Megállapodás született Szerbia és Koszovó között

Megegyezés született a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslat gyakorlati megvalósításának módjairól – közölte Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombat késő este, miután az észak-macedóniai Ohridban találkozott Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnökkel és Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, hogy a két ország közötti kapcsolat rendezéséről tárgyaljon.

Ohrid, 2023. március 18. Aleksandar Vucic szerb államfõ (j), Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje (k) és Miroslav Lajcák, az Európai Unió nyugat-balkáni régiót érintõ kérdésekért felelõs különleges képviselõje megbeszélést folytat az észak-macedóniai Ohridban rendezett szerb-koszovói csúcstalálkozó elõtt 2023. március 18-án. Vucic szerb államfõ és Albin Kurti koszovói miniszterelnök uniós meghívásra ül tárgyalóasztalhoz, hogy a Szerbia és Koszovó közötti viszony rendezésére kidolgozott francia-német javaslatban foglaltak részleteirõl tárgyaljon. MTI/EPA/Dimitrije Goll Fotó: Dimitrije Goll

Ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Koszovónak pedig meg kell alakítania a szerb kisebbség önkormányzatiságát biztosító közösséget.

Josep Borrell magyarázata szerint a felek szombaton megegyeztek abban, hogy a jó szándék jeleként végrehajtják a korábban megfogalmazott kötelezettségeiket. A felek abban is beleegyeztek, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják a javaslat mind a tizenegy pontját – folytatta az elhangzottak ismertetését az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Rámutatott:

Pristina beleegyezett, hogy azonnal megalakítja a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét.

„Amikor azt mondom, azonnal, akkor úgy is gondolom, hogy azonnal” – szögezte le az uniós diplomata.

Josep Borrell közölte, hogy sokkal részletesebb és pontosabb javaslattal álltak elő, de egyrészt a koszovói miniszterelnök húzódozott bizonyos pontoktól, míg a szerb elnök előre bejelentette, hogy biztosan nem ír alá semmit szombaton.

A javaslat, illetve a megállapodás viszont mindkét fél európai integrációs folyamatának a szerves részévé fog válni, így kénytelenek lesznek teljesíteni a vállaltakat, az EU pedig ellenőrizni fogja, hogy teljesítik-e a kötelezettségeket, és ha nem teljesítik, az következményekkel jár majd – tette hozzá.

Véleménye szerint mindkét fél számára előnyökkel jár a megállapodás, ugyanis a megállapodás nemcsak Szerbiáról és Koszovóról szól, hanem a teljes térség stabilitásáról, biztonságáról és fejlődéséről.

„Valamiféle megállapodás született, egyes pontokban megegyeztünk, de nem minden pontot fogadtunk el” – fogalmazott Alekszandar Vucsics szerb elnök az ohridi találkozót követően. Mint mondta, végleges megállapodás nem született, de ez nem az a dokumentum, ahol lehet „mazsolázgatni”, és a felek eldönthetik, hogy az egyik pontot elfogadják, míg a másikat nem.

Vucsics örömének adott hangot, hogy a javaslat egyik legfőbb pontjának nevezték az uniós diplomaták a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét. „Semmit nem írtam alá, ez nem a D-nap volt” – húzta alá, majd úgy folytatta: „ennek itt nincs vége, mert Albin Kurti sem túl boldog, és én sem ugrálok örömömben”.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök kijelentette, alapvetően egyetértettek a felek, ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot, hogy ahogyan február 27-én Brüsszelben, a szerb elnök most sem állt készen arra, hogy aláírja a megállapodást. Most az EU-n van a sor, hogy kidolgozza azokat a mechanizmusokat, amelyek jogilag kötelező erejűvé teszik majd ezt a megállapodást.

Az alapmegállapodás a kölcsönös elismerésről szól, a mostani kiegészítés a megvalósítás menetét részletezi

– magyarázta.

Elmondta, valóban van a megállapodásban egy olyan rész, amely a szerb kisebbség önkormányzatiságáról szól, de a szerb kisebbségnek elég széles körű jogaik vannak, a korábbi megállapodások már ezt garantálták.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Belgrád és Pristina között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel. Jelentős előrelépés azonban azóta sem történt, pedig a viszony normalizálása mindkét fél európai integrációjának a kulcsa lenne.

Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb államfő, Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Miroslav Lajcák, az Európai Unió nyugat-balkáni régiót érintő kérdésekért felelős különleges képviselője megbeszélést folytat az észak-macedóniai Ohridban rendezett szerb–koszovói csúcstalálkozó előtt 2023. március 18-án. Vucsics szerb államfő és Albin Kurti koszovói miniszterelnök uniós meghívásra ül tárgyalóasztalhoz, hogy a Szerbia és Koszovó közötti viszony rendezésére kidolgozott francia–német javaslatban foglaltak részleteiről tárgyaljon (Fotó: MTI/EPA/Dimitrije Goll)