Putyin beleegyezne Ukrajna NATO-csatlakozásába?

Oroszország diplomáciai úton akarja lezárni a konfliktust, de ha kell, „az utolsó töltényig” harcolni fog az ukrán területekért, mondta a Kreml szóvivője.

Russia was, is and will be open to negotiations on a settlement in Ukraine, however, it is determined to continue the SVO until its goals are achieved, said Russian Presidential Press Secretary Dmitry Peskov against the backdrop of a Bloomberg report that Moscow is sending pic.twitter.com/qXPHIy5zG6

— Milcotto (@milcotto) January 25, 2024

⚡️ Putin says he will guarantee security and will not oppose Ukrainian membership in NATO, but refuses to return occupied territories - Bloomberg.

"The Kremlin wants to end the conflict diplomatically" but will fight for Ukrainian lands "to the last bullet" if necessary. pic.twitter.com/8Vmv33Gb90

— NEXTA (@nexta_tv) January 26, 2024

A Bloomberg szerint Oroszország állítólag közvetett csatornákon keresztül jelezte az Egyesült Államoknak, hogy nyitott a tárgyalásokra az ukrajnai konfliktus jövőbeni rendezéséről, beleértve a Kijev számára lehetséges biztonsági intézkedéseket is.

„Putyin elnök számos alkalommal kijelentette, hogy Oroszország nyitott volt, nyitott és továbbra is nyitott lesz az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra. Eltökéltek vagyunk, hogy elérjük céljainkat. És ezt inkább diplomáciai úton szeretnénk elérni.

Ha nem, akkor a katonai műveletet folytatjuk, amíg el nem érjük a céljainkat

– mondta Peszkov a Bloombergnek, amikor a jelentés kommentálására kérték.

A Nyugat egyébként már 2022-ben, a háború kezdetén nyomást gyakorolt Ukrajnára, hogy a béketárgyalásokon fogadja el Oroszország feltételeit. A konfliktus megoldását célzó tárgyalási folyamat részleteit Simon Shuster, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről szóló könyv szerzője fedte fel, írta meg a lenta.ru. 

Fotó: Reuters/Ukrán Elnöki Sajtószolgálat

A Shuster által megkérdezett tárgyalópartnerek szerint Ukrajna nyugati nyomás alatt állt. Vezetői ragaszkodtak ahhoz, hogy Kijev fogadja el Moszkva feltételeit, és a tárgyalások első fordulója után, 2022 február végén Ukrajna is kész lett volna elfogadni az „állandó semlegesség” státusát, azaz lemondani a NATO-csatlakozási tervekről.

A lépés azonban, amelyre a kijevi hatóságok készek voltak, és amelyet Moszkva elvárt tőlük, közvetlenül ellentmond az ukrán alkotmánynak. 2019. február 19-én Petro Porosenko, Ukrajna ötödik elnöke aláírta azt a törvényt, amely módosítja az alkotmányt, és rögzíti benne az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás irányát. 

„Ukrajna elnöke a garanciája az állam stratégiai kurzusának megvalósításának, amely Ukrajna teljes jogú tagságának megszerzésére irányul az Európai Unióban és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében” – áll Ukrajna legfőbb törvényében.

Kijev azonban nemcsak az USA és az Európai Unió, hanem olyan országok, mint Kína, Izrael, illetve Oroszország biztonsági garanciáiért cserébe kész volt lemondani a katonai szövetségekhez való csatlakozás terveiről.

A megbeszéléseken szó esett a Krím és a Donbász státusáról is

Az ukrán fél a 2022. március 29-én Isztambulban tartott tárgyalásokon ismertette a Krím és a Donbász helyzetének rendezésére vonatkozó változatát is. Kijev felajánlotta, hogy 15 évre szünetet tart a Krím félszigeten kialakult félreértések rendezésében, és ígéretet tett arra, hogy nem alkalmaz erőszakot. Moszkva ugyanakkor azzal érvelt, hogy a területi vitákat csak Putyin tudja megoldani.

Ebben a környezetben a nyugati vezetők továbbra is nyomást gyakoroltak Zelenszkijre, hogy folytassa a tárgyalási folyamatot és fogadja el az orosz fél feltételeit.

Mindannyian megértették, hogy folytatni kell a béketárgyalásokat, és hogy Zelenszkijt erre kell ösztönözniük

– írja Shuster.

Ukrajna kompromisszumkészsége a bukaresti helyzet után azonban eltűnt. Az ukrán és az orosz fél elhagyta a tárgyalóasztalt.

Fotó: RIA Novosti/Gavriil Grigorov 

Borítókép: Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az orosz elnök éves sajtótájékoztatóján Moszkvában (Fotó: AFP/Natalja Kolesnyikova)