Lengyelország esetében Brüsszel rendszeresen bírálta a PiS-kormányt az igazságügy területén végrehajtott reformok miatt annak ellenére, hogy az Európai Bizottságnak nincs hatásköre az igazságszolgáltatás működésének kérdésében egy uniós államban, és az igazságszolgáltatás megszervezése teljes mértékben a tagállamok hatáskörébe tartozik.
A belügyeket érintő nyilatkozatot tett a bizottság Magyarország esetén is. A magyar gyermekvédelmi törvény elfogadása után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szégyennek nevezte a jogszabályt, és megfogadta, hogy a bizottság minden hatáskörét latba veti a magyar LMBTQ-közösség jogainak védelme érdekében.
Még kirívóbb, hogy Magyarország esetében a lengyelhez egészen hasonló „egyedi eseteket” kommentált az Európai Bizottság. Egy tavaly áprilisi erőszakba fulladó ellenzéki tüntetés kapcsán pedig
Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke találkozón biztosította a tüntetés több résztvevőjét a bizottság támogatásáról és arról, hogy az azt megelőző hetek eseményeit is részletesen ki fogják vizsgálni.
– Az elmúlt években világossá vált, hogy Brüsszelben általános jelenség a kettős mérce alkalmazása a politikusokkal és a tagállamokkal szemben, mindez kizárólag politikai alapon – fogalmazott ezzel kapcsolatban lapunk megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász kiemelte:
A konzervatív, a globalista akarattal a nemzeti érdek védelmében szembehelyezkedő kormányok által vezetett országok állandó vegzálásnak és hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve, pedig az egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma mint alapelvek, az Európai Unióról szóló szerződésben (EUSz) is szerepelnek. Brüsszel tehát a politikai céljai érdekében a saját alapszerződéseinek is hajlandó ellent mondani.
– Politikai üldöztetés, politikai foglyok, az alkotmányban rögzített elnöki kegyelem semmibevétele, mindezek olyan események, amelyekre egy XXI. századi európai demokráciában nem kerülhetne sor. A felsoroltak sem a szabadsághoz fűződő, sem a demokratikus, sem a jogállami működéssel kapcsolatos, EUSz 2. cikkben rögzített elvárásoknak nem felelnek meg,
Brüsszel mégis mossa kezeit, és letudja annyival a reagálást, hogy ez egy egyedi, nemzeti ügy, amit a nemzeti hatóságok ellenőriznek
– hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.