Soros brüsszelitái cinkosan hallgatnak Lengyelország kapcsán

Az elmúlt években világossá vált, hogy Brüsszelben általános jelenség a kettős mérce alkalmazása a politikusokkal és a tagállamokkal szemben, mindez kizárólag politikai alapon – fogalmazott lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

Fotó: Ladóczki Balázs

Bicskanyitogató az a kettős mérce, amit az Európai Bizottság tanúsít Lengyelország ügyében. A V4NA megkeresésére azt a választ küldték, hogy „nem kommentálnak egyedi eseteket”, ezt azonban számos korábbi eset cáfolja. Máskor nem volt ilyen szemérmes Brüsszel, amikor „egyedi esetekről” volt szó, írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. 

Ahogy arról lapunk is beszámolt, az elmúlt hetekben Lengyelország-szerte óriási felháborodást keltett, hogy a Donald Tusk vezette kormány amint hatalomra került, azonnal politikai tisztogatásba kezdett. 

Százezrek vonultak az utcára a kormány intézkedései ellen tiltakozva, miután a lengyel elnöki palotában kedden este letartóztatták Mariusz Kaminski volt belügyminisztert és Maciej Wasik volt belügyminiszter-helyettest, mindketten az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt tagjai. A politikusokat korábban szabadságvesztésre ítélték, de elnöki kegyelemben részesültek.

Manifestants polonais devant le parlement🇵🇱 protestant contre les décisions du gouvernement #Tusk violant l'État de droit.

En plus d'avoir envoyé la police pour évincer illégalement les dirigeants des médias publics, deux députés de l'opposition (du parti PiS) ont été arrêtés… pic.twitter.com/mGAAH5OIa4

— Patrick Edery (@patrick_edery) January 11, 2024

Nem csak a képviselők estek azonban a politikai tisztogatás áldozatává, Tuskék törvénytelen módon váltották le a lengyel köztelevízió és rádió, valamint az állami hírügynökség vezetőit is, de bírákat is megfenyegettek. 

Az van, amit a Soros–Tusk-kormány akar

Jaroslaw Kaczynski, a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke szombaton úgy fogalmazott az elmúlt hetek eseményei kapcsán:

Lengyelországban már „semmilyen törvény nem alkalmazható. A törvény az, amit Tusk akar. Egy ilyen országban már nem lehet élni. Ez nem egy demokratikus állam. Az alkotmány gyakorlatilag már nincs érvényben.”

A V4NA ezért levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hogy megtudják, milyen intézkedéseket kívánnak hozni a lengyel jogállamiság védelmében. A letartóztatott képviselők ügyéről is kérdezték a brüsszeli testületet, amit a Bizottság „egyedi esetnek” nevezett, amit a nemzeti hatóságok ellenőriznek. 

Azt is közölték, hogy nem kommentálnak egyedi eseteket. 

A hírügynökség azonban rávilágít, hogy kérdéses, hogy mi számít „egyedi esetnek” a bizottság szerint, hiszen számtalan esetben fogalmaztak meg kritikát, bírálatot a korábbi, jobboldali lengyel vagy épp a magyar kormánnyal szemben, és sokszor fejezték ki véleményüket – amelyek akár komoly jogi következményekkel is járhattak – olyan kérdésekben, amelyekben a tagállamok nemzeti hatáskörben dönthetnek, vagyis az Európai Bizottság többször szólt már bele országok belügyeibe. 

Lengyelország esetében Brüsszel rendszeresen bírálta a PiS-kormányt az igazságügy területén végrehajtott reformok miatt annak ellenére, hogy az Európai Bizottságnak nincs hatásköre az igazságszolgáltatás működésének kérdésében egy uniós államban, és az igazságszolgáltatás megszervezése teljes mértékben a tagállamok hatáskörébe tartozik.

A belügyeket érintő nyilatkozatot tett a bizottság Magyarország esetén is. A magyar gyermekvédelmi törvény elfogadása után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szégyennek nevezte a jogszabályt, és megfogadta, hogy a bizottság minden hatáskörét latba veti a magyar LMBTQ-közösség jogainak védelme érdekében.

Még kirívóbb, hogy Magyarország esetében a lengyelhez egészen hasonló „egyedi eseteket” kommentált az Európai Bizottság. Egy tavaly áprilisi erőszakba fulladó ellenzéki tüntetés kapcsán pedig 

Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke találkozón biztosította a tüntetés több résztvevőjét a bizottság támogatásáról és arról, hogy az azt megelőző hetek eseményeit is részletesen ki fogják vizsgálni. 

–  Az elmúlt években világossá vált, hogy Brüsszelben általános jelenség a kettős mérce alkalmazása a politikusokkal és a tagállamokkal szemben, mindez kizárólag politikai alapon – fogalmazott ezzel kapcsolatban lapunk megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász kiemelte: 

A konzervatív, a globalista akarattal a nemzeti érdek védelmében szembehelyezkedő kormányok által vezetett országok állandó vegzálásnak és hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve, pedig az egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma mint alapelvek, az Európai Unióról szóló szerződésben (EUSz) is szerepelnek. Brüsszel tehát a politikai céljai érdekében a saját alapszerződéseinek is hajlandó ellent mondani.

– Politikai üldöztetés, politikai foglyok, az alkotmányban rögzített elnöki kegyelem semmibevétele, mindezek olyan események, amelyekre egy XXI. századi európai demokráciában nem kerülhetne sor. A felsoroltak sem a szabadsághoz fűződő, sem a demokratikus, sem a jogállami működéssel kapcsolatos, EUSz 2. cikkben rögzített elvárásoknak nem felelnek meg, 

Brüsszel mégis mossa kezeit, és letudja annyival a reagálást, hogy ez egy egyedi, nemzeti ügy, amit a nemzeti hatóságok ellenőriznek

– hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán. 

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a Századvég 30 országban 30 ezer fő megkérdezésével  készített Európa-projekt 2021 kutatása rámutat: a válaszadók magasabb, mint 2:1 arányban (56:27 százalék) vélik úgy, létezik kettős mérce az EU-ban. 

– A kettős mérce konstans alkalmazása, illetve Brüsszel „joghoz nem kötöttsége” az unióval szembeni bizonytalanságot és szkepticizmust fogja eredményezni, hiszen az emberek az látják, hogy nem bízhatnak a brüsszeli intézményekben, amennyiben tényleges jogsértés éri őket, nem fordulhatnak az EU-hoz – kivéve persze, ha a kormányuk jobboldali/konzervatív nézeteket vall – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán. 

Borítókép: Tüntetés Lengyelországban a Tusk-kormány intézkedései ellen (Fotó: Ladóczki Balázs)