Százezrek vonultak az utcára a kormány intézkedései ellen tiltakozva, miután a lengyel elnöki palotában kedden este letartóztatták Mariusz Kaminski volt belügyminisztert és Maciej Wasik volt belügyminiszter-helyettest, mindketten az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt tagjai. A politikusokat korábban szabadságvesztésre ítélték, de elnöki kegyelemben részesültek.
Nem csak a képviselők estek azonban a politikai tisztogatás áldozatává, Tuskék törvénytelen módon váltották le a lengyel köztelevízió és rádió, valamint az állami hírügynökség vezetőit is, de bírákat is megfenyegettek.
Az van, amit a Soros–Tusk-kormány akar
Jaroslaw Kaczynski, a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke szombaton úgy fogalmazott az elmúlt hetek eseményei kapcsán:
Lengyelországban már „semmilyen törvény nem alkalmazható. A törvény az, amit Tusk akar. Egy ilyen országban már nem lehet élni. Ez nem egy demokratikus állam. Az alkotmány gyakorlatilag már nincs érvényben.”
A V4NA ezért levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hogy megtudják, milyen intézkedéseket kívánnak hozni a lengyel jogállamiság védelmében. A letartóztatott képviselők ügyéről is kérdezték a brüsszeli testületet, amit a Bizottság „egyedi esetnek” nevezett, amit a nemzeti hatóságok ellenőriznek.
Azt is közölték, hogy nem kommentálnak egyedi eseteket.
A hírügynökség azonban rávilágít, hogy kérdéses, hogy mi számít „egyedi esetnek” a bizottság szerint, hiszen számtalan esetben fogalmaztak meg kritikát, bírálatot a korábbi, jobboldali lengyel vagy épp a magyar kormánnyal szemben, és sokszor fejezték ki véleményüket – amelyek akár komoly jogi következményekkel is járhattak – olyan kérdésekben, amelyekben a tagállamok nemzeti hatáskörben dönthetnek, vagyis az Európai Bizottság többször szólt már bele országok belügyeibe.
Lengyelország esetében Brüsszel rendszeresen bírálta a PiS-kormányt az igazságügy területén végrehajtott reformok miatt annak ellenére, hogy az Európai Bizottságnak nincs hatásköre az igazságszolgáltatás működésének kérdésében egy uniós államban, és az igazságszolgáltatás megszervezése teljes mértékben a tagállamok hatáskörébe tartozik.
A belügyeket érintő nyilatkozatot tett a bizottság Magyarország esetén is. A magyar gyermekvédelmi törvény elfogadása után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szégyennek nevezte a jogszabályt, és megfogadta, hogy a bizottság minden hatáskörét latba veti a magyar LMBTQ-közösség jogainak védelme érdekében.
Még kirívóbb, hogy Magyarország esetében a lengyelhez egészen hasonló „egyedi eseteket” kommentált az Európai Bizottság. Egy tavaly áprilisi erőszakba fulladó ellenzéki tüntetés kapcsán pedig
Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke találkozón biztosította a tüntetés több résztvevőjét a bizottság támogatásáról és arról, hogy az azt megelőző hetek eseményeit is részletesen ki fogják vizsgálni.
– Az elmúlt években világossá vált, hogy Brüsszelben általános jelenség a kettős mérce alkalmazása a politikusokkal és a tagállamokkal szemben, mindez kizárólag politikai alapon – fogalmazott ezzel kapcsolatban lapunk megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász kiemelte:
A konzervatív, a globalista akarattal a nemzeti érdek védelmében szembehelyezkedő kormányok által vezetett országok állandó vegzálásnak és hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve, pedig az egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma mint alapelvek, az Európai Unióról szóló szerződésben (EUSz) is szerepelnek. Brüsszel tehát a politikai céljai érdekében a saját alapszerződéseinek is hajlandó ellent mondani.
– Politikai üldöztetés, politikai foglyok, az alkotmányban rögzített elnöki kegyelem semmibevétele, mindezek olyan események, amelyekre egy XXI. századi európai demokráciában nem kerülhetne sor. A felsoroltak sem a szabadsághoz fűződő, sem a demokratikus, sem a jogállami működéssel kapcsolatos, EUSz 2. cikkben rögzített elvárásoknak nem felelnek meg,
Brüsszel mégis mossa kezeit, és letudja annyival a reagálást, hogy ez egy egyedi, nemzeti ügy, amit a nemzeti hatóságok ellenőriznek
– hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a Századvég 30 országban 30 ezer fő megkérdezésével készített Európa-projekt 2021 kutatása rámutat: a válaszadók magasabb, mint 2:1 arányban (56:27 százalék) vélik úgy, létezik kettős mérce az EU-ban.
– A kettős mérce konstans alkalmazása, illetve Brüsszel „joghoz nem kötöttsége” az unióval szembeni bizonytalanságot és szkepticizmust fogja eredményezni, hiszen az emberek az látják, hogy nem bízhatnak a brüsszeli intézményekben, amennyiben tényleges jogsértés éri őket, nem fordulhatnak az EU-hoz – kivéve persze, ha a kormányuk jobboldali/konzervatív nézeteket vall – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán.
Borítókép: Tüntetés Lengyelországban a Tusk-kormány intézkedései ellen (Fotó: Ladóczki Balázs)
