Ennyibe kerülne Ukrajna EU-csatlakozása

Újabb elemzések jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy mennyibe kerülne Ukrajna uniós csatlakozása.

Berlin, 2024. február 16. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Olaf Scholz német kancellárral közösen tartott sajtóértekezletén a berlini kancellári hivatalban 2024. február 16-án. MTI/AP/Markus Schreiber Fotó: Markus Schreiber

Ugyanakkor a Welt is leszögezi, hogy nem lenne egyszerű folyamat Ukrajna EU-n belüli finanszírozása. 2004-től ugyan Nyugat-Európánál szegényebb országok sorát vették fel az EU-ba, de Ukrajna esete teljesen más. 

Egy hatalmas ország, amit éppen háború pusztít, de Spanyolországgal mérhető össze a lakossága és több termőföldje van, mint Olaszországnak. A Welt szerint 

Ukrajna egymaga több uniós forrást tudna igényelni, mint az összes többi EU-tagállam együttvéve.

Ma Lengyelország a legnagyobb kedvezményezettje az EU támogatásainak, 2022-ben több mint 11 milliárd eurót kapott Brüsszel. Mögötte Románia (5,5 milliárd euró) és Magyarország (4,2 milliárd euró) áll.

Ukrajna egyértelműen jóval többet kaphatna, mint ezek az országok.

Az EU legnagyobb befizetői ma Németország (21,5 milliárd eurós befizetés), Franciaország (9,6 milliárd euró), Hollandia (6,3 millió euró), valamint Olaszország (4,9 millió euró).

Az International Centre for Defence and Security szerint Ukrajna csatlakozásával Németországnak mintegy húsz százalékkal, 4,6 milliárd euróval kellene növelnie EU-befizetéseit, míg Franciaországnak mintegy egyharmadával kellene növelnie a befizetést.

A tanulmány szerint az EU nettó kedvezményezettjei közül Spanyolország kerülne kellemetlen helyzetbe, ők ugyanis jelenleg még minimálisan pozitív mérleggel részesülnek az EU-pénzekből, de Ukrajna támogatására a tanulmány szerint 1,5 milliárd eurót kellene fordítaniuk, amivel egyértelműen negatívba fordulna a mérlegük – írja a Mandiner.

Magyarország jelenleg az EU támogatási rendszerének harmadik legnagyobb kedvezményezettje

Lengyelország és Románia után. A tanulmány úgy számol, hogy miközben jelenleg 4,2 milliárd euró jár(na) Magyarországnak, addig Ukrajna csatlakozása esetén hazánknak mintegy 0,19 milliárd eurót kellene pluszban fizetnie, vagyis mintegy 5 százalékkal csökkenne a „nyereségünk”, de továbbra is bőven a legnagyobb kedvezményezettek között lenne Magyarország.

A Welt cikke arra is kitér, hogy az Ukrajnának elméletben járó majdani tagsági támogatások mintegy fele az agráriumba menne majd (ahogy ma is az EU-ban a közös agrárpolitika teszi ki a támogatási összegek mintegy felét). Ukrajna csatlakozásával vagy a közös agrárpolitika forrásait kellene radikálisan megnövelni, vagy pedig 

az európai gazdák torkán kellene lenyomni azt, hogy ezentúl jóval kevesebb támogatást kapnak

az Ukrajna csatlakozása miatti újraosztás következtében.

Az elmúlt hónapok európai gazdatiltakozásai viszont megmutatják, milyen érzékeny téma bármilyen forrásmegvonás a gazdáktól – emlékeztet a Welt. Ezért inkább az EU-költségvetést kellene megreformálni – értsd: jelentősen megnövelni. A tagállamok azonban hagyományosan nem kívánnak jelentősen nagyobb összegekkel hozzájárulni az EU költségvetéséhez, ami ezért sem tud továbblépni a jóval magasabb, „európai szuperállami” léthez szükséges főösszegek felé.

A másik nagy kérdés az agrárium területén az olcsó ukrán termények EU-ba való beengedése és annak következményei. 

Mit tenne az európai termény- és élelmiszerpiaccal, ha az ukrán termékek akadálytalanul keringenének a közös piacon?

Ez a támogatási pénzekhez hasonlóan forró és konfliktusos pont már most is az európai politikában.

És marad még egy nagy kérdés a végére: az EU szegényebb régióit ma támogató uniós kohéziós alapokat vajon hogyan rendezné át a már háború előtt is rendkívül szegény, azóta pedig infrastrukturálisan és gazdaságilag romba döntött, háborús zónaként funkcionáló Ukrajna belépése? Erre a kérdésre végső választ a Welt cikke sem mer adni. Azt viszont leszögezik a végén: egy éves 19 milliárd eurós támogatás ugyan sok pénz, de az EU-nak megérné kifizetni Ukrajnáért.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Olaf Scholz német kancellárral közösen tartott sajtóértekezletén a berlini kancellári hivatalban 2024. február 16-án (Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber)