A bevándorlás mint ideológiai harc
Az új bevándorlási törvény elfogadtatása presztízskérdés és tekintélyi ügy volt a francia elnök számára: a francia társadalom többsége ezen a területen változást akart, ezt mutatták már régóta a felmérések, a jobboldal erősödésben van, és fél év múlva EP-választások lesznek, a tavalyi parlamenti választások eredményeképpen pedig Macron koalíciója kisebbségi kormányként vezeti Franciaországot.
Az elnöknek erőt kellett mutatnia, hogy képes az ország vezetésére, és olyan jogszabályt fogad el, amelyet a választók többsége akar.
Gérald Darmanin belügyminiszter a jogszabály elfogadása után megkönnyebbülten nyilatkozott, hogy a kormánynak sikerült „megvédenie a francia embereket”, megnyugtatóan szabályozták ezzel az érvényes iratokkal nem rendelkező munkavállalókat, és egyszerűsítették a szabályozást.
Már a szenátusi szavazás előtt is több szigorítás belekerült a törvénytervezetbe, de azt követően az alsóházon való átvitel, vagyis a konzervatívok voksainak megnyerése érdekében a kormányzó párt hajlandó volt tovább szigorítani a szövegen – koalíciós szövetségeseik emiatt azzal vádolták meg őket, hogy kapituláltak a „jobboldali idegengyűlölet” előtt.
A keddi nemzetgyűlési voksolás után a nacionalisták érvelése ellentétes előjelű volt: a szavazás kimenetele annak a jele, hogy
a fősodratú pártok is kezdik megérteni, amit ők évtizedek óta mondanak – a kontrollálatlan bevándorlás fenntarthatatlan.
A Nemzeti Tömörülés ezt a törvényhozási fordulatot átütő politikai fordulatnak látja, úgy értékelik, a nacionalisták harcot nyertek az ideológia frontján: a migráció kérdésében a francia társadalom többsége, és most már a francia politikai elit többsége is belátta, változtatni kell.
Miben szigorít az új bevándorlási törvény?
A törvényesen érkező külföldieknek legalább öt évet, munkaviszonyban álló társaiknak minimum harminc hónapot kell Franciaországban tartózkodniuk a jövőben ahhoz, hogy
a társadalombiztosítási juttatásokat, az egészségügyi ellátást és a családtámogatási kedvezményeket igénybe vehessék.
Ez egy lényegi fordulat, hiszen az eddigi francia bevándorlási szabályok „nagylelkűek” voltak: a belépőknek automatikusan megadták a munkavállalási engedélyt, illetve az illegális úton érkező és a menedékkérelmük elbírálására váró migránsok egészségügyi alapellátását a francia állam évtizedeken keresztül biztosította.