„Az EU-nak továbbra is rendíthetetlenül támogatnia kell Ukrajnát” címen vitáztak az Európai Parlament plenáris ülésén a képviselők. Az Európai Parlament honlapján egy ismertetőt is közzétettek a vitához, amiben a következőt írták:
Azóta [a háború kitörése óta] az EU példátlan politikai, katonai, humanitárius és pénzügyi támogatást nyújtott Kijevnek, valamint bénító szankciókat vezetett be Moszkva ellen.
A „bénító szankciókat” és az egyéb leírtakat meglehetősen cinikussá tette Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselőjének felszólalása.
A képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy közel két éve hajtogatják ugyanazokat a mondatokat a háború lázában az uniós intézményekben. Szerinte mások tragédiájából politikai tőkét kovácsolnak, majd élik tovább kényelmes életüket.
„Kárpátaljai magyarként én ezt az oldalát látom a háborúnak. Hogy nap mint nap embereket toboroznak, majd temetnek el, köztük magyarokat is, és egyre nehezebbé válik az élet. Elég ebből! Fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség” – fogalmazott. Bocskor kikérte Magyarország hazug rágalmazását is, mivel Magyarország a kiállt Ukrajna szuverenitásáért és területi integritásáért, elítélte számos alkalommal az orosz agressziót, és minden erejével támogatja az ukrajnai menekülteket.
Egyéb konzervatívok sem voltak restek az aggasztó tendenciák aláhúzására. Anna Fotyga, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) konzervatív párt képviselője például azt hangsúlyozta, hogy bár a támogatás Ukrajna számára helyes, de nem szabad az EU szerződéseinek módosítására, a kisebb tagállamok zsarolására használni. Jean-Paul Garraud francia konzervatív képviselő azt emelte ki, hogy Ukrajna csatlakozását nem szabad elsietni, hiszen az a mezőgazdasági szektorra nagyon súlyos következményekkel járhat.
De természetesen a baloldali fősodor sem csak hátradőlve hallgatta a vitát. A többségük amellett érvelt, hogy nem szabad engedni Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy az európai egységet megbontsa. Felszólalásaikban nem álltak el olyan kijelentésektől sem, hogy a magyar kormányfőt zsarolónak nevezzék – bizonyára nem követték figyelemmel az EU-csúcs eseményeit, ahol Brüsszel zsarolással, Magyarország kompromisszumjavaslattal élt – és azt kérték a bizottságtól, hogy tegyen lépéseket a 7. cikk szerinti eljárás ügyében.
A 7. cikk szerinti eljárás előrehaladta végső soron Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez vezethetne.
