Második útja Budapestre vezetett: ezért volt jelentős az Orbán–Fico találkozó

Vass Ágnes, a Magyar Külügyi Intézet kutatója elemezte a szlovák kormányfő vizitjét.

Orbán Viktor és Robert Fico sajtótájékoztatója Fotó: Koszticsák Szilárd

A szlovák kormányfő, Robert Fico látogatása kapcsán a Magyar Külügyi Intézet kutatója, Vass Ágnes mondta el, melyek a Fico–Orbán találkozó kiemelt pontjai, valamint elemezte a látogatás sarkalatos témáit.

„A budapesti volt Robert Fico második külföldi látogatása, amióta újra miniszterelnök lett. Az első hivatalos útja klasszikusan Prágába vezetett, hiszen a szétválás óta szokássá vált, hogy Szlovákia és Csehország vezetői először egymásnál tesznek hivatalos látogatást” − tette hozzá.

„Annak, hogy Fico most Budapestre látogat, fontos előzménye, hogy tavaly novemberben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pozsonyban találkozott az újonnan kinevezett szlovák külügyminiszterrel, Juraj Blanárral és a miniszterelnökkel is. Az akkori látogatáson, azon kívül, hogy az új szlovák vezetés a jószomszédi viszony fenntartásáról és erősítéséről biztosította a magyar külügyminisztert, a budapesti találkozóról is szó esett. 

Az elmúlt évek során a szlovák és a magyar miniszterelnökök elsősorban a V4-es miniszterelnöki csúcstalálkozókon találkozhattak egymással, így nagy jelentősége van ennek a bilaterális találkozónak

 − húzta alá a kutató.

Vass Ágnes elmondta, hogy Robert Ficónak ez a negyedik kormányzása, kisebb-nagyobb megszakításokkal 2006-tól áll az ország élén. Mivel Szlovákiában a belpolitikai körülmények és a választási törvény is teljesen más, mint Magyarországon, a legtöbb szlovák párt csak koalícióban tud kormányozni. Ficónak a 2012-es választásokon sikerült annyi szavazatot szereznie, hogy nem volt szüksége koalíciós partnerre.

Feszült viszonyból fontos partner

„Anélkül, hogy részletekbe mennénk, a 2006 és 2010 közötti Fico-kormány több magyarellenes intézkedést is hozott, amelyek károsak voltak nemcsak a szlovákiai magyarok, de az államközi viszonyok számára is” − magyarázta. 

Ugyanakkor 2012 után ez a helyzet normalizálódott, a két félnek sikerült egy jó partneri viszonyt kiépítenie, és meg is találták azokat a kérdéseket, amelyekben regionális és európai szinten is együtt tudtak működni, ilyen volt például a migrációs válság 2015-ben 

− tette hozzá. 

Az utóbbi években a szlovák belpolitika instabilitása miatt több miniszterelnök is vezette az országot, ezek a kapcsolatok kiegyensúlyozottak maradtak. „Az, hogy a már említett Prága után Budapestre látogat a szlovák kormányfő, azt jelzi, hogy a kapcsolatok nem csak jók, hanem fontosak is. Az elmúlt években több olyan infrastrukturális fejlesztést is sikerült megvalósítani, amelyek mindkét ország és a határ mentén élők számára is igen jelentősek” − fűzte hozzá Vass Ágnes. Kiemelte, hogy 

befejezték a Kassa–Miskolc autópályát és megépült a két Komáromot összekötő híd, amely a teherforgalom szempontjából jelentős, hiszen ez az egyetlen nagy teherbírású híd a Dunán Pozsony és Budapest között. Fontos megemlíteni azt is, hogy 13 év alatt 18 új határátkelő nyílt a két ország között, vagy az Ipoly folyón elkészült hidakat is.  

Orbán Viktor is arról beszélt tegnap a sajtótájékoztatójukon, hogy „a Magyarország és Szlovákia közötti kapcsolatok sohasem voltak olyan jók, mint most, mert a két ország úgy kapcsolódik össze az Európai Unión belül, hogy egymást erősíti a fizikai, a gazdasági és az energiabiztonság tekintetében is”. A magyar miniszterelnök kiemelte azt is, hogy Magyarország és Szlovákia érdekei legalább 99 százalékban egy irányba mutatnak, mind a két ország számára fontos a szuverenitás.

Közös pontok

Vass Ágnes elmondta,

Robert Fico a parlamenti választások előtti kampány során több olyan kérdést és elemet is a kampány részévé tett, amelyekben Orbán Viktorral értett egyet. 

Az egyik ilyen elem a Magyarországon látható politikai stabilitás, amely a sokszor hektikus szlovákiai belpolitikában egy vágyott állapot. 

A másik a szuverenitás kérdése: Fico szuverén szlovák külpolitikát ígért, ám egyelőre nem látható, hogy ez pontosan mit is jelent és mi az e kifejezések mögötti koncepció

 − húzta alá. 

Ukrajna támogatása és az orosz–ukrán háború is fontos kérdés. A szlovák állam nem küld már fegyveres támogatást Ukrajnának, amióta Fico a miniszterelnök. 

Bár az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megnyitását nem vétózta meg Brüsszelben, alapvetően ezt egy politikai döntésnek tartja, amellyel kapcsolatban a valóság nem egyezik azzal, amit Brüsszelben látnak – Ukrajna tényleges uniós csatlakozását nem tartja reálisnak 

− mondta el a szakértő.  Az más kérdés, hogy Fico mennyire konfrontálódik majd Brüsszelben, márciusban ugyanis elnökválasztások lesznek Szlovákiában, amelyen Fico pártja, a Smer által támogatott jelölt az egyik esélyes, így várhatóan nem vállal konfliktusokat Brüsszellel az elkövetkezendő időszakban. 

További hangsúlyos téma a V4-együttműködés fontossága, valamint e regionális együttműködés megújítása. Fontos előzménye a találkozónak, hogy Fico előző nap a Magyar Szövetség, a parlamenten kívüli szlovákiai magyar párt vezetőjével egyeztetett, amely során szó volt a szlovákiai magyar közösség helyzetéről és a magyarlakta régiók kihívásairól is − zárta a gondolatait Vass Ágnes.

Borítókép: Orbán Viktor és Robert Fico sajtótájékoztatója (Fotó: Koszticsák Szilárd)