Putyinnak nem állt érdekében Navalnij halála + videó

Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója a Hír TV Napi aktuális című műsorában beszélt arról, hogy kiderülhet-e valaha, miért és hogyan halt meg Alekszej Navalnij, valamint hogy Avgyejevka eleste után jelenleg hol tart az orosz–ukrán háború.

Alekszej Navalnijt 19 év börtönbüntetésre ítélték, egy sarkkörhöz közeli kemény börtöntelepen volt, és az egészsége a korábbi mérgezés után nem volt a legjobb, így mindenki a meggyőződése szerinti változatot tartja igaznak. Előfordulhat, hogy az orosz titkosszolgálat keze van benne, de az is lehet, hogy természetes halált halt, mondta Somkuti Bálint. 

Az igazságot csak ötven-száz év múlva tudhatjuk meg.

A kutató szerint több olyan videó is felkerült az internetre, ahol orosz ellenzéki tüntetőket és a Navalnij mellett kiállókat üldöztek a belügyi alakulatok. Igazából az orosz elnökválasztás előtti utolsó leszámolás szemtanúi vagyunk, amikor az összes olyan erőt, ami komolyan képes lenne megzavarni ezt a folyamatot, valamilyen formában elcsendesítik.

Ahogy Prigozsin esetében, itt is felmerül az, hogy Putyinnak inkább káros volt ez az eset, mint jól jött. Prigozsin esetében kegyelmet adott, itt pedig azzal, hogy 19 év büntetésre ítélték, és már a követőtábora is minimális volt, Navalnij nem jelentett igazi politikai veszélyt a fennálló orosz vezetésre, hangsúlyozta Somkuti Bálint.

A harctéri hírek nagyobb orosz csapatösszevonásokról számoltak be. A modern korban a felderítés mindent lát, kommentálta a katonai szakértő az újabb nagy orosz offenzívára vonatkozó találgatásokat. Onnantól kezdve pedig, hogy az ellenfél értesül arról, hogy nagyobb csapatösszevonás történt, fel tud készülni, és ő is oda összpontosítja a tartalék erőit. Ez lehet egyfelől elterelés, de inkább arról lehet szó, hogy a fokozatos, felőrlő orosz támadás folytatódik, amit az előző három-négy hónapban már láthattunk, tette hozzá.

A front erőviszonyairól szólva Somkuti Bálint az orosz erőfölényt emelte ki. Azt mondta, súlyos tévedés azt hinni, hogy Avgyejevka nem volt egy nagyon megerősített város. A hírek szerint olyan nyugati technológiákat építettek be, robbanásálló vasbetont és acélt, olyan elemeket, amit az oroszok nem véletlenül nem tudtak leküzdeni. Ennek a támpontnak az eleste egy nagyon jelentős eredmény. 

Ez veszteségként élőerőben nem megbecsülhető, de mivel szimbólum volt, Avgyejevka leginkább az ukránok harci moráljára lehet rossz hatással, hangsúlyozta.

A háború további kimenetelére vonatkozóan arra mutatott rá, hogy az ukránok szükséges emberutánpótlása nagyon nehéz és legfőképp lassú. Az esetleges amerikai vegyi fegyverek használatáról terjedő moszkvai állítások kapcsán elmondta, hogy ezek klasszikus könnygázok, amiket bár tiltanak a nemzetközi katonai egyezmények, nem súlyos vegyi fegyverek, a rendőrségi alkalmazásuk is elterjedt.

Dánia a teljes tüzérségét felajánlotta Ukrajnának, amire Somkuti Bálint úgy fogalmazott: ezt a NATO a skandináv ország védelmi képességeinek biztosítása érdekében nem hagyhatja szó nélkül, bár a felajánlás jóváhagyása nem tartozik a NATO hatáskörébe. Amennyiben így is lesz, a legfontosabb kérdés, hogy lesz-e hozzá Ukrajnának lőszere, tette hozzá.

Somkuti Bálint szerint az európai politikán egyfajta düh látszódik az oroszok ellen, ami sokszor meggondolatlan és átgondolatlan cselekedetekbe hajszolja őket. Azt azonban látni kell, hogy Európa kifogyott a fegyverekből, abból, amit át lehet adni Ukrajnának, tüzérségi lőszerekből, tüzérségi tartalékból, harckocsikból, úgyhogy Zelenszkij egyre nagyobb bajban van e téren is, mert Európa bármennyire is szeretne, nem tud adni, az Egyesült Államok viszont igen, ám amíg nem születik döntés a lebegtetett hatvanmilliárd dolláros segélyről, addig ez a kérdés is nyitott marad.

Borítókép: Az orosz ellenzék néhai vezetőjének, Alekszej Navalnijnak az emlékére elhelyezett virágok és mécsesek Londonban 2024. február 19-én (Fotó: MTI/AP/Kin Cheung)