A többórás vita után a nem kötelező erejű, szimbolikus szavazáson az 577 fős alsóházban 372 képviselő voksolt igennel 99 nem ellenében, míg
a Marine Le Pen vezette jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország képviselői tartózkodtak.
Vitaindítójában Gabriel Attal miniszterelnök megvédte Franciaország Ukrajnának szánt támogatási stratégiáját, hangsúlyozva az orosz győzelem konkrét és kézzelfogható kockázatait a franciák mindennapi életében, amely szerinte kataklizmát jelentene a vásárlóerejükre nézve.
A kormányfő tisztelettel adózott az ukrán nép kivételes ellenállása előtt, amit a képviselők állva tapsoltak meg.
Franciaország segélyezési stratégiája ellen szavazni azt jelentené, hogy hátat fordítunk saját történelmünknek − hangsúlyozta a francia miniszterelnök.
– Nem szabunk magunknak határokat Oroszországgal szemben, amely semmilyen határt nem szab − fogalmazott a kormányfő, utalva Emmanuel Macron elnök azon kijelentésére, miszerint nem zárható ki, hogy a Nyugat csapatokat küld a háborúban álló Ukrajnába.
A szavazást követően a francia elnöki hivatal bejelentette: az államfő csütörtök este televíziós beszédet mond az Ukrajnát érintő francia stratégiáról.
A február 16-án aláírt tíz évre szóló megállapodásban Franciaország vállalja, hogy 2024-ben hárommilliárd euróig további katonai segélyt nyújt Kijevnek, miután 2022-ben 1,7 milliárd, 2023-ban pedig 2,1 milliárd eurós támogatást adott. Párizs elsősorban a tüzérségi együttműködés megerősítését tűzte ki célul.
– Önök eltérítettek, kihasználnak és politikai eszközként használnak fel egy jelentős nemzetközi válságot, hogy rövid távú választási programjuk szolgálatába állítsák az európai parlamenti választások előtt − vádolta meg Marine Le Pen a szavazás előtt a kormányt. – Vagy Macron-pártiak vagyunk, vagy azzal vádolnak, hogy Putyin-pártiak vagyunk − tette hozzá a szavazáson tartózkodó Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője a nemzetgyűlési vitában.
Sébastien Lecornu védelmi miniszter elmondta: a 2024-re előirányzott hárommilliárd eurós támogatás nem egy csekk Ukrajnának. – Ez a katonai támogatásunk maximális értékének felel meg 2024-ben, mégpedig a francia védelmi iparnak adott megrendelésekben − tette hozzá.
Három hónappal a június 9-i európai parlamenti választások előtt az Ukrajnának nyújtott támogatás a kampány egyik fő témájává vált, különösen Emmanuel Macron február végi kijelentése óta, amelyekben nem zárta ki, hogy csapatokat küld Ukrajnába, és nem kíván korlátokat szabni a Kijevnek nyújtott támogatásnak.
Azóta a védelmi miniszter kijelentette, hogy nincs napirenden szárazföldi harcoló csapatok küldése, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig hétfő este a francia BFM hírtelevíziónak úgy fogalmazott: – Amíg Ukrajna kitart, addig a francia hadsereg francia földön maradhat.
Bár Emmanuel Macron egyik fő prioritásnak tekinti az Ukrajnának nyújtott támogatás növelését, a francia közvélemény körében csökken a pénzügyi és katonai segítség támogatottsága.
A BFM hírtelevízió és a La Tribune című napilap számára vasárnap az Elabe közvélemény-kutatóintézet által készített felmérés szerint a franciák 39 százaléka úgy véli, hogy Franciaországnak továbbra is támogatnia kellene Ukrajnát gazdaságilag és pénzügyileg, ahogyan azt jelenleg is teszi. Ez 11 százalékkal kevesebb, mint 2023 júniusában volt. Ezzel párhuzamosan
a franciák 26 százaléka szerint csökkenteni kellene a támogatás mértékét, ez háromszázalékos növekedés tavaly nyárhoz képest.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: MTI/EPA/Reuters/Gonzalo Fuentes)
