A Forsa közvélemény-kutató az RTL Deutschland német műsorszolgáltatónak készített felmérésében
a német felnőttek 59 százaléka mondta azt, hogy valószínűleg nem vagy biztosan nem ragadna fegyvert hazája védelmében egy invázió vagy más támadás esetén
– hívja fel rá a figyelmet a Breitbart hírportál. A kutatásból kiderült, hogy a németeknek mindössze 38 százaléka mondta azt, hogy biztosan vagy valószínűleg hajlandó lenne harcolni nemzetének védelmében.
A felmérés szembetűnő különbségeket mutatott a generációk között: a 18–29 évesek 45 százaléka és a 45 és 59 év közöttiek 44 százaléka hajlandó lenne harcolni hazájáért, míg a 30 és 44 év közöttiek csak 34 százaléka mondta azt, hogy hajlandó lenne fegyvert ragadni egy támadás esetén.
A politikai hovatartozás szerint is nagy különbségek mutatkoztak: a Zöldek támogatói voltak a legkevésbé hajlandók fegyverrel megvédeni az országot, mindössze 35 százalékuk, míg a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) támogatói harcolnának a legtöbben, 49 százalékkal.
Nem meglepő módon a nemek között is meredek volt a szakadék: a férfiak összességében hajlamosabbak voltak fegyvert ragadni a nemzet védelmében (54%), mint a nők (23%). A közvélemény-kutató cég azt is elmondta, hogy a haza védelmére való hajlandóság a felsőfokú végzettségűek körében is alacsonyabb.
Érdekes a közvélemény-kutatás időzítése, és talán nem is véletlen, az elmúlt hetekben ugyanis számos háborús figyelmeztetés érkezett európai politikusoktól. Maga a német védelmi miniszter is arról beszélt, hogy fel kell készülni egy esetleges európai háborúra.
Hozzá kell szoknunk ahhoz a gondolathoz, hogy Európában háború fenyegethet. Németországnak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. Fel kell készülnünk a háborúra
– mondta a politikus már tavaly októberben, aki szerint a közel-keleti és ukrajnai konfliktusoknak következményei lesznek a német társadalomra nézve. Januárban pedig egy interjúban úgy fogalmazott:
Szinte naponta hallunk fenyegetéseket a Kremlből, ezért számolnunk kell azzal, hogy Vlagyimir Putyin egy napon akár meg is támadhat egy NATO-országot
Az elmúlt hetekben Emmanuel Macron francia elnök kijelentése után – miszerint nem lehet kizárni nyugati csapatok Ukrajnába küldését – ismét egyre nagyobb figyelmet kap az európai országok hadseregeinek állapota.
Párizs és Berlin viszonyán sem segítettek Macron szavai, egyre nő a feszültség a két ország között, megkezdődött az üzengetés. Macron a héten Prágában tett fanyar megjegyzéseket, ahol ismét megismételte múlt heti kijelentését, miszerint a Nyugatnak nem szabad kizárnia, hogy erőket küldjön Kijev támogatására az orosz megszálló csapatok ellen. A francia elnök úgy fogalmazott, hogy Európa egyértelműen olyan pillanat előtt áll, amikor nem szabad gyávának lenni. Hozzátette, hogy az emberek soha nem akarják látni a közelgő tragédiákat.
