időjárás -2°C Taksony 2023. november 29.
logo

Szerbia soha nem kapott akkora politikai támogatást Brüsszelben, mint amekkorában Ukrajnát részesítik – véli a szerb elnök

Magyar Nemzet
2023.09.23. 06:07 2023.09.23. 08:18
Szerbia soha nem kapott akkora politikai támogatást Brüsszelben, mint amekkorában Ukrajnát részesítik – véli a szerb elnök

Nincs semmi kifogásom Ukrajna ellen, de az, hogy Kijev egy évvel a kérelem átadása után már tagjelölti státust kapott, jövőre pedig a tárgyalások is megkezdődnek, azt mutatja, hogy olyan politikai támogatást kapnak, melyet Szerbia soha nem tapasztalhatott meg – fogalmazott Alekszandar Vucsics szerb elnök a Financial Timesnak adott interjújában.

A brit lap emlékeztet: Kijev 2022 februárjában, röviddel az orosz–ukrán háború kitörése után adta át kérelmét, pár hónappal később pedig már meg is kapta a tagjelöltséget. Ezzel szemben Szerbia uniós útja sokkal hosszabb és rögösebb: 2009 decemberében nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, és 2012 márciusában kapta meg az uniós tagjelölti státust. Az EU és Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában kezdődtek meg. Eddig a 35 tárgyalási fejezetből huszonkettőt nyitottak meg.
 

A Financial Times A Balkán frusztrációja fokozódik Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása miatt című cikkében két ténnyel indokolja a szerb integráció megakadását: egyrészt Belgrád továbbra sem tudja normalizálni viszonyát Pristinával, másrészt az egyetlen olyan ország a Nyugat-Balkánon, amely nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen.


Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel nemrégiben bejelentette: 2030 lehet a bővítés céldátuma. 

A  nyugat-balkáni térség egyes politikai vezetői azonban már nem bíznak az ígéretekben. Köztük van Edi Rama albán miniszterelnök is, aki szintén rossz néven veszi, hogy Ukrajna esetében fénysebességgel zajlanak a csatlakozási események, miközben a Nyugat-Balkán országai évek óta egy helyben topognak. 

Ki támadjon meg kit az uniós tagságért cserébe? Bulgária megtámadhatja Észak-Macedóniát, Horvátország Szerbiát, Szerbia Koszovót, Bosznia saját magát…

– viccelődött Rama.
Míg Ukrajna gyorsabb haladására sokan rossz szemmel néznek, Észak-Macedónia, amely 18 évet várt az EU-tagsági tárgyalások megkezdésére, nem tekinti versenytársnak Ukrajnát – legalábbis erre következtet a brit lap Észak-Macedónia külügyminisztere, Bujar Osmani kijelentése alapján: 

Ukrajnát nem szabad kiváltságosnak tekinteni, mert Ukrajna nemcsak önmagáért harcol, hanem a kontinens jövőjéért.

Alekszandar Vucsics a Financial Timesnak adott interjúban azt mondta, a tagság folyamatos halasztása nem tükrözi az országban uralkodó állapotokat. Mint fogalmazott, Szerbia sokkal jobb helyzetben van, mint Románia és Bulgária volt 2007-ben, amikor csatlakoztak az EU-hoz. Vucsics az Uniót tette felelőssé azért, amiért nem képes arra, hogy új tagokat vegyen fel a közösségbe. 

Először azt hallgattuk, hogy 2025 lesz a dátum, most 2030, de ki tudja, mi történik majd hét év múlva. Semmi nem változott az elmúlt években az unióban: tíz nettó befizető ország van, és 17 haszonélvező, és egyik oldal sem akar újabb országokat látni ezen a listán

 – hangoztatta a szerb elnök.

Szerbia uniós csatlakozását a Belgrád–Pristina-párbeszéd újabb fejezete sem vitte előre. Szeptember 14-én Brüsszelben ült egy asztalhoz Alekszandar Vucsics szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök. Az Európai Unió által felkínált kompromisszumos javaslatot Belgrád elfogadta, a koszovói fél azonban nem. A legfontosabb téma ezúttal is a Szerb Községek Közösségének megalakítása volt, melyet Pristina továbbra sem hajlandó megtenni. A találkozó kapcsán Josep Borrell, kül- és biztonságpolitikai főképviselő kijelentette: „normalizálás nélkül nem lesz európai jövője sem Koszovónak, sem Szerbiának”.

Az unió által alkalmazott kettős mércére hívta fel a figyelmet az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén az orosz külügyminiszter is. Szergej Lavrov azt mondta, 

Szerbia, Törökország és mások csak várnak, miközben a »nácik« soron kívül csatlakozhatnak az EU-hoz. Azt mondják, ha nem lenne háború, ez évekig eltartana, most azonban nincsenek kritériumok

fogalmazott az orosz tárcavezető. Hozzátette: ez a hozzáállás aláássa a globális stabilitást, feszültséget teremt és növeli az összecsapások kockázatát.

A témával kapcsolatban a Magyar Nemzet megkereste Palusek Eriket, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Főigazgatói Iroda munkatársát. Kérdésünkre válaszolva a szakértő kijelentette: magát a szerbiai közhangulatot talán nem is olyan nagy mértékben befolyásolja Szerbia és más államok EU-hoz történő csatlakozásának ügye, mert az országban vannak ennél fontosabb témák is, amelyek jobban foglalkoztatják a lakosságot.

 Az EU-ról és a csatlakozásról kialakult véleményt viszont mindenképpen befolyásolja, egyértelműen negatív irányba, mivel a szerb csatlakozási tárgyalások már régóta húzódnak ezért kevésbé veszik komolyan azt, hogy csatlakozhatnak, és magát az Európai Uniót is.

– nyilatkozta Palusek. 

Hozzátette: mivel az EU-hoz történő csatlakozást, a felnőtt lakosság ötven százaléka sem támogatja Szerbiában, arra következtethetünk, hogy a szerbeknek nem fontos vagy nem vonzó a csatlakozás gondolata. A szakértő úgy véli, ennek több oka is van. Ezek közé sorolható például az immáron több, mint két évtizede tartó eredmények nélküli ígérgetések, és az EU által a szerbek felé támasztott feltételek is, amelyek számukra gyakran elfogadhatatlanok. 

Szerb oldalról nehéz lehet elhinni az uniónak azt, hogy barátként tekintenek rájuk, miközben a csatlakozási feltételekkel megalázzák őket. Másrészt Szerbiában hagyománya van az Oroszországgal történő szimpatizálásnak.

– tette hozzá Palusek Erik.

A szakértő szerint egyébként nem valószínű, hogy Ukrajnát gyorsított eljárással felveszik az Európai Unióba, de ha mégis ez történne, akkor Szerbia esetében sem indokolt a végtelen tárgyalássorozat. Egyébként maga a háború ténye valószínűleg inkább lassítja a bővítést, mert a jelen helyzet az EU-t is számos egyéb megoldandó problémával szembesíti – hangsúlyozta.

Egyre gyakrabban hallani egyébként arról is, hogy Szerbiában előre hozott köztársasági parlamenti választásokat tarthatnak hamarosan.

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt már, valószínűleg március elején lesznek az előre hozott parlamenti választások Szerbiában – jelentette be Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök a minap a belgrádi Pink Televízióban. Palusek Erik ezzel kapcsolatban leszögezte, nem lehet tudni, csak sejteni, hogy az előrehozott választások milyen eredményeket hoznak majd, ezért az is kérdés, hogy milyen kormánya lesz Szerbiának, habár ez is sejthető, és milyen hosszú tárgyalások előzik azt meg. 

Mivel Szerbiában már több mint két évtizede téma az EU-s csatlakozás, az esetleges hónapokon át tartó kormányalakítási tárgyalások elenyésző hosszúságúak ehhez képest.

– fűzte hozzá a Magyar Nemzet megkeresésére a szakértő.

Borítókép: Alekszandar Vucsics beszédet mond az ENSZ Közgyűlés ülésén (Fotó: Dimitrije Goll)
 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.