A Washingtonban tartózkodó Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője saját kezdeményezésére szerdán este telefonon tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, aki jelenleg Ghánában tartózkodik munkalátogatáson – erről Paczolay Máté külügyi szóvivő tájékoztatta az MTI-t.
A szóvivő közölte: Andrij Jermak arról tájékoztatta Szijjártó Pétert, hogy az ukrán parlament több fontos jogszabály elfogadására készül. A magyar külügyminiszter a tájékoztatást megköszönte és tudomásul vette.
– Egyetértés volt köztük abban, hogy szükség van Magyarország és Ukrajna kapcsolatának javítására és ennek legjobb eszköze a közvetlen személyes párbeszéd. Ezért megállapodás született arról, hogy Szijjártó Péter és Andrij Jermak személyesen is találkoznak – írta a szóvivő.
A tárgyalás során Andrij Jermak javasolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozóját. Szijjártó Péter úgy reagált, hogy természetesen a magyar fél nyitott egy ilyen találkozóra, de annak csak akkor van értelme, hogyha van esély arra, hogy egy ilyen találkozó pozitív eredménnyel zárul. – Ehhez pedig alapos előkészítésre és előzetes megbeszélésekre van szükség – közölte a szóvivő.
Andrij Jermak Twitter-bejegyzéséből pedig az is kiderül, hogy kifejezetten Volodimir Zelenszkij utasítására hívta Szijjártó Pétert.
Kétszer már lemondták
Szijjártó Péter éppen két napja panaszolta Instagram-oldalán, hogy nem látja a nyitottságot a magas szintű konzultációra Ukrajnával.
– Pénteken kaptam egy megkeresést, hogy beszéljek az ukrán miniszterelnök-helyettessel. Mondtam, hogy nagyon szívesen, meg is volt az időpont, de azt lemondták. Volt arról szó, hogy fogadjam az ukrán elnöki hivatal vezetőjét, mondtam, hogy nagyon szívesen, de ezt is lemondták. Így, ilyen magatartás mellett hogy lenne kilátás arra, hogy a két ország elsőszámú vezetői találkozzanak? – írta.
Olga Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes az ukrán médiában elismerte, hogy valóban lemondták az egyeztetést. Ezt azzal magyarázta, hogy valójában csak elhalasztották, mert meg akarta várni, amíg konkrétumokkal is szolgálni tud a kisebbségekről szóló törvénymódosítás kapcsán.
Elmozdulás a holtpontról
A törvénytervezetet a Kárpáti Igaz Szó is úgy értékelte elemzésében, mint ami elmozdulást jelenthet a holtpontól. Mint írják, a megkülönböztetett, garantált kisebbségi jogok azoknak a közösségeknek járnának, amelyek tagjai a helyi lakosság legalább 15 százalékát képezik.
Ebbe a kategóriába nyilván beletartozna kárpátaljai magyar lakta településeink döntő többsége, de a szórványban, vagy mondjuk az Ungváron és Munkácson élő magyaroknak sem kellene csüggedni, mert van egy olyan pont is, hogy a nemzeti kisebbségi közösségeknek járó jogok kiterjeszthetők azokra is, akik száz éve élnek az adott helyen.
Márpedig a kárpátaljai magyarság múltja nemhogy 100, hanem 1100 esztendőre nyúlik vissza.
Ezen kívül, amennyiben megvalósulnának az új tervezetben foglaltak, eltörölnék az iskolai tantárgyak ukránul történő előadásának kvótáit. Emlékeztetnek rá, az új törvénytervezet a kisebbségi könyvkiadást és terjesztést is megengedően szabályozná.
A lapnak Orosz Ildikó, a KMPSZ vezetője, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke üdvözölte, hogy hosszú évek óta először fordul elő, hogy kormányszinten meghallgatják a magyar szervezetek ajánlásait. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy még mindig messze vagyunk a 2015 óta folyamatosan csak elvett kisebbségi jogok teljes értékű visszaadásától.
Borítókép: Az Európai Tanács által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezet fog az Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának helyszínén 2023. február 9-én (Fotó: MTI/Európai Tanács)
