későbbi szárazabb időszakokra.
A lap cikke szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) eddig mintegy ötvenmillió köbméter vizet tartott vissza.
A vízügy szakemberei országosan számos tározót nyitottak meg és töltenek fel, a belvizes területekről pedig csak annyi vizet eresztenek le, amennyire mindenképp szükség van. Az aszály elleni küzdelmet emellett az új víztározók is segítik majd, amelyekből több tucat már a tervezési fázisban van.
A vízkészletek megőrzésének – a tározók feltöltése mellett – jelenleg a medertározás az egyik leghatékonyabb módja, így a vízügy részéről elsődleges feladat a csatornarendszerek tározási kapacitásainak maximális kihasználása, a csatornák feltöltése és szinten tartása.
Erre hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is. A köztestület és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) még a múlt évben indított közös kezdeményezést az OVF-fel azért, hogy télen a lehető legtöbb vizet lehessen betározni. A szakmai szervezetek mindennek segítése érdekében a hajdúnánási térségben összegezték a többletvizek visszatartása során tapasztalt problémákat.
A felmérés tanulságai alapján a termelők, az önkormányzatok és a vízügy szoros együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a lehető legtöbb vizet lehessen elosztani egy adott területen. A vízi létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez pedig megfelelő finanszírozási háttérre is szükség van.
A NAK tájékoztatása szerint a vízbiztonsághoz puffervízterekre van szükség, amelyek megteremtésében az állam mellett a termelőknek is fontos szerepük van. A gazdáknak emellett törekedniük kell arra is, hogy javuljon a termőterületek vízmegtartó képessége, amit a megfelelő tápanyag-gazdálkodással, a tömörödés és az erózió elleni védekezéssel tudnak elősegíteni.
Miközben a hazai termőföldek többségének vízkészleteit feltöltötték a decemberi és januári esőzések, Európa legnagyobb gabonatermelő vidékein továbbra is szárazság uralkodik. Az aszály hatásai majd tavasszal jelentkezhetnek, amikor megindul a növényi fejlődés, a csapadékhiány ugyanis hatással lesz a növények fejlődésére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat körképe szerint az átlagosnál akár ötven százalékkal is kevesebb csapadék hullott a Pireneusi-félsziget egyes részein, Franciaország déli, Olaszország északnyugati, Németország és Bulgária déli részén, illetve Törökországban nagy területen.
Ukrajna és Oroszország európai területének középső és déli területeire is a csapadékhiány a jellemző. Eközben a Kárpát-medencében, Horvátországban és Szlovéniában az átlagos mennyiséget több mint ötven százalékkal meghaladta a lehullott csapadék.
