Megindulhat a politikai tisztogatás Lengyelországban

Újból bebizonyosodott, hogy az európéernek beállított politikusoktól messze nem áll távol a legsötétebb politikai tisztogatások és a jogon kívüli eszközök használatának kíméletlen módszertana – fogalmazott lapunk megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogászt a Donald Tusk vezette új lengyel kormány jogállamiság és szólásszabadság ellen intézett támadásáról kérdeztük.

Varsó, 2023. december 21. A korábbi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatói tüntetnek a lengyel közszolgálati televízió, a TVP varsói székháza elõtt 2023. december 20-án. Bartlomiej Sienkiewicz, az új lengyel kormány kulturális és örökségvédelmi minisztere december 20-án felmentette a közszolgálati televízió és rádió, valamint a PAP állami hírügynökség vezérigazgatóit, és új felügyelõtanácsokat alakított ki a közmédiában. Donald Tusk baloldali kormányfõt és kabinetét december 13-án iktatták be. MTI/AP/Czarek Sokolowski Fotó: Czarek Sokolowski

„Újból bebizonyosodott, hogy az európéernek beállított politikusoktól messze nem áll távol a legsötétebb politikai tisztogatások és a jogon kívüli eszközök használatának kíméletlen módszertana. 

A tavalyi választások előtt a dollárbaloldal meghívott szónoka, Donald Tusk mintha magáévá tette volna Gyurcsányék politikai tervét egy esetleges választási győzelmet követően – deklaráltan a jogállamiság félretételének, az igazságszolgáltatás politikai irányításának, a jogbiztonság felfüggesztésének alkalmazása, ténylegesen egy alkotmányos puccs követte volna az ellenzék hatalomátvételét

− mondta el lapunkak ifj. Lomnici Zoltán alotmányjogász.

„Praktikusan ezt láthatjuk most Lengyelországban, a végrehajtó szerepében Bartlomiej Sienkiewicz kulturális és örökségvédelmi miniszter egy parlamenti határozat alapján a héten felmentette a közmédia vezérigazgatóit, és új felügyelőtanácsokat alakított ki”. 

Andrzej Duda elnök okkal nevezte anarchiának Sienkiewicz eljárását, ugyanis a lengyel közmédia vezetőinek kinevezését és felmentését a Nemzeti Médiatanácsról (RMN) szóló törvény szabályozza, amely normát a parlamenti többség módosíthatja, a miniszter azonban ezt a kérdést egy szejm-határozat alapján kívánta rendezni.

A parlamenti határozatok nem minősülnek jogszabálynak, míg a törvény a jogszabályi hierarchia csúcsát jelentő normatív aktus, így teljesen egyértelmű, hogy a szejm határozata alapján a miniszter nem hozhat vagy módosíthat törvényt.

Amennyiben a kulturális és örökségvédelmi miniszter eljárása következmények nélkül marad, az precedens értékkel bír − mondta el az alkotmányjogász.

„Onnantól az újonnan alakult, baloldali lengyel kormánykoalíció tagjai bármikor hasonló lépésekre szánhatják el magukat, felszámolva a jogbiztonságot és ezáltal a jogállamot Lengyelországban. Ezen drasztikus lépések csak még jobban megosztják a társadalmat, azaz belpolitikai feszültséget, békétlenséget fognak szülni a politikai szabadságjogok és a joguralmi elvek megsértésével” − folytatta.

Bár már Platón is leszögezte azt a máig érvényes alapelvet a Kritón című művében, miszerint a jogtalanságra sohasem lehet jogtalanság a válasz, a gyakorlatban mégis számtalan példát láthattunk erre, és vélelmezhető, hogy amennyiben az ilyesfajta „törvénytelen működés” lesz az új lengyel kormány modus operandija, úgy a politikai ellenfeleitől is hasonló módszerekre számíthatunk, amely ördögi körnek az eredménye egy anarchiába fulladó Lengyelország lesz.

 

Tusk: A lengyel közmédia most nem érdemel adófizetői finanszírozást

Elzbieta Witek (PiS) volt alsóházi elnök szerda este a szejm folyosóján találkozott Vera Jourovával, az Európai Bizottság (EB) értékek és átláthatóság ügyében illetékes alelnökével. Ekkor Witek átadta Jourovának a közmédia jelenlegi helyzetéről szóló levelet, és kijelentette: éppen aznap „merénylet történt a lengyel közmédiával, a szólásszabadsággal és a demokráciával szemben”. Jourová a közmédiát érintő fejleményekről elmondta: adott pillanatban nem tud erről nyilatkozni.

Vera Jourová korábban, amikor még Lengyelországnak konzervatív, nemzeti kormánya volt, és a lengyel vagy a magyar állapotokról „kellett” nyilatkoznia, sokkal bátrabb és határozottabb volt, ez is ékes bizonyítéka a Brüsszelben intézményesült kettős mércének − tette hozzá ifj. Lomnici.

 „2021 őszén még azt is képesek voltak megállapítani, hogy a lengyel alkotmánybíróság illegitim és nem értelmezheti a (lengyel) alkotmányt” − húzta alá.

Brüsszel saját hangoztatott elveit és az európai normákat teszi zárójelbe, amikor hallgat, ugyanis uniós médiapolitikai és szabályozói evidenciának számít, hogy az állam kiemelt mindenkori kötelességeként a nemzeti költségvetésekben elegendő pénzügyi forrást kell biztosítson a közszolgálati műsorszolgáltatóknak. Ezt egy 1996-os EP-határozat is kimondta, és ugyanezen elv köszön vissza a (nem uniós intézmények közé tartozó) Európa Tanács egyik 2006-os nyilatkozatából is.

Donald Tusk kormánya ezt tiporja lábbal, és Brüsszel pillanatnyilag asszisztálni látszik ehhez, az újdonsült miniszterelnök arról beszél, hogy a lengyel közmédia most nem érdemli meg, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozzák

 − húzta alá az alkotmányjogász.

 

Megindulhat a politikai tisztogatás

Lengyel sajtóforrások szerint az igazságügyi minisztériumban politikai aktivisták kerülnek hatalmi pozíciókba, akik elszámoltathatóság címén bosszút követelnek, és a minisztérium új vezetője, „Adam Bodnár már ajánlásokat küldött a lengyel bíróságoknak a brüsszeli uniós intézmények »tiszteletben tartandó« döntéseinek listájával. Több ezer bíró átvilágításának veszélye is felmerült, vagyis megindulhat a politikai tisztogatás a lengyel igazságszolgáltatásban. ” 

Adam Bodnar pár éve a Soros György alapította és általa pénzelt Báthory Alapítvány brüsszeli szakértőjeként is feltűnt a sajtóban − emelte ki ifj. Lomnici Zoltán.

Orbán Viktor magyar kormányfő világosan figyelmeztetett a helyzet fonákságára, vagyis arra, hogy külső irányítással, helyi politikai vezetőkkel átformálhatják egy nemzetállam közjogi működtetését. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a Soros-hálózat, alappal vélelmezhetően, hathatós személyi, szervezeti és pénzügyi hátteret biztosít majd ehhez.

A lengyel közmédia és bíróságok politikai alapú átalakítása, vagy a – közvélemény-kutatások szerint legesélyesebb – amerikai elnökjelölt, korábbi elnök választáson való indulásának jogi akadályozása mind a globalista baloldali hálózat hegemón törekvéseire vezethetők vissza. 

Eltörölnének mindent és félreállítanának mindenkit, ami és aki nem felel meg a nyílt társadalmak eszmerendszerének. Az egyetlen hathatós eszköz, amivel védekezni lehet a baloldal ilyesfajta támadásaival szemben, ha egy szuverén kormány megfelelő, legitim (népi) felhatalmazás birtokában a nemzet érdekeinek képviseletére alapítja a politikáját − húzta alá az alkotmányjogász.

 

Belülről is megindulhat a zsarolás

A közmédia minden országban a tájékoztatás egyik fő csatornája, az ilyen típusú, törvényen kívüli, egyértelműen politikai motiváltságú cselekmények sértik a szólásszabadság, valamint az információhoz és az információszabadsághoz fűződő, alkotmányban biztosított alapjogokat. Mivel Tusk nem szólalt fel a minisztere cselekedetével szemben, vélelmezhető, hogy ezzel ő is egyetért, vagy akár az is elképzelhető, hogy ő adott rá utasítást. 

Fennáll ráadásul a veszélye, hogy az új lengyel kormány a nemzeti szuverenitást zárójelbe téve, idegen érdekek mentén fogja ellátni feladatát, elképzelhető, hogy külső elvárások nyomása alatt kell majd ezentúl tevékenykedni a lengyel külügyben, a nemzetvédelmi minisztériumban, az igazságügyben, a parlamenti bizottságokban stb., és nagy kérdés, hogy mi történik majd a lengyel titkosszolgálatok esetében 

− emelte ki ifj. Lomnici Zoltán. A lengyel konzervatív sajtó egy része arról ír, hogy bár Radosław Sikorski régi-új külügyminiszter újra „visszatérést” ígér Európába, valójában a „régi” szovjet-orosz világ köszönt rá a lengyel népre és államigazgatásra.

Eddig jellemzően külső erők, főleg Brüsszel és a demokrata párti Washington zsarolta Lengyelországot, most belülről is megindulhat a zsarolás, vagyis a szükségesnek tartott lépések megtétele, illetve tűrése politikai indíttatású fenyegetések, nyomásgyakorlások révén a lengyel kormányzati-közigazgatási berkeken belül (az igazságszolgáltatást is ideértve).

Borítókép: A korábbi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatói tüntetnek a lengyel közszolgálati televízió, a TVP varsói székháza előtt 2023. december 20-án. Bartlomiej Sienkiewicz, az új lengyel kormány kulturális és örökségvédelmi minisztere december 20-án felmentette a közszolgálati televízió és rádió, valamint a PAP állami hírügynökség vezérigazgatóit, és új felügyelőtanácsokat alakított ki a közmédiában. Donald Tusk baloldali kormányfőt és kabinetét december 13-án iktatták be (Fotó: MTI/AP/Czarek Sokolowski)