Egy választási győzelem megerősítheti Vucsics legitimációját

December 17-én előre hozott választásokat tartanak Szerbiában. Szomszédunknál a köztársasági és a vajdasági parlament összetételéről is döntenek, de több önkormányzat területén, így Belgrádban is lesz voksolás.

A köztársasági listákat állító pártok közül többen is átadták már az induláshoz szükséges támogatói aláírásokat. Elsőként az Alekszandar Vucsics elnökhöz köthető Szerb Haladó Párt listáját hirdette ki a választási bizottság.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) önálló, 250 fős listával indul, melynek első helyén Pásztor Bálint, a párt megbízott elnöke szerepel. A magyar párt nehéz helyzetből vág bele a kampányba, hiszen a minap hunyt el Pásztor István, a VMSZ elnöke. 

A Magyar Nemzet megkeresésére Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy másfél éven belül újra választásokat rendeznek a balkáni országban, s arról is beszélt, hogy milyen következményei lehetnek ennek bel- és külpolitikai viszonylatban.

– Miért tartanak ismét előre hozott választásokat Szerbiában? Mi a tétje a voksolásnak?

– Szerbiában nem ritka az előre hozott választások intézménye, ismeretes, hogy a kormánypárt 2012-es hatalomra kerülése óta csak egyszer, 2016 és 2020 között tölthették ki a megválasztott képviselők a parlamenti idejüket. A legutolsó, 2022 tavaszán tartott választások alkalma után Vucsics egyébként már jelezte, hogy az akkor felállt kormánnyal csak két évre tervezi a közös munkát, így az ismételt előre hozott választások bejelentése ezért (sem) meglepő, a sietséget azonban bel- és külpolitikai tényezők egyaránt indokolják. Így nem vártak tavaszig, amikor a rendes helyhatósági választások esedékesek. A Szerb Haladó Párt népszerűsége érezhetően csökkent, erre magyarázatként szolgálnak többek között a májusi lövöldözések és az azokat követő tömegtüntetések, de idesorolható az észak-koszovói permanens válságsorozat és a szeptember végi banjszkai támadás. Mindeközben nemzetközi nyomás alatt van Szerbia (és Koszovó is), ez alapvetően az ukrajnai háború kitörése óta jellemző fokozottan, a nemzetközi szereplők pontot kívánnának tenni a vitás kérdésekre, hogy azok ne egy újabb magas intenzitású konfliktusban csúcsosodjanak ki. A kormánypárt így egyrészt „előremenekült” a népszerűsége csökkenésétől, hogy ne veszítse el jelentős arányban parlamenti többségét, másrészt időt nyer a nemzetközi közösség követeléseivel szemben.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Милош Вучевић (@milosvucevic) által megosztott bejegyzés

– Mennyire eszköz a parlamenti és önkormányzati választások összevonása a hatalom részéről? Az elmúlt években a Vucsics-féle Szerb Haladó Párt meggyőző fölénnyel nyerte a választásokat, most az Európa-barát ellenzék közös listán indul. Megszoríthatják a haladókat?

 – 2022-ben bár a kormánypárt nyert Belgrádban, elmaradtak a várt eredmények. 

Az ellenzéki, Európa-barát pártok bejelentették, hogy a „Szerbia az erőszak ellen” koalícióban indulnak a választáson, követve a tömegtüntetések hagyományát, s a jelen pártpreferenciát mérő közvélemény-kutatások szerint Belgrádban nyerhetnek is. Bár a legtöbb előrejelzés szerint a kormánypárt többsége nincs veszélyben, de megjegyzendő, hogy 2022-es választások után is koalícióra kellett lépniük az abszolút többség megszerzéséhez. A szocialisták ismét jelezték erre való nyitottságukat, az egyesült ellenzék pedig, kihasználva a momentumot, jól szerepelhet. 

A kormánypártba vetett bizalom csökkenésének érzékelését az is mutatja, hogy önkormányzati szinten a Szerb Radikális Párttal indulnak közösen. Helyhatósági választások alkalmával a helyi problémák kerülnek előtérbe, de a közösség összetartása is fontosabb, így az elmúlt időszak botrányai (például Alekszandar Vulin szankcionálása az Egyesült Államok részéről) vagy a koszovói kérdés, melyeket az ellenzék tematizálhat, háttérbe szorulnak. 

– Több kihívás is van Szerbia előtt: Koszovó, a sikertelen uniós csatlakozás. Ezek kampánytémák lehetnek? Az EU azt kéri, hogy Belgrád de facto ismerje el Koszovót. Ez mennyiben befolyásolhatja a kampányt?

– Szerbia EU-integrációs útjában a nagy törést az jelentette, hogy Szerbia nem csatlakozott – a többi nyugat-balkáni országgal ellentétben – az Oroszország ellen hozott európai uniós szankciós csomagokhoz. A 2022-es választások után még voltak olyan várakozások, hogy Belgrád a megfelelő támogatottság megszerzése után ezt megteszi, azonban a szankciók bevezetése azóta is vörös vonalnak bizonyul. De nemcsak a külpolitikai azonosulás hiánya jelentik a problémát, hanem a jogállamiság és az emberi jogok megerősítését, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet továbbra is elvárja az Európai Unió, és kritikával is illeti. Az EU-csatlakozás megtorpanását mindenképpen könnyebb tematizálni, mint a Koszovó-kérdést, mely egy rendkívül érzékeny téma. 

Koszovó bármilyen formájú elismerése szintén egy vörös vonal, ennek egy olyan helyzetben lehetne maximum realitása, ha az EU Szerbia tagságát garantálná cserébe. Ennek ellenére nyomás alatt van Belgrád, láthatóan a nemzetközi közösség nem enged az ohridi megállapodásból, ez alapvetően kedvező téma az ellenzéknek. Ugyanakkor igaz az is, hogy az EU-nak szüksége van egy olyan stabil partnerre, mint Vucsics, így a nemzetközi közösség visszakozik attól, hogy túl nagy nyomást helyezzen a szerb elnökre, hiszen az a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd befagyásához is vezethetne. 

Egy új választási nyereséggel Vucsics a legitimációját ismét megerősítheti mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren, illetve aláhúzza az eddigi Koszovó-politikát is.

– A VMSZ milyen esélyekkel indul?

– A Vajdasági Magyar Szövetség már leadta a választási listáját. A 2022-es választásokon (is) a nemzeti kisebbségek pártjai között kiemelkedően szereplő VMSZ-nek (öt parlamenti mandátum) a mozgósítás a legfőbb feladat. A vajdasági magyarság lélekszámának csökkenése súlyos kihívás, ahogy erre a friss népszámlálási adatok is rámutattak; a magyarok létszáma már nem éri el a 185 ezret Szerbiában.

Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb elnök (Forrás: Facebook/Alekszandar Vucsics)