idezojelek

Életre-halálra

Abban, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, a legutóbbi felmérések tanúsága szerint már az európaiak sem bíznak.

Szentesi Zöldi László avatarja
Szentesi Zöldi László
Cikk kép: undefined
2024. 02. 22. 4:59
Fotó: Clemens Bilan

Abban, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, a legutóbbi felmérések tanúsága szerint már az európaiak sem bíznak. Annál is inkább figyelemre méltó ez a fejlemény, mert a konfliktus kirobbanásakor még arról szólt minden, hogy élet-halál küzdelemre készülhetünk. És ha Oroszország bármiféle módon győztesen kerül ki a végén, akkor nekünk végünk. Érdemes elgondolkodni ennek a hadászati, kommunikációs, gazdasági doktrínának az igazságtartalmáról.

Nem telik el nap, hogy valaki ne lengetné be, hogy akár nukleáris összecsapásba is torkollhatnak az események. Ezzel az okfejtéssel – szerencsére – több baj is akad. Mindenekelőtt világosan látni kell, hogy a hidegháború óta nem sok minden változott a nemzetközi kapcsolatokban. Így például az sem, hogy a kölcsönös csapás-visszacsapás minden háborús fél területét, lakosságát visszabombázná a középkorba. Ezt a kockázatot senki sem vállalja, hiszen Hirosima óta tudjuk, hogy az emberiség olyan tömegpusztító erő birtokába jutott, amely a hagyományos történelem végét is jelentheti. Nem világos az sem, hogy az oroszok miért támadnának NATO-országokra, amikor a katonai szervezet egyesített hadereje felülmúlja az oroszokét. Vagyis Moszkva egyszerűen nem kísérelhet meg észszerűtlen tetteket. Hasonlóképpen mi sem: nemcsak a NATO keleti része, de voltaképpen a legtöbb tagállam azonnal szembesülne a megsemmisülés lehetőségével.

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az orosz–ukrán háború komplex történetét vizsgálva tehát engedékenyebben kell megítélnünk a valóságos fenyegetettség mértékét. Ettől függetlenül könnyen előfordulhat, hogy a konfliktus átterjed valamiképpen közeli országokra, országrészekre, különösen ha az oroszok a NATO katonai jelenlétét közelebb érzik a határaikhoz, mint annak előtte. Ezek az államok azonban jelenleg nem tagjai az észak-atlanti szövetségnek. Éppen ezért várnak oltalmat az Egyesült Államoktól, ezért igyekeznek a NATO-ba, feladva régi függetlenségüket, el nem kötelezettségüket. Csakhogy a globális összefüggéseket és következményeket nem ők, hanem a „nagyok” határozzák meg.

A háború befejezésének ideje és módja ma nagyrészt a közelgő amerikai elnökválasztástól függ. Ha Trump győz, az érintettek tűzszünetet kötnek, és a már jelenleg is látható erőviszonyok, érdekek mentén felosztják Ukrajna jelenlegi területét. Az oroszok megkapják a Donbászt, az ukránok pedig megtarthatják önállóságukat, igaz, több évtizedes munka vár rájuk és a nyugati építési, rendvédelmi cégekre, hogy a romhalmazból élhető országot teremtsenek. Ha azonban a demokraták győznek, a háborút nehéz lesz befejezni. Miközben teljességgel világos, hogy azonnal abba kellene hagyni, egyrészt a kétféle célrendszer összehangolhatósága, másrészt a máris több százezer áldozat miatt. Egyelőre azonban még Zelenszkij háborús felelősségét sem vetették fel a nyugati világban, pedig arról, amit Ukrajna az utóbbi hetekben, hónapokban átélt, nemcsak az agresszor Putyinnak, de a kijevi politikai-gazdasági elitnek is mondania illene valamit.

Hétről hétre megdöbben az ember, hogy a „nagyok” még mindig nem óhajtják befejezni az esztelen vérontást. Miközben – például – a magyar kormány a kezdetektől éppen azt sürgeti, ami végül garantáltan le is zárja majd a háborút. Időnként persze meg kellene hallani olyan államok halk hangját is, amelyeknek nem birodalomépítő és gyarmatosító sors jutott, azonban szépen előrehaladtak a megmaradás stratégiájában. Ebben a vitában tehát nekünk van igazunk. Sovány vigasz, hogy alighanem mások is tisztában lehetnek a valósággal – csak éppen nem érdekli őket.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Olaf Scholz német kancellárral közösen tartott sajtóértekezletén a berlini kancellári hivatalban 2024. február 16-án (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

Nem állunk meg Schwechatnál

Ambrus-Jobbágyi Zsófia avatarja
Ambrus-Jobbágyi Zsófia

Tizenkét héttel később

Jeszenszky Zsolt avatarja
Jeszenszky Zsolt

Kik követik Magyar Pétert?

Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Ezek bizony mindig ugyanazok!

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.