A Hamász terrorszervezez október 7-i, Izrael elleni támadása óta jelentősen megugrott az antiszemitizmus mértéke Svédországban. A Judiska Centralradet, a stockholmi, göteborgi, malmöi és északnyugat-szkániai zsidó gyülekezetek egyesülete és az Infostat közös közvélemény-kutatásából kiderült, hogy a svédországi zsidó közösség több mint hetven százaléka úgy érzi: Svédország sokkal kevésbé biztonságos hely már a számukra, mint korábban – hívta fel a felmérés eredményeire a figyelmet a V4NA hírügynökség a Varlden Idag svéd keresztény hírlap alapján.
A felmérésből kiderül, hogy mindössze a zsidó lakosok 15 százaléka nyilatkozta azt, hogy biztonságban érezné magát akkor is, ha zsidó szimbólumokat viselne nyilvánosan.
Azok közül, akik úgy érzik, hogy az elmúlt hónapban bizonytalanabbá vált a helyzet számukra, sokan mondták azt, hogy az uszítástól és a zaklatástól való félelem növekedett (86 százalék), de az erőszaktól (64 százalék), az üldöztetéstől (51 százalék), sőt a halálos erőszaktól (harminc százalék) való félelem is.
„Mi beszélünk héberül, de azt mondtuk az öt és hat éves gyermekeinknek, hogy ne beszéljenek héberül nyilvános helyeken” – idézte a jelentés az egyik válaszadót.
Négyből több mint hárman úgy vélik, hogy a zsidó identitással élők biztonsága Svédországban romlani fog az elkövetkező években, és a válaszadók mintegy fele úgy véli, hogy a biztonságuk jelentősen romlani fog. A többség aggódik amiatt is, hogy ki lesz téve antiszemita incidensnek.
Most rejtegetem a zsidóságomat, de ha nyíltan beszélnék róla, meggyőződésem, hogy verbálisan és fizikailag is megtámadnának
– fogalmazott a felmérés egyik válaszadója, míg egy másikuk azt mondta, most először elkezdett elgondolkodni a kivándorláson.
A felmérés szerint majdnem a svédországi zsidók majdnem fele, 46 százaléka fontolóra vette, hogy elköltözik Svédországból, aminek fő oka a növekvő antiszemitizmus.
Ugyanakkor az is kérdéses számukra, hogy hová menjenek, mivel a világ nagy részén nő a zsidókkal szembeni gyűlölet, és Izrael is háborúban áll a Hamász terrorszervezettel.
A válaszadók 57 százaléka úgy véli, hogy a svéd hatóságok nincsenek tisztában a svédországi antiszemitizmus természetével és mértékével. „Úgy tűnik, a média és a politikusok nem értik, hogy ez egy importált probléma. Az antiszemitizmus 95 százalékban a közel-keleti régiókból és a baloldalról származik, a média és a politikusok mégis a jobboldali szélsőségesekre összpontosítanak, akik öt százalékot tesznek ki” – fogalmazták meg a felmérés egyik hozzászólásában.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a megengedő bevándorláspolitikát folytató nyugat-európai országokhoz hasonlóan az elmúlt hetekben Svédországban is megugrott az antiszemita bűncselekmények száma. A Hamász Izrael elleni támadása után a növekvő fenyegetettség miatt a göteborgi zsidó közösség felhívásban kérte tagjait, hogy nyilvános helyeken tartózkodjanak a zsidó jelképek, mint például a Dávid-csillag és a kipa használatától, és ne beszéljenek héberül. A malmői zsinagógát maga a svéd miniszterelnök is meglátogatta októberben. Ulf Kristersson Malmö alig négyszáz főből álló zsidó közösségének imaháza előtt azt mondta,
aggasztja a virágzó antiszemitizmus, miközben a gyülekezet szóvivője a svéd köztévének arról beszélt, hogy a családok aggódnak, félnek az atrocitásoktól, és már félve hagyják ott gyermekeiket az iskolában.
A miniszterelnök szavait követően – miszerint virágzik az antiszemitizmus – már akkor újabb beismerés érkezett a svéd kormány részéről. A kabinet tízmillió koronával (330 millió forint) megemelte a zsidó gyülekezeteknek nyújtott állami támogatás összegét, egyértelműen azzal a céllal, hogy a közösségek biztonságát növelni lehessen. A kormány mellett pedig a rendőrség is megszólalt. A hatóság országos hadműveleti osztályának parancsnoka szerint súlyos a zsidók helyzete Svédországban.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)
