Így csúszott bele Brüsszel a háborúba

A 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború alapjaiban rengette meg az uniós döntéshozók háborúról való gondolkodását. A bürokraták és a globalisták ma már nem is törekednek a békére, a minap Donald Tusk arról beszélt Brüsszelben, hogy „nincs háborús fásultság”. Írásunkban azt mutatjuk be, hogy az alapvetően békepárti Európai Unió az elmúlt közel két évben miként sodródott bele a háborúba és hogyan lett annak egyik fő finanszírozója.

BELGIUM-EU-SUMMIT Fotó: VIRGINIA MAYO

Az Európai Unió viszonylag gyorsan reagált a háború kitörésére, hiszen már 2022. február 28-án elfogadták az Európai Unió Tanácsa által benyújtott 2022/339 számú határozatot, amely lényegében arról rendelkezett, hogy a tagállamok finanszírozzák az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat. Ezzel szembementek azzal a korábbi gyakorlattal, hogy csak a harmadik országok biztonságát garantálni kívánó közös missziókban vesznek részt, hiszen a tanácsi határozat értelmében egy háborúban aktívan harcoló fél támogatására került sor.
 

1. Irdatlan összegű támogatás

A tanács ezen felül létrehozott az Európai Békekereten belül több támogatási formát is, amelyek több milliárd euró összegű támogatást ígérnek Ukrajnának. Részletesebben ez azt jelenti, hogy az EU eredetileg 500 millió euró összegű támogatást vállalt, de később ez igencsak megnőtt, s összességében 84,7 milliárd euróra, átszámítva nagyjából 32 ezer milliárd forintra dagadt – a most elfogadott 50 milliárd eurós támogatáson kívül.

De miből áll össze ez a bődületes összeg? 

Az orosz agresszió kezdete óta az EU és pénzügyi intézményei például 40,6 milliárd eurót mozgósítottak Ukrajna általános gazdasági, társadalmi és pénzügyi rugalmasságának támogatására, makroszintű pénzügyi támogatás, költségvetési támogatás, sürgősségi segély, válságreagálás és humanitárius segítségnyújtás formájában.

 A közvetlenül katonai segítségnyújtással kapcsolatos támogatások további körülbelül 27 milliárd eurót, vagyis több mint tízezermilliárd forintot tesznek ki.

És akkor még nem is említettük a már egy tucatot számláló Oroszország elleni szankciós csomagot és az uniós vezetők felelőtlen nyilatkozatait, amelyek szintén nagyban befolyásolták a háborút és az Európai Uniót. Vegyük is hát ezeket sorba!
 

2. Szankciós csomagok

2023. december 18-án az Európai Unió jóváhagyta az Oroszországgal szembeni legutóbbi, 12. szankciós csomagot, de idáig is hosszú út vezetett. Már a háború kitörése előtt, 2022. január 13-án úgy határozott a tanács, hogy 2022. július 31-ig megújítják a gazdasági szankciókat. 

Bő egy hónappal később, február 23-án a tanács megalkotta az első szankciós csomagot, amely az orosz Állami Duma 351 tagja és további 27 személlyel szembeni célzott szankciókat, a Doneck és Luhanszk régióval való gazdasági kapcsolatok, illetve Oroszországnak az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz való hozzáférésének korlátozását tartalmazta. Ezt követték az újabb csomagok.

Mára látható, hogy a szankciós intézkedések érdemi eredményt nem hoztak a háború kimenetelében, hiszen Oroszország talált más piacot a termékeinek, így továbbra is tudja finanszírozni a háborúját. Az Európai Unió a szankciók kivetése miatt viszont még inkább belecsúszott a háborúba, egyúttal veszélybe sodorta saját gazdaságát, energiaellátását és biztonságát.
 

3. Harcias nyilatkozatok

Az uniós döntéshozók megnyilvánulásai is azt mutatják, hogy Brüsszel egyre inkább kiáll a háború mellett. Frans Timmermans, az Európai Bizottság 2023 őszéig hivatalban volt ügyvezető alelnöke a háború kitörését követően úgy nyilatkozott, hogy határozottan fel kell lépni Oroszországgal szemben, és olyan döntéseket kell hozni, amelyek fájdalmat okoznak az orosz félnek, még akkor is, ha azok az Európai Uniónak is ártanak. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is mindvégig következetesen kiállt a szankciók mellett, és már 2022 szeptemberében azt nyilatkozta, hogy a szankciókból nem engednek, katonai támogatásokat helyeznek kilátásba és hosszú távra terveznek, még akkor is, ha ez az Európai Unió gazdaságának is fájni fog.

Egy másik uniós vezető tisztségviselő, Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője még tovább ment, amikor azt mondta, hogy a szankciók önmagukban nem érnek semmit, ezért a gazdasági és katonai támogatáson kívül uniós katonai kiképző misszió telepítésén is dolgoznak. Hasonló állásponton volt Guy Verhofstadt európai parlamenti képviselő is: 

Fegyverek, kiképzés, szankciók, energia, Európának mindent meg kell tennie, hogy támogassa őket… megvívni a mi harcunkat és az övékét is!

Verhofstadt álláspontját kritika nélkül képviselte a magyar baloldal is, különösen a vele régóta szövetséges Momentum.
 

4. Amerika kilép, Európa magára magad?

Egyre gyakrabban látnak napvilágot olyan hírek, hogy nagyrészt az amerikai választás miatt az Egyesült Államok egyre kevesebb figyelmet fordíthat az orosz–ukrán háborúra, ami azt is jelenti, hogy az Ukrajnának szánt további anyagi támogatásokat a jövőben az Európai Unió finanszírozhatja. Tavaly december elején a Fehér Ház költségvetési igazgatója, Shalanda Young sürgette az amerikai törvényhozást, hogy azonnal hagyjanak jóvá egy Ukrajnának szánt segélycsomagot, mivel az addigi költségkeret teljesen kimerült. 

Joe Biden korábban szintén felkérte a kongresszust, hogy fogadjanak el egy nagyjából 60 milliárd dollárnyi támogatást, de a republikánus többség nem így tett.

A háború kezdete óta a kongresszus már több mint 110 milliárd dollárral segítette Ukrajnát, de január óta újabb forrásokat nem hagytak jóvá. A támogatások leállításával kapcsolatban a CIA igazgatója azt nyilatkozta: óriási hiba lenne abbahagyni az ukránok finanszírozását, hiszen viszonylag szerény befektetésről van szó, amely jelentős geopolitikai megtérüléssel kecsegtet. A kongresszus republikánus többsége szerint az Ukrajnának szánt forrásokat másra, például a mexikói határ szigorúbb védelmére kellene fordítani. A demokrata liberális többség attól is fél, hogy Trump esetleges győzelme – amelyre jelenleg sok esély van – azt eredményezné, hogy az új republikánus elnök még kevesebb figyelmet szentelne Ukrajnának.

Az amerikai források megcsappanása a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Unió a közeljövőben egyre több forrást fog megítélni Ukrajna számára.

 A Politico napokban megjelent cikke szerint az EU eddig 27 milliárd euró értékben küldött katonai segélyt Kijevnek és erre az évre további 21 milliárd euró van betervezve. Ezenfelül jelentős lőszerbeszerzés is folyik, azonban az EU nem tudta teljesíteni a korábban kitűzött célját, miszerint 2023 végéig 1,1 millió lövedéket küld Ukrajnának.
 

5. Kiképzés

Az uniós szerepvállalásból kiemelendő még az Európai Unió katonai segítségnyújtási missziója Ukrajna támogatására, amely 2024. február közepéig 40 500 ukrán katona kiképzését tervezi. Ez alapján nem túlzás azt állítani, hogy az Európai Unió de facto részesévé vált a közvetlenül Oroszország és Ukrajna között zajló háborúnak.

A magyar kormány már a háború kitörése óta a tűzszünet és a béke fontosságát hirdette, szemben a háborúpárti brüsszeli bürokráciával.

Rengeteg áldozattal jár az elhúzódó háború

A két éve kirobbant ukrajnai háború borzalmas emberi tragédiákkal jár, több százezerre tehető a fegyveres konfliktus következtében elhunytak vagy megsebesültek száma. 

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter 2023. december 19-i tájékoztatása szerint eddig több mint 383 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg a háború kirobbanása óta, egy orosz becslés alapján pedig csak 2023-ban 215 ezer ukrán katona hunyt el a harctereken.

 Ami az orosz haderő veszteségeit illeti, Ukrajna napi szinten frissülő adatközlése szerint 2022. február 24-e óta nagyjából 386 230 halottra és megközelítőleg 1 158 690 sebesültre tehető az orosz haderő vesztesége. Összességében megállapítható tehát, hogy a háborús felek adatközlései alapján eddig összesen 1 927 920 ember halt meg vagy szerzett sebesülést a háborúban, melyből több, mint 600 ezer elhunyt. Az adatok hatalmasak azzal együtt is, hogy a hadban álló felek rendre csak a másik veszteségéről közölnek számokat, a sajátjukról nem, az adatokat így mindig fenntartásokkal kell kezelni.

Az viszont tény, hogy a két éve tartó fegyveres összecsapások a polgári lakosságot sem kímélik: az ENSZ számításai szerint a több millió menekült mellett eddig 10 191 halottra és 19 139 sebesültre tehető a polgári áldozatok száma.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Virgina Mayo)