Még évtizedekig elhúzódhatnak a konfliktusok a Balkánon

A szerb–koszovói viszony miatt a Balkán folyamatosan puskaporos hordója Európának. A Nyugatnak nem sikerül olyan megoldást találnia, amely mindkét fél számára elfogadható lenne, így időről időre fellángol a konfliktus a felek között. A régióban azonban Belgrád és Zágráb viszonya sem felhőtlen. A szerb kormányzat vasárnap küldött tiltakozó jegyzéket a horvát külügyminiszter azon kijelentése miatt, amelyben Gordan Grlic Radman „orosz szatellitnek” nevezte Alekszandar Vucsics szerb elnököt. Belgrád szerint ezzel a horvátok beavatkoztak Szerbia belügyeibe. Lapunknak Palusek Erik, az NKE Nemzetközi Főigazgatói Iroda főreferense nyilatkozott a balkáni helyzettel kapcsolatban. Elmondta: egyértelmű, hogy azok a sebek, amelyeket a háború a horvátok és a szerbek lelkén, illetve a két nemzet, a két ország viszonyán ejtett, még nem gyógyultak be.

Budapest, 2023. szeptember 14. Aleksandar Vucic szerb elnök beszél az V. Budapesti Demográfiai Csúcs résztvevői tiszteletére rendezett díszvacsorán a Magyar Zene Házában 2023. szeptember 14-én. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

Palusek Erik, az NKE Nemzetközi Főigazgatói Iroda főreferense

– Mi kellene ahhoz, hogy a horvátok és a szerbek között megbékélés jöjjön létre, olyan, mint a magyarok és a szerbek között?

– Bár horvát és szerb politikusok is időnként hangsúlyozzák, hogy országaiknak azon kellene dolgozniuk, hogy normalizálják és feljavítsák, szorosabbra fűzzék a kapcsolataikat, gyakorlati lépéseik mindig inkább ezzel ellentétes folyamatokat szülnek. 

Nehéz kérdés, egyrészt, mert a háború okozta traumák még történelmi léptékben szemlélve is nagyon közeliek, másrészt pedig azért, mert míg a horvátok egyértelműen a Nyugattal vállalnak közösséget, Szerbia megpróbál egyensúlyozni Nyugat és Kelet, két olyan hatalmi tömörülés között, amelyeknek a szembenállása egyre több nyílt konfliktust szül. 

A háború okozta fájdalmakat talán enyhítheti az idő múlása és két ország vezetői egymás felé tett kölcsönös gesztusai is sokat segíthetnének, de az őszinte, jószomszédi viszonyok elérése jelenleg igencsak távolinak tűnik.

– Visszatérve egy korábbi mondatára, fejtsük ki bővebben, miért nevezik a horvátok Vucsicsot orosz szatellitnek.

– Azért, mert Szerbia nem hajlandó elfogadni azokat az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat, amelyeket az Európai Unió tagjaként Horvátország is támogat, illetve, mert Szerbia egyébként is szövetségesként tekint arra az Oroszországra, amely Horvátországból nézve már inkább az (egyik) ellenséget testesíti meg.

– A koszovói vezetés is gyakran titulálja oroszbarátnak Belgrádot. A szerb–koszovói viszony megoldását meddig hátráltathatja az ukrajnai háború?

– Koszovó a függetlenségét az Egyesült Államoknak és vele szövetséges európai országoknak köszönheti, míg abban a harcban, amit Szerbia a megtartásáért (vagy ha úgy tetszik, visszaszerzéséért) folytat, éppen Oroszország az egyik legfőbb támogatója a nemzetközi politikai színtéren. Ebből egyértelműen következik, hogy a felek az orosz–ukrán háború ügyében sem értenek egyet, de ez csak egy a sok nézeteltérés közül. Belgárd és Pristina viszonya az orosz–ukrán háborúval és anélkül is éppen elég bonyolult és ellenséges, hogy ez ne legyen perdöntő a kétoldalú kapcsolatokban.

Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb elnök (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)