Második útja Budapestre vezetett: ezért volt jelentős az Orbán–Fico találkozó

Vass Ágnes, a Magyar Külügyi Intézet kutatója elemezte a szlovák kormányfő vizitjét.

2024. 01. 17. 18:09
ORBÁN Viktor; FICO, Robert
Orbán Viktor és Robert Fico sajtótájékoztatója Fotó: Koszticsák Szilárd
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Annak, hogy Fico most Budapestre látogat, fontos előzménye, hogy tavaly novemberben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pozsonyban találkozott az újonnan kinevezett szlovák külügyminiszterrel, Juraj Blanárral és a miniszterelnökkel is. Az akkori látogatáson, azon kívül, hogy az új szlovák vezetés a jószomszédi viszony fenntartásáról és erősítéséről biztosította a magyar külügyminisztert, a budapesti találkozóról is szó esett. 

Az elmúlt évek során a szlovák és a magyar miniszterelnökök elsősorban a V4-es miniszterelnöki csúcstalálkozókon találkozhattak egymással, így nagy jelentősége van ennek a bilaterális találkozónak

 − húzta alá a kutató.

Vass Ágnes elmondta, hogy Robert Ficónak ez a negyedik kormányzása, kisebb-nagyobb megszakításokkal 2006-tól áll az ország élén. Mivel Szlovákiában a belpolitikai körülmények és a választási törvény is teljesen más, mint Magyarországon, a legtöbb szlovák párt csak koalícióban tud kormányozni. Ficónak a 2012-es választásokon sikerült annyi szavazatot szereznie, hogy nem volt szüksége koalíciós partnerre.

Feszült viszonyból fontos partner

„Anélkül, hogy részletekbe mennénk, a 2006 és 2010 közötti Fico-kormány több magyarellenes intézkedést is hozott, amelyek károsak voltak nemcsak a szlovákiai magyarok, de az államközi viszonyok számára is” − magyarázta. 

Ugyanakkor 2012 után ez a helyzet normalizálódott, a két félnek sikerült egy jó partneri viszonyt kiépítenie, és meg is találták azokat a kérdéseket, amelyekben regionális és európai szinten is együtt tudtak működni, ilyen volt például a migrációs válság 2015-ben 

− tette hozzá. 

Az utóbbi években a szlovák belpolitika instabilitása miatt több miniszterelnök is vezette az országot, ezek a kapcsolatok kiegyensúlyozottak maradtak. „Az, hogy a már említett Prága után Budapestre látogat a szlovák kormányfő, azt jelzi, hogy a kapcsolatok nem csak jók, hanem fontosak is. Az elmúlt években több olyan infrastrukturális fejlesztést is sikerült megvalósítani, amelyek mindkét ország és a határ mentén élők számára is igen jelentősek” − fűzte hozzá Vass Ágnes. Kiemelte, hogy 

befejezték a Kassa–Miskolc autópályát és megépült a két Komáromot összekötő híd, amely a teherforgalom szempontjából jelentős, hiszen ez az egyetlen nagy teherbírású híd a Dunán Pozsony és Budapest között. Fontos megemlíteni azt is, hogy 13 év alatt 18 új határátkelő nyílt a két ország között, vagy az Ipoly folyón elkészült hidakat is.  

Orbán Viktor is arról beszélt tegnap a sajtótájékoztatójukon, hogy „a Magyarország és Szlovákia közötti kapcsolatok sohasem voltak olyan jók, mint most, mert a két ország úgy kapcsolódik össze az Európai Unión belül, hogy egymást erősíti a fizikai, a gazdasági és az energiabiztonság tekintetében is”. A magyar miniszterelnök kiemelte azt is, hogy Magyarország és Szlovákia érdekei legalább 99 százalékban egy irányba mutatnak, mind a két ország számára fontos a szuverenitás.

Közös pontok

Vass Ágnes elmondta,

Robert Fico a parlamenti választások előtti kampány során több olyan kérdést és elemet is a kampány részévé tett, amelyekben Orbán Viktorral értett egyet. 

Az egyik ilyen elem a Magyarországon látható politikai stabilitás, amely a sokszor hektikus szlovákiai belpolitikában egy vágyott állapot. 

A másik a szuverenitás kérdése: Fico szuverén szlovák külpolitikát ígért, ám egyelőre nem látható, hogy ez pontosan mit is jelent és mi az e kifejezések mögötti koncepció

 − húzta alá. 

Ukrajna támogatása és az orosz–ukrán háború is fontos kérdés. A szlovák állam nem küld már fegyveres támogatást Ukrajnának, amióta Fico a miniszterelnök. 

Bár az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megnyitását nem vétózta meg Brüsszelben, alapvetően ezt egy politikai döntésnek tartja, amellyel kapcsolatban a valóság nem egyezik azzal, amit Brüsszelben látnak – Ukrajna tényleges uniós csatlakozását nem tartja reálisnak 

− mondta el a szakértő.  Az más kérdés, hogy Fico mennyire konfrontálódik majd Brüsszelben, márciusban ugyanis elnökválasztások lesznek Szlovákiában, amelyen Fico pártja, a Smer által támogatott jelölt az egyik esélyes, így várhatóan nem vállal konfliktusokat Brüsszellel az elkövetkezendő időszakban. 

További hangsúlyos téma a V4-együttműködés fontossága, valamint e regionális együttműködés megújítása. Fontos előzménye a találkozónak, hogy Fico előző nap a Magyar Szövetség, a parlamenten kívüli szlovákiai magyar párt vezetőjével egyeztetett, amely során szó volt a szlovákiai magyar közösség helyzetéről és a magyarlakta régiók kihívásairól is − zárta a gondolatait Vass Ágnes.

Borítókép: Orbán Viktor és Robert Fico sajtótájékoztatója (Fotó: Koszticsák Szilárd)

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.