Orosz–ukrán háború: a megcsappant nyugati segélyek okozhatják Ukrajna vesztét?
Két évvel ezelőtt, 2022. február 24-én robbant ki az orosz–ukrán háború, amely temérdek változást hozott egész Európában, köztük a biztonsági helyzet átalakulását. Miközben több ország – különösen a balti államok – egy közelgő világháborútól tartanak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig újabb ellentámadásra készül. A Magyar Nemzetnek Kis-Benedek József elmondta, a fronton látni mozgást, nem állóháborúról van szó. A biztonságpolitikai szakértőt arról is kérdeztük, mire számíthatunk az ukrajnai háború során, és valóban vannak-e világháborúra utaló jelek.
Harkiv, 2024. január 23.
Hatalmas lángoszlop tör a magasba, miután találat ért egy gázvezetéket Harkiv határában 2024. január 23-án. A legutóbbi orosz légitámadás következtében legkevesebb két ember életét vesztette, négyen megsebesültek.
MTI/EPA/Szergej Kozlov Fotó: Szergej Kozlov
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
– A fronton szerény előrehaladást lehet tapasztalni orosz részről, az ukránok pedig abszolút a védelemre rendezkedtek be, nem is tudnak támadó hadműveletet folytatni. Ugyanakkor azt látni, hogy a Fekete-tenger térségében az ukránok próbálnak erősíteni, megvan a szándékuk, hogy nyugati segítséggel katonai műveleteket hajtsanak végre – összegezte a Magyar Nemzet megkeresésére Kis-Benedek József, hogyan áll a front az orosz–ukrán háborúban.
Oroszország éppen két évvel ezelőtt, 2022. február 24-én indította meg csapatait nyugati szomszédja ellen. Jelét azonban korántsem látni, hogy a harcok abbamaradnának, a biztonságpolitikai szakértő elmondta, sem Moszkvának, sem Kijevnek nem áll szándékában bármilyen megállapodást kötni.
Oroszország továbbra is igényt tart négy ukrán megyére, Luhanszkra, Donyeckre, Zaporizzsjára, valamint Herszonra, Kis-Benedek József azonban rámutatott: nem tudni, hol állnának meg az orosz csapatok.
Felidézte, néhány napja Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese már Odesszát is orosz városként emlegette, továbbá Transznisztria kapcsán is vannak „konfrontációs gondolatok”. A szakértő nem tartja kizártnak, hogy a Dnyeper folyóig is elmehetnek a keleti nagyhatalom csapatai. – Ukrán részről éppen az ellentétét látjuk: azt mondják, a négy megyét és a Krím félszigetet akarják visszafoglalni – magyarázta, hozzátéve: az ukrán célok eléréséhez hatalmas mennyiségű nyugati fegyverre lenne szükség, amely jelenleg nem áll rendelkezésre. Példaként megemlítette, az amerikaiak néhány hónapja kevesebb katonai támogatást küldenek, ugyanakkor az oroszoknak is támogatásra van szükségük – utóbbiak egyik legfontosabb partnere Észak-Korea, amelytől tüzérségi lőszereket tudnak vásárolni.
Ismét az ellentámadásban bízik Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken megosztotta háborús terveit a 2024-es évre vonatkozóan. Elmondta, idén nemcsak védekezésre kerül sor, hanem új ellentámadásra készülnek – idézte az MTI az államfő Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúját.
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő (Fotó: Milton Friedman Egyetem)
Zelenszkij ugyanakkor megjegyezte, nem könnyű feladat a védekezés sem – a tavalyi ellentámadás kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, „a katonák életére is gondolni kell”. Ukrajna ugyanis tavaly nagy ellentámadást jelentett be tavaszra, ám nemcsak hogy hónapokat csúszott a művelet – egészen nyárig tolódott –, de korántsem tudtak akkora csapást mérni az oroszokra, mint amilyet vártak. Az őszi katonai műveletek szintén hasonló sorsra jutottak.
Az ukrán elnök azonban most azt ígérte, „lesznek meglepetések az oroszoknak”. Zelenszkij egyúttal újabb fegyvereket kért: állítása szerint erőinek Patriot rendszerekre van szüksége, valamint nagy, legalább 300 kilométer hatótávolságú fegyverekre.
Világháború fenyegeti Európát?
Az orosz–ukrán háború temérdek változást hozott Európában, amelyek közül az egyik legjelentősebb a biztonsági helyzet átalakulása volt. Egyre több országból, különösen a balti államokból érkeztek olyan felvetések, amelyek szerint Oroszország Ukrajna után egy NATO-tagállamot is megtámadna.
A lépés azonban egyértelműen világháborúhoz vezetne, a védelmi szövetség ötödik cikkelye ugyanis azt írja elő, ha az egyik tagállamot megtámadják, a többi félnek a segítségére kell sietnie. Kis-Benedek József ugyanakkor úgy látja, komolytalanok a világháborúra irányuló híresztelések.
Putyin nem szokott butaságokat mondani. Pontosan tisztában van azzal, milyen képességei vannak Oroszországnak, illetve a NATO-nak
Kiemelte, a balti államok egykor a Szovjetunióhoz tartoztak, részben emiatt is van bennük félelem. Európában azonban azt látni, sorra erősítik meg védelmüket az országok, Kis-Benedek József lapunknak elmondta, egy természetes reakcióról van szó. – A háborús készülődés, az erőátcsoportosítás egy teljesen természetes dolog, fogjuk látni a jövőben is. Ám nem jelenti azt, hogy háborút akarnak – fogalmazott.
Borítókép: Hatalmas lángoszlop tör a magasba, miután találat ért egy gázvezetéket Harkiv határában 2024. január 23-án (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Régi, dicső családfa az övé, a hét törpe nemzetségből való ő, s bár nem jegyezték fel, de úgy volt, hogy Szundi és Szende frigyéből kelt életre a Szendi-ág, s a dicső évszázadok torkolltak aztán őbelé. A Romuluszba.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Az orosz-ukrán háború két éve
