Szerbia soha nem kapott akkora politikai támogatást Brüsszelben, mint amekkorában Ukrajnát részesítik – véli a szerb elnök

Szakértő: Az EU a csatlakozási feltételekkel megalázza a szerbeket.

Szerbia uniós csatlakozását a Belgrád–Pristina-párbeszéd újabb fejezete sem vitte előre. Szeptember 14-én Brüsszelben ült egy asztalhoz Alekszandar Vucsics szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök. Az Európai Unió által felkínált kompromisszumos javaslatot Belgrád elfogadta, a koszovói fél azonban nem. A legfontosabb téma ezúttal is a Szerb Községek Közösségének megalakítása volt, melyet Pristina továbbra sem hajlandó megtenni. A találkozó kapcsán Josep Borrell, kül- és biztonságpolitikai főképviselő kijelentette: „normalizálás nélkül nem lesz európai jövője sem Koszovónak, sem Szerbiának”.

Az unió által alkalmazott kettős mércére hívta fel a figyelmet az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén az orosz külügyminiszter is. Szergej Lavrov azt mondta, 

Szerbia, Törökország és mások csak várnak, miközben a »nácik« soron kívül csatlakozhatnak az EU-hoz. Azt mondják, ha nem lenne háború, ez évekig eltartana, most azonban nincsenek kritériumok

– fogalmazott az orosz tárcavezető. Hozzátette: ez a hozzáállás aláássa a globális stabilitást, feszültséget teremt és növeli az összecsapások kockázatát.

A témával kapcsolatban a Magyar Nemzet megkereste Palusek Eriket, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Főigazgatói Iroda munkatársát. Kérdésünkre válaszolva a szakértő kijelentette: magát a szerbiai közhangulatot talán nem is olyan nagy mértékben befolyásolja Szerbia és más államok EU-hoz történő csatlakozásának ügye, mert az országban vannak ennél fontosabb témák is, amelyek jobban foglalkoztatják a lakosságot.

 Az EU-ról és a csatlakozásról kialakult véleményt viszont mindenképpen befolyásolja, egyértelműen negatív irányba, mivel a szerb csatlakozási tárgyalások már régóta húzódnak ezért kevésbé veszik komolyan azt, hogy csatlakozhatnak, és magát az Európai Uniót is.

– nyilatkozta Palusek. 

Hozzátette: mivel az EU-hoz történő csatlakozást, a felnőtt lakosság ötven százaléka sem támogatja Szerbiában, arra következtethetünk, hogy a szerbeknek nem fontos vagy nem vonzó a csatlakozás gondolata. A szakértő úgy véli, ennek több oka is van. Ezek közé sorolható például az immáron több, mint két évtizede tartó eredmények nélküli ígérgetések, és az EU által a szerbek felé támasztott feltételek is, amelyek számukra gyakran elfogadhatatlanok. 

Szerb oldalról nehéz lehet elhinni az uniónak azt, hogy barátként tekintenek rájuk, miközben a csatlakozási feltételekkel megalázzák őket. Másrészt Szerbiában hagyománya van az Oroszországgal történő szimpatizálásnak.

– tette hozzá Palusek Erik.

A szakértő szerint egyébként nem valószínű, hogy Ukrajnát gyorsított eljárással felveszik az Európai Unióba, de ha mégis ez történne, akkor Szerbia esetében sem indokolt a végtelen tárgyalássorozat. Egyébként maga a háború ténye valószínűleg inkább lassítja a bővítést, mert a jelen helyzet az EU-t is számos egyéb megoldandó problémával szembesíti – hangsúlyozta.

Egyre gyakrabban hallani egyébként arról is, hogy Szerbiában előre hozott köztársasági parlamenti választásokat tarthatnak hamarosan.

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt már, valószínűleg március elején lesznek az előre hozott parlamenti választások Szerbiában – jelentette be Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök a minap a belgrádi Pink Televízióban. Palusek Erik ezzel kapcsolatban leszögezte, nem lehet tudni, csak sejteni, hogy az előrehozott választások milyen eredményeket hoznak majd, ezért az is kérdés, hogy milyen kormánya lesz Szerbiának, habár ez is sejthető, és milyen hosszú tárgyalások előzik azt meg. 

Mivel Szerbiában már több mint két évtizede téma az EU-s csatlakozás, az esetleges hónapokon át tartó kormányalakítási tárgyalások elenyésző hosszúságúak ehhez képest.

– fűzte hozzá a Magyar Nemzet megkeresésére a szakértő.

Borítókép: Alekszandar Vucsics beszédet mond az ENSZ Közgyűlés ülésén (Fotó: Dimitrije Goll)