Olaszország is részt vesz a vörös-tengeri védekezőmisszióban

Felvenné a harcot a jemeni húszi lázadókkal Olaszország, amely egy közös európai tengeri védelmi misszió létrehozását tervezi. A műveletre azért van szükség, mert kevéssel az izraeli háború kitörését követően a húszi lázadók hivatalosan is hadat üzentek a zsidó államnak.

Brüsszel, 2023. október 26. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az Európai Unió csúcstalálkozójára érkezik az ET brüsszeli épületébe 2023. október 26-án, a tanácskozás elsõ napján. MTI/EPA/Olivier Matthys Fotó: Olivier Matthys

A Vörös-tengeren haladó hajók elleni támadásokkal megbénították a nemzetközi hajózási útvonalat. Az Európai Unió célja, hogy biztosítsa a konfliktus által érintett vizeken közlekedő hajókat akár katonai beavatkozással. Az olasz gazdaságot is hátrányosan érinti a vörös-tengeri krízis, a Giorgia Meloni vezette jobbközép kormány egy közös európai védekező művelet lehetőségeit mérlegeli, hogy még időben elkerülhető legyen a drámai hatás.

Olasz sajtóértesülések szerint kiszélesedik az izraeli–palesztin konfliktus következtében kialakult vörös-tengeri háború, és nemcsak az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, hanem nagy valószínűséggel Olaszország, Németország, Franciaország is részt vesz a tengeri műveletben.

Olaszország csatlakozása január 22-től várható, ekkor tárgyalnak Brüsszelben az európai országok külügyminiszterei a kérdésről. Itália csatlakozáshoz azonban a római parlament jóváhagyása is szükséges. A több európai ország összefogásából létrejövő tengeri misszió neve Aspis. Az ógörög eredetű szó, jelentése védőpajzs, amely kitűnően érzékelteti a kereskedelmi hajók biztonságát szolgáló hadi művelet célját.

Antonio Tajnai olasz külügyminiszter a sajtónak nyilatkozva elmondta: céljuk, hogy a Szomália partjainál folyó kalóztevékenységek felszámolására létrehozott tengeri hadművelet mellett egy újabb európai tengeri misszió kerüljön felállításra. Arról is szólt, hogy készen állnak a parlament elé terjeszteni a kérdést, céljuk a kereskedelmi hajózás biztonságának megteremtése.

Az állampolgároknak is meg kell érteniük, hogy az olasz kereskedelem és teherszállítás került komoly veszélybe

– mondta a külügyi tárca vezetője. Arról is beszámolt, hogy elkezdődtek az egyeztetések Franciaországgal és Németországgal a kereskedelmi útvonal védelmére irányuló művelet lefektetésére. Tajani hozzáfűzte, értesítette a minisztertanács tagjait a kialakult helyzetről, és Guido Crosetto védelmi miniszterrel is egyeztetett arról, hogy a katonai védelem mellett a diplomáciai lépésekre is szükség van.

Mint mondta, bízik abban, hogy rövid időn belül életbe léphet a misszió, a kialakult krízis elhúzódása ugyanis drámai hatással lenne az olasz gazdaságra. A becslések szerint az olaszok heteken belül erőteljesen megérzik majd a krízis következményeit, mely az ország export-import forgalmának mintegy negyven százalékát kockáztatja.

A legforgalmasabb olasz kikötők immár hetek óta üresek. A Szuezi-csatornán zajló zavargások miatt ugyanis a kereskedelmi hajók kénytelenek a Vörös-tenger helyett a dél-afrikai irányba kerülni, ami plusz két hét hajózást jelent. 

Giancarlo Giorgietti olasz pénzügyminiszter arról nyilatkozott az olasz lapoknak, hogy újabb inflációs láncot indíthat el Olaszországban a vörös-tengeri krízis, mivel hátrányosan érinti a kereskedelmi kikötőket. Az energiakrízis által gerjesztett infláció után most kezdtek egyensúlyba kerülni az üzemanyagárak, de ha a helyzet hónapokig elhúzódik, akkor nem kizárt, hogy Olaszországnak ismét az orosz–ukrán konfliktus kirobbanásakor kialakult ellátási nehézségekkel kell megküzdenie.

Borítókép: Giorgia Meloni olasz miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)