„Az iszlámellenesség az emberi értékvesztés tünete. Olyan értékeké, mint a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, a gondolatszabadság, az igazságosság, a szolidaritás és az egyenlőség” – hirdeti Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatának honlapja, erről ír a Tűzfalcsoport.
Ugyanitt azt állítják, hogy a kormányzati politikák nem tudták biztosítani az egyenlő jogokat mindenkinek, így a muszlim kisebbségek jelentős része munkanélküliséggel, szegénységgel, valamint korlátozott polgári és politikai részvétellel kénytelen szembenézni.
S erre még az is rátesz egy lapáttal szerintük, hogy sokan a muszlim kisebbségeket úgy állították be, mint akik nem tartoznak a társadalomhoz, és el akarják különíteni magukat a társadalom többi részétől. De tényleg a kormányzati politikák felelősek az integráció kudarcáért? Ez az állítás azért is meredek, mert az Európai Unió legtöbb országa élén évtizedek óta bevándorláspárti politikai erők váltogatják egymást.
Vagy éppen arról van szó, hogy a migránsok tömegei egyszerűen nem hajlandóak megtanulni a befogadó ország nyelvét, és idomulni az érvényben lévő jogi és társadalmi normákhoz?
A Tűzfalcsoport felidézi, egy 2019-ben közölt tanulmány szerint, amit akkor a Tagesspiegel ismertetett, Németországban a más anyanyelvűek 42,6 százaléka, nem egészen 3 millió ember alig tud németül írni és olvasni. Ugyanabban az évben kiderült: dacára annak, hogy Németország 2013 óta, vagyis 6 év alatt 3,39 milliárd eurót költött nyelvtanfolyamokra, az Afrikából és Ázsiából érkező migránsok többsége – kibocsátó országtól függően akár 60-75 százaléka – azonban nem képes az alapfokú nyelvvizsga letételére sem.
A 2021-es mikrocenzus szerint pedig a 22,6 milliónyi bevándorló hátterű német állampolgár 18 százaléka, négymillió ember soha nem használja otthon a német nyelvet. Ezek után nem meglepő, hogy a 2015 után érkezett migránsok 45 százaléka mai napig nem talált munkát.
A Soros-hálózat szerint aggodalomra ad okot, hogy a muszlimokról alkotott sztereotípiák és általánosítások alapozzák meg az európai terrorizmusellenes intézkedéseket, amelyek korlátozzák a mindenki számára biztosított szabadságjogokat, és negatívan hatnak a muszlim közösségekre.
Úgy vélik, hogy a hatóságok indokolatlanul fordítanak kiemelt figyelmet az iszlám követőire, és kategorikusan elutasítják az etnikai és vallási profilalkotást. Továbbá bírálják azokat a médiumokat, amelyek teret engednek az előítéleteken alapuló tudósításoknak. Merthogy – állítják az OSF-nél – abból a tényből, hogy a dzsihadisták muszlimok, nem következik feltétlenül az, hogy egy muszlimból esetleg dzsihadista lesz.
