A német belügyminiszter, Nancy Faeser közlése szerint Németország, Lengyelország és Csehország közös munkacsoportot hoz létre az embercsempész-bűnözés és az illegális bevándorlás visszaszorítására.
Közösen akarjuk szétzúzni az embercsempészbandák kegyetlen hálózatát, amelyek hatalmas hasznot húznak az emberek nyomorúságos helyzetéből, és életveszélyes módon csempészik át őket a határokon. Ezért állapodtunk meg most abban, hogy cseh és lengyel területen is fokozzuk a rendőri erők közös járőrözését
– mondta Faeser.
A közös munkacsoportot, amelyet Faeser Vít Rakusan cseh és Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszterrel egyeztetett, az Europol EMPACT programja fogja vezetni. A német, a cseh és a lengyel rendőrség egymás területén fog együttműködni az illegális bevándorlás megfékezésében és a csempészútvonalak azonosításában.
Ez a német belügyminiszter legújabb kísérlete az illegális bevándorlás megfékezésére, miután szerdán ideiglenes ellenőrzéseket jelentettek be Németország Lengyelországgal és Csehországgal közös határain.
A németországi Hessen tartományban a jövő héten esedékes választások miatt a szociáldemokrata Faeser, aki indul a hesseni miniszterelnöki posztért, megpróbált biztonságos vizekre evezni. A politikus ugyanis bejelentette, hogy amennyiben nem nyeri meg a hesseni választásokat, akkor is meg akarja tartani a belügyminiszteri pozícióját.
Amint arról már a lapunk is beszámolt, a bevándorlással és a jobboldal erősödésével kapcsolatos félelmek akkora változást indítottak el Németországban, hogy még a szélsőbaloldali nézeteiről híres párt, a Zöldek is az illegális menedékkérők elleni fellépésre szólította fel a szövetségi kormányt.
Ricarda Lang, a Zöldek társelnöke nemrég bírálta két koalíciós partnerének vezető tisztviselőit, amiért nem tesznek eleget a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező menedékkérők deportálásáért.
Űgy tűnik, az illegális migrációval szembeni fellépés egyre inkább teret nyer Németországban. Ez jól látszik a közvélemény-kutatásokból is, amelyek szerint az Alternatíva Németországért (AfD) párt lett a legerősebb politikai erő Mecklenburg–Elő-Pomerániában, ezzel a negyedik keletnémet tartományt – Brandenburg, Türingia és Szászország után– hódította meg a jobboldal a felmérések alapján.
