Forrong Franciaország a bevándorlási törvény miatt

Emmanuel Macron elnök bevándorláspolitikája rendkívüli zűrzavart okozott.

Párizs, 2023. november 27. Emmanuel Macron francia elnök beszél a párizsi Nemzeti Tengerészeti Múzeum megnyitóján 2023. november 27-én. A múzeum hat év felújítás után nyitja meg újra kapuit a látogatók elõtt. MTI/EPA/Pool/AP/Christophe Ena Fotó: Christophe Ena

Szerdára kormányválság közeli helyzet alakult ki Franciaországban, miután kedden Emmanuel Macron úgy vitte át a párizsi Nemzetgyűlésen új migrációs törvényét, hogy azt a koalíciós pártokhoz tartozó képviselők közel egynegyede nem támogatta, a többséget a Republikánusok párt honatyái mellett Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés pártjának képviselői biztosították a liberális államfőnek – számolt be a Mandiner. 

A konzervatívok voksaiért Macron emberei lobbiztak, a nacionalisták beugrása azonban meglepetés volt, 

és ezzel Le Pen kellemetlen helyzetbe hozta az elnököt: vagy elfogadja a segítségüket, vagy megbukik az előterjesztése.

Belpolitikai vihar

A keddi parlamenti fiaskó után aztán jött a szerda reggel: Aurélien Rousseau egészségügyi miniszter benyújtotta lemondását, mondván: nem lesz képes érvényesíteni a törvény rendelkezéseit a szektorában, majd bennfentes hírek érkeztek Macron pártjának, a Reneszánsz pártnak a belső köreiből: a párt baloldali szárnya lázong a vezető ellen, magyarázatot követelnek. 

Ezt követően pedig robbant a bomba: Macron miniszterelnöke egy francia rádiónak adott interjújában elismerte, hogy a jogszabály egyes passzusai alkotmányellenesek. Élisabeth Borne nem titkolta, hogy már a jogszabály megszavazása előtt a konzervatívokkal folytatott háttértárgyalások során felmerült, hogy jogilag támadhatóak lehetnek a törvény egyes paragrafusai, ezért ezeket vélhetően módosítani kell majd, hogy a francia alkotmánnyal kompatibilisek legyenek. 

Néhány órával később pedig a francia kormányszóvivő közölte: 

Macron elnök a jogszabályt felküldte az Alkotmánybírósághoz utólagos normakontrollra, 

de pánikra nincs ok, az egészségügyi miniszteren kívül mindenki a fedélzeten, a szerdai kormányülésen rajta kívül minden miniszter ott volt, a kabinet folytatja a munkáját.

A francia sajtóban természetesen a nyugtató szavak ellenére lábra kaptak hírek, miszerint Macron a feszültségek leszerelésére minisztercseréket fog bejelenteni, köztük a nagy felháborodást keltő beismerés elkövetőjét, a kormányfőt is feláldozza.

A bevándorlás mint ideológiai harc

Az új bevándorlási törvény elfogadtatása presztízskérdés és tekintélyi ügy volt a francia elnök számára: a francia társadalom többsége ezen a területen változást akart, ezt mutatták már régóta a felmérések, a jobboldal erősödésben van, és fél év múlva EP-választások lesznek, a tavalyi parlamenti választások eredményeképpen pedig Macron koalíciója kisebbségi kormányként vezeti Franciaországot. 

Az elnöknek erőt kellett mutatnia, hogy képes az ország vezetésére, és olyan jogszabályt fogad el, amelyet a választók többsége akar.

Gérald Darmanin belügyminiszter a jogszabály elfogadása után megkönnyebbülten nyilatkozott, hogy a kormánynak sikerült „megvédenie a francia embereket”, megnyugtatóan szabályozták ezzel az érvényes iratokkal nem rendelkező munkavállalókat, és egyszerűsítették a szabályozást.

Már a szenátusi szavazás előtt is több szigorítás belekerült a törvénytervezetbe, de azt követően az alsóházon való átvitel, vagyis a konzervatívok voksainak megnyerése érdekében a kormányzó párt hajlandó volt tovább szigorítani a szövegen – koalíciós szövetségeseik emiatt azzal vádolták meg őket, hogy kapituláltak a „jobboldali idegengyűlölet” előtt.

A keddi nemzetgyűlési voksolás után a nacionalisták érvelése ellentétes előjelű volt: a szavazás kimenetele annak a jele, hogy 

a fősodratú pártok is kezdik megérteni, amit ők évtizedek óta mondanak – a kontrollálatlan bevándorlás fenntarthatatlan. 

A Nemzeti Tömörülés ezt a törvényhozási fordulatot átütő politikai fordulatnak látja, úgy értékelik, a nacionalisták harcot nyertek az ideológia frontján: a migráció kérdésében a francia társadalom többsége, és most már a francia politikai elit többsége is belátta, változtatni kell.

Miben szigorít az új bevándorlási törvény?

A törvényesen érkező külföldieknek legalább öt évet, munkaviszonyban álló társaiknak minimum harminc hónapot kell Franciaországban tartózkodniuk a jövőben ahhoz, hogy 

a társadalombiztosítási juttatásokat, az egészségügyi ellátást és a családtámogatási kedvezményeket igénybe vehessék. 

Ez egy lényegi fordulat, hiszen az eddigi francia bevándorlási szabályok „nagylelkűek” voltak: a belépőknek automatikusan megadták a munkavállalási engedélyt, illetve az illegális úton érkező és a menedékkérelmük elbírálására váró migránsok egészségügyi alapellátását a francia állam évtizedeken keresztül biztosította. 

Az új jogszabály egyik kötelezettséget sem írja már elő az állam számára, a munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényességi idejét lerövidítették, megadása pedig nem lesz automatikus, feltétele lesz a francia nyelv készség szintű elsajátítása, illetve az eskütétel a francia köztársasági értékek tiszteletben tartására. 

Szigorodnak a külföldi diákokra vonatkozó szabályok és a családegyesítés feltételei is: a már francia területen élő bevándorlók származási hazájukban élő családtagjainak csak komoly feltételek mentén lesz lehetőségük Franciaországba költözni.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök beszél a párizsi Nemzeti Tengerészeti Múzeum megnyitóján. (Fotó: MTI/EPA/Pool/AP/Christophe Ena)