Comer szerint ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy az ifjabb Biden jelenléte miatt senki sem mert szórakozni a Burismával.
A felügyeleti bizottság tanúja konkrét esettel is alátámasztotta a mondanivalóját. Elmondása szerint 2015. december 4-én, a Burisma egy Dubajban tartott igazgatótanácsi ülése után Hunter Biden, valamint a Burisma két fejese, Mikola Zlocsevszki és Vadim Pozsarszkij „felhívta Washingtont”. Archer magát a telefonbeszélgetést nem hallotta, így nem tudta megerősíteni, hogy konkrétan az alelnökkel beszéltek-e Hunterék.
Az viszont bizonyos, hogy alelnökként akkoriban Joe Biden volt az Obama-adminisztráció Ukrajna-politikájának felelőse. Mindössze néhány nappal az ominózus hívás után, december 9-én az idősebb Biden Kijevbe utazott, és az ott elmondott beszédében többek között arra is kitért, hogy az ukrán kormánynak „rendbe kell tennie” az ország ügyészségét.
Zlocsevszki szénája akkoriban meglehetősen rosszul állt: Viktor Shokin akkori ukrán főügyész mélyreható vizsgálatot folytatott ellene és a Burisma ellen korrupció miatt, és két hónapon belül, 2016. február 2-án lefoglalt négy kijevi házat, két telket és egy Rolls-Royce-t, amely az akkor már Dubajban száműzetésben élő Zlocsevszkié volt – írja a The New York Post.
Egy hónappal később Sokint kirúgták, miután Joe Biden azzal fenyegetőzött, hogy visszatartja az Ukrajnának szánt egymilliárd dolláros amerikai segélyt.
Maga Joe Biden is elismerte, hogy alelnökként sikeresen lobbizott az ukránoknál Sokin menesztéséért, de szerinte azért, mert a főügyész nem lépett fel elég keményen a korrupció ellen. Az FBI egyik dokumentumából viszont az derül ki, hogy Bidenék milliókat csikartak ki Zlocsevszkitől Sokin kirúgatásáért cserébe.
James Comer bizottsági elnök szerint az Archer által említett 2015. decemberi telefonhívás felveti annak gyanúját, hogy az ifjabbik Biden a külföldi ügynökök kötelező regisztrációjáról szóló törvényt (FARA) is megsértette. E jogszabály szerint akár börtönnel is büntethető a külföldi beavatkozás elfogadása.
