Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Három évtized alatt félmillióról 180 ezerre csökkent a német hadsereg létszáma – mutat rá a Politico hírportál cikke. Nem csoda, hogy – főleg az elmúlt hetekben elhangzott háborús figyelmeztetések után – már nem csupán a politikusok, de az átlag németek is kezdenek ráeszmélni, hogy változtatniuk kell a hadsereggel szembeni hozzáállásukon.
A létszámcsökkenés drasztikus mértékét már említettük, de még a jelenlegi szint fenntartásához is évi legalább húszezer újoncra lenne szükség.
Erre két megoldás lenne: a sorkatonaság visszaállítása és az állampolgárság gyorsított megadása azoknak, akik hajlandók szolgálni a hadseregben, de egyik elfogadása sem tűnik valószínűnek. Legalább ekkora probléma a felszerelés elhasználódása. Akadt olyan időszak, amikor a vadászgépeknek és a katonai szállítógépeknek csak a fele volt bevethető, a hat tengeralattjáró közül pedig egy sem működött.
A katonák fegyver- és lőszerhiányra panaszkodnak.
A németek sokáig nem tudtak mit kezdeni a saját hadseregükkel, annyira mélyen élt még bennük a második világháború utáni „soha többet” érzés. A hadsereg megbecsültsége hihetetlenül alacsony szinten volt, aki katonának állt, azt gyanakodva méregették.
A változás két évvel ezelőtt, az ukrajnai invázió után kezdődött, amikor Olaf Scholz kancellár történelmi fordulópontot jelentett be a kül- és biztonságpolitikában, valamint megígérte, hogy növelik a védelmi költségvetést és újraépítik a hadsereget.
Ezután azonban egy évig nem történt semmi. Aztán jött Boris Pistorius. A 63 éves politikustól nem vártak sokat, egyrészt, mert ez az első jelentős kormányzati megbízatása, másrészt mert a védelmi tárca az elmúlt időszakban inkább karriertemető volt a német politikusok számára, mint felemelkedési lehetőség. Pistorius mégis hamarosan a német kabinet egyik legnépszerűbb politikusa lett – még ha ez nem is jelent túl sokat a második világháború óta legnépszerűtlenebb német kormányban.
Pistorius elismerte a hadsereg gyengeségét, és nem igyekezett bagatellizálni a Németországra leselkedő veszélyeket sem.
Szinte naponta hallunk fenyegetéseket a Kremlből, ezért számolnunk kell azzal, hogy Vlagyimir Putyin egy napon akár meg is támadhat egy NATO-országot
– mondta a védelmi miniszter a Der Tagesspiegel című német lapnak adott interjúban.
Egy beszédében pedig feltette a kérdést honfitársainak:
Tényleg készen állunk megvédeni ezt az országot?
Bár az elmúlt évtizedek hibáit és hiányosságait nem lehet egyik pillanatról a másikra helyrehozni, azért láthatók biztató kezdemények. Elkezdték például csökkenteni a védelmi beszerzéseket megbénító bürokráciát, és a miniszter mindent megtesz, hogy a védelmi költségvetés elérje a a GDP két százalékát – ami egyébként követelmény a NATO-tagállamoknak, de a németek erre hosszú ideje fütyültek.
Borítókép: Boris Pistorius német védelmi miniszter (Fotó: Tobias Schwarz/AFP)
A krími vezető szerint Zelenszkij sorsáról a Nyugat fog dönteni.
A legfelsőbb bíróság döntése után hajtották végre az ítéletet.
Egyre több izraeli szembesül hasonló magatartással.
Fontosabb Brüsszelnek Ukrajna, mint Európa.
A krími vezető szerint Zelenszkij sorsáról a Nyugat fog dönteni.
A legfelsőbb bíróság döntése után hajtották végre az ítéletet.
Egyre több izraeli szembesül hasonló magatartással.
Fontosabb Brüsszelnek Ukrajna, mint Európa.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A krími vezető szerint Zelenszkij sorsáról a Nyugat fog dönteni.
A legfelsőbb bíróság döntése után hajtották végre az ítéletet.
Egyre több izraeli szembesül hasonló magatartással.
Fontosabb Brüsszelnek Ukrajna, mint Európa.
Mazen Al-Ramahi a magyar szolgálatok érdeklődését is felkeltette.
Az ukrán elnök ultimátumot adott a Nyugatnak.
Egy túlélő szerint a támadás négy gyermeket is megölt.
Egyelőre nem világos, mit akart üzenni a Fidesz frakcióvezetője.
Nagyon nagy az érdeklődés a fix 3 százalékos lakáshitel iránt – mondta a miniszterelnök a Kossuth rádióban pénteken.
A legfelsőbb bíróság döntése után hajtották végre az ítéletet.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
