A tárcavezető az olasz kollégájával, Antonio Tajanival való tárgyalása kapcsán leszögezte, hogy Olaszország még soha nem játszott olyan fontos szerepet a magyar gazdaság szempontjából, mint ma, az ország tavaly hazánk exportjának második legfontosabb célpontja volt Németország után.
Szavai szerint ráadásul 2023-ban meghaladta a nyolcmilliárd eurót, s ezzel rekordot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke, így mindenképp rendkívül eredményes évet zárhattak a felek.
Arra is kitért, hogy Olaszország mára bekerült a tíz legnagyobb beruházó közé Magyarországon, az olasz cégek a tizedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják, s ami még újdonság, hogy a védelmi iparban is egyre fokozódik az együttműködés, egyre több közös beruházás indul.
A NATO-n belüli biztonsági együttműködésünk is új szintet ért el, ugyanis a Magyarországon települő előretolt többnemzetiségű zászlóaljcsoportban az olaszok adják a legnagyobb külföldi hozzájárulást, több mint 250 katonával, és folyamatos a tárgyalás arról, hogy hogyan bővítsük tovább az ezen a téren való biztonsági együttműködést a NATO-n belül
– tudatta.
Illetve rámutatott, hogy eközben a Nyugat-Balkán stabilitásáért is közös felelősséget vállal a két ország, ugyanis az Európai Unió bosznia-hercegovinai EUFOR Althea műveletének parancsnoka magyar, míg a helyettese olasz.
Tehát van egy kiemelt magyar-olasz felelősség Bosznia-Hercegovina, s ezen keresztül a Nyugat-Balkán stabilitása érdekében is
– fogalmazott.
Szijjártó Péter közölte, hogy a kapcsolatok új dimenzióját fogja jelenteni az energetikai együttműködés fejlesztése is, miután nemrég megállapodás született Szlovéniával a földgázvezetékek összekötéséről, ami utat nyit egy magyar–szlovén–olasz földgázszállítási folyosó létrehozása felé, azaz már középtávon számolni lehet az olaszországi LNG-kikötőkbe érkező cseppfolyósított földgázzal a hazai ellátásban.
Érintette az idei magyar EU-elnökséget is, amelynek során a kormány határozottan fel kíván majd lépni az illegális bevándorlással szemben, mivel Magyarország „elképesztő nyomással” néz szembe a nyugat-balkáni útvonalon, Olaszország pedig a Földközi-tengeren keresztül.
A tavalyi esztendőben mintegy ötven százalékkal nőtt az Olaszországba érkező illegális migránsok száma, így érdekegybeesés van abból a szempontból, hogy Európa külső határait megvédjük, és a migrációt kiváltó okokat végre enyhítsük, csökkentsük
– jelentette ki.
Közös érdekünk, hogy Brüsszel változtasson a migrációs politikáján, és ne inspiráljon újabb és újabb migrációs hullámokat Európa felé, mert annak levét elsősorban a külső határokon fekvő országok isszák meg, függetlenül attól, hogy tengeri vagy szárazföldi határt védenek
– fűzte hozzá.
