A vírus megjelenése
A Covid-helyzet pontosan négy évvel ezelőtt, 2019 decemberében kezdődött, amikor egy korábban emberben nem azonosított, rendkívül patogén koronavírustörzset regisztráltak a kínai Vuhanban. Az ország középső részén fekvő nagyváros fontos ipari, közlekedési és kereskedelmi csomópont, „ideális” hely egy pandémia kirobbanásához.
A december 12-én regisztrált első esetet követően az év utolsó napjára már tüdőgyulladás-járvány kitöréséről tájékoztatták a kínai hatóságok az Egészségügyi Világszervezetet. A járvány kitörésének pontos helyeként egy vuhani élelmiszerpiacot jelöltek meg, amelyen élő állatokat is árultak. A szakemberek ugyanis azt feltételezték, állatokból került át a vírus az emberekbe. Később azt is pontosították, hogy egy 55 éves páciens lehetett az első, akit 2019. november 17-én megfertőzött az új koronavírus.
Koronavírus-tünetek
A koronavírus-fertőzés általános tüneteiként első körben a légzési nehézségeket, a lázat, a köhögést, a légszomjat jegyezték fel, súlyosabb esetekben a fertőzés tüdőgyulladást, súlyos légzőszervi szindrómát, veseelégtelenséget és akár halált is okozhatott. Az íz- és szagérzékelés elvesztése is gyakori tünetnek számított. A kínai hatóságok január elejére már 59 tüdőgyulladásos beteget regisztráltak, hét páciens állapota súlyos volt.
A WHO elnöke februárban már aggasztónak nevezte a helyzetet, Olaszországban, Dél-Koreában és Iránban is megjelent, sőt lényegesen emelkedett a megbetegedések száma. A világjárványt végül 2020. március 11-én hirdették ki.
A Covid-korlátozások időszaka
Csakhamar kiderült: a vírus rendkívül gyorsan terjed, ezért egy sor óvintézkedést vezettek be a világ országaiban: a legjellemzőbb a maszkviselés volt, melyet nemcsak az egészségügyi intézményekben tettek kötelezővé, hanem bizonyos időszakokban minden olyan helyzetben, amikor emberek kerülnek kapcsolatba egymással.
Fokozott figyelmet kapott a kézmosás fontossága, plakátok, reklámok hirdették a helyes technikát. A lezárások, karanténok időszaka is eljött: országonként más-más rendet követve, de rendszeressé váltak a kijárási tilalommal átszőtt időszakok. Főként az időseket védték karanténnal, és a fertőzöttek számára is kötelező otthonmaradást írtak elő. A másfél-két méteres távolságtartás is megszokottá vált a napi bevásárlás vagy akár a buszmegállóban való várakozás alkalmával.
Lélegeztetőgépek, vitaminok, vakcinák
Mindezzel együtt megindult a harc az egészségügyi felszerelésekért, főleg a lélegeztetőgépekért. A gépi lélegeztetésre szoruló betegek száma ugyanis jóval meghaladta a kórházak kapacitásait. Az országoknak minden diplomáciai erejüket be kellett vetniük annak érdekében, hogy új gépeket szerezzenek, maszkokhoz, fertőtlenítőszerekhez, kesztyűkhöz, vitaminokhoz jussanak.
Egyúttal megindult a munka a védőoltások kifejlesztésén is: több tudományos labor párhuzamosan igyekezett hathatós védelmet biztosító vakcinát kidolgozni. A kínai és az orosz oltás mellett a Pfizer/BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca is piacra dobta saját készítményeit. Ekkor kapott figyelmet a magyar Karikó Katalin nevéhez köthető mRNS technológia is. Az oltások beszerzése újabb diplomáciai harcot indított a világban, de azért is komoly kampányt kellett folytatni, hogy az emberek beadassák a vakcinát. Az oltási igazolások birtokosaira szabadabb élet, több lehetőség várt.
A járvány vége
A Covid–19 miatti egészségügyi vészhelyzetnek hivatalosan idén májusban lett vége.
Nagy reménységgel jelentem ki, hogy a Covid–19 globális egészségügyi vészhelyzetnek vége
– mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO vezetője. Hozzátette: a világjárvány legalább 20 millió ember halálát okozta. A szám nagyjából a háromszorosa a korábban közölt statisztikai adatoknak.
A worldometers.info statisztikai oldal adatai szerint ugyanis mintegy 700 millió esetet regisztráltak világszerte. A halálos áldozatok számát 7 millióban határozták meg. A legtöbb áldozatot az Egyesült Államokban regisztrálták, majd Brazília, India és Oroszország következik. Magyarország a 25. helyen van ezen a listán, 48 881 halálozással.
Hol tart most a vírus elleni védekezés?
A járvány hatására Magyarországon is fokozott hangsúlyt kapott az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés. Az egészségügyi szervek és átfogó rendszerek is felkészültebbé váltak egy újabb lehetséges pandémia kezelésére.
Továbbra is figyelik például a koronavírus örökítőanyagának koncentrációját a szennyvízben.
