A létszámcsökkenés drasztikus mértékét már említettük, de még a jelenlegi szint fenntartásához is évi legalább húszezer újoncra lenne szükség.
Erre két megoldás lenne: a sorkatonaság visszaállítása és az állampolgárság gyorsított megadása azoknak, akik hajlandók szolgálni a hadseregben, de egyik elfogadása sem tűnik valószínűnek. Legalább ekkora probléma a felszerelés elhasználódása. Akadt olyan időszak, amikor a vadászgépeknek és a katonai szállítógépeknek csak a fele volt bevethető, a hat tengeralattjáró közül pedig egy sem működött.
A katonák fegyver- és lőszerhiányra panaszkodnak.
A németek sokáig nem tudtak mit kezdeni a saját hadseregükkel, annyira mélyen élt még bennük a második világháború utáni „soha többet” érzés. A hadsereg megbecsültsége hihetetlenül alacsony szinten volt, aki katonának állt, azt gyanakodva méregették.
A változás két évvel ezelőtt, az ukrajnai invázió után kezdődött, amikor Olaf Scholz kancellár történelmi fordulópontot jelentett be a kül- és biztonságpolitikában, valamint megígérte, hogy növelik a védelmi költségvetést és újraépítik a hadsereget.
Ezután azonban egy évig nem történt semmi. Aztán jött Boris Pistorius. A 63 éves politikustól nem vártak sokat, egyrészt, mert ez az első jelentős kormányzati megbízatása, másrészt mert a védelmi tárca az elmúlt időszakban inkább karriertemető volt a német politikusok számára, mint felemelkedési lehetőség. Pistorius mégis hamarosan a német kabinet egyik legnépszerűbb politikusa lett – még ha ez nem is jelent túl sokat a második világháború óta legnépszerűtlenebb német kormányban.
Pistorius elismerte a hadsereg gyengeségét, és nem igyekezett bagatellizálni a Németországra leselkedő veszélyeket sem.
Szinte naponta hallunk fenyegetéseket a Kremlből, ezért számolnunk kell azzal, hogy Vlagyimir Putyin egy napon akár meg is támadhat egy NATO-országot
– mondta a védelmi miniszter a Der Tagesspiegel című német lapnak adott interjúban.
Egy beszédében pedig feltette a kérdést honfitársainak:
Tényleg készen állunk megvédeni ezt az országot?
Bár az elmúlt évtizedek hibáit és hiányosságait nem lehet egyik pillanatról a másikra helyrehozni, azért láthatók biztató kezdemények. Elkezdték például csökkenteni a védelmi beszerzéseket megbénító bürokráciát, és a miniszter mindent megtesz, hogy a védelmi költségvetés elérje a a GDP két százalékát – ami egyébként követelmény a NATO-tagállamoknak, de a németek erre hosszú ideje fütyültek.
Borítókép: Boris Pistorius német védelmi miniszter (Fotó: Tobias Schwarz/AFP)