Brüsszelbe utazott és a katalánok szökött exelnökével, Carles Puigdemont-nal tárgyalt hétfőn az ügyvivő spanyol kormány alelnöke.
Yolanda Díaz, aki mostanra a szélsőbaloldali pártokat tömörítő Sumar vezetője lett, érkezéséig titokban tartotta a látogatást, amelyre a Pedro Sánchez ügyvivő kormányfő esetleges miniszterelnöki beiktatásáról folytatott tárgyalások keretében került sor.
A szocialista párt (PSOE) elhatárolódott a találkozótól és közölte, hogy Díaz nem az ő kérésükre utazott el Belgiumba, tehát nem őket képviseli, hanem saját formációját.
Az Európai Parlamentben megtartott találkozó nagyjából három órán át tartott, ezt követően a Sumar és Puigdemont pártja, a Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért) is egy nyilatkozatban jelentette be, hogy egyetértenek abban, hogy minden demokratikus megoldást meg kell vizsgálni a spanyol–katalán politikai konfliktus megoldására. A megbeszélésen részt vett Antoni Comín EP-képviselő is, aki Puigdemonthoz hasonlóan szintén a spanyol igazságszolgáltatás elől bujkál Brüsszelben azóta, hogy 2017-ben alkotmányellenesen kikiáltották Katalónia elszakadását Spanyolországtól.
Yolanda Díaz jelezte, hogy a találkozó normális és szívélyes hangnemben zajlott, gyümölcsöző volt, és lehetővé tette, hogy a két politikai formáció között stabil kapcsolat alakuljon ki. Hozzátette, hogy nem ez volt az utolsó megbeszélése Puigdemont-tal, többször is fognak találkozni a következő hetekben, hogy előremozdítsák egy következő progresszív kormány megalakulását. A politikus ugyanis biztos abban, hogy a jobboldali Néppárt (PP) vezetője, Alberto Núnez Feijóo, aki megnyerte a júliusi előre hozott parlamenti választásokat, nem tudja majd megszerezni a szükséges kongresszusi támogatást ahhoz, hogy szeptember végén Spanyolország miniszterelnökeként iktassák be. Ha ez valóban így lesz, akkor pedig VI. Fülöp király a másik jelöltet, Pedro Sánchezt kéri fel arra, hogy alakítson kormányt. Mivel azonban jelen pillanatban neki sincs meg a szükséges parlamenti többsége ehhez, kulcsszerepbe került Puigdemont pártja, aki a választásokon megszerzett hét mandátumával bebiztosíthatná a következő Sánchez-kormányt.
A probléma azonban az, hogy a Junts nem hajlandó ingyen odaadni támogatását a spanyol baloldalnak.
Egyik feltételük az, hogy Carles Pugidemont és kollégái amnesztiát kapjanak és anélkül térhessenek vissza Katalóniába, hogy a spanyol hatóságok felelősségre vonnák őket. A második feltételük pedig, hogy Katalónia törvényes keretek között megtarthassa az elszakadásához szükséges referendumot. Utóbbit egyetlen Spanyolországhoz hű párt sem adhatja meg a Juntsnak, ugyanis az az alaptörvénybe ütközne, az amnesztia kapcsán azonban nem jelenthető ki egyértelműen ugyanez. A Sumar szóvivője, Marta Lois a találkozó utáni sajtótájékoztatón egyértelmű utalást tett arra, hogy Díaz és Puigdemont már az amnesztiáról tárgyalt. Úgy fogalmazott:
A Sumar nem fél beszélni erről a témáról annak érdekében, hogy Spanyolországban végül egy olyan kormány alakulhasson meg, amely javítja az emberek életminőségét.
Lois szerint a rengeteg bírálat ellenére Yolanda Díaz Brüsszelben megmutatta, hogy mit is jelent a valódi párbeszéd és a problémákra való megoldáskeresés.
A Néppárt követelte Pedro Sáncheztől, hogy menessze Yolanda Díazt a találkozó miatt. Borja Sémper párttitkár szerint a baloldal veszélyezteti Spanyolország egységét és a spanyolok egyenlőségét a törvények előtt. Alberto Núnez Feijóo, aki épp saját kormányfői beiktatását próbálja a háttérben előremozdítani, Twitter-oldalán azt írta: biztos abban, hogy a találkozót valójában a szocialisták is akarták és Díaz őket is képviselte hétfőn Brüsszelben. Úgy fogalmazott: elmentek tárgyalni a spanyol alkotmánnyal ellentétes amnesztiáról és az önrendelkezési népszavazásról, majd hozzátette, hogy Pedro Sánchez érdekei nem határozhatják meg Spanyolország politikáját.
A Vox vezetője, Santiago Abascal rendkívül súlyos lépésnek minősítette Díaz és Puigdemont találkozóját. Véleménye szerint a baloldal átadja Spanyolország kormányát egy igazi bűnözőnek.
A dél-európai ország választópolgárai július 23-án járultak az urnákhoz és a legtöbben a konzervatív Néppártra szavaztak, mely 137 mandátumot szerzett. Pedro Sánchez pártja, a szocialista PSOE végzett a második helyen 121 parlamenti hellyel. Őket követte sorrendben a Vox, a Sumar, majd a katalán és a baszk nacionalista pártok. Mivel egyik oldal sem tudta megszerezni az önálló kormányalakításhoz szükséges abszolút többséget (176 mandátum), így meg kellett kezdeniük a tárgyalásokat lehetséges szövetségeseikkel. A király elsőként a Néppárt vezetőjének adta meg a kormányalakítási lehetőséget. Alberto Núnez Feijóo beiktatásáról szeptember 26-27-én szavaz a spanyol kongresszus, de jelenleg csak 172 támogató szavazatot tud felmutatni a 176 helyett, és mivel pártja a baloldallal ellentétben nem hajlandó kielégíteni a szeparatista pártok követeléseit, várhatóan el fogja bukni a voksolást, és Sánchez kapja meg a lehetőséget a kormányalakításra, aki már ezt megelőzően is kedvezmények tömkelegét adta meg az elszakadáspártiaknak támogatásukért cserébe.
