Macron Prágában tett fanyar megjegyzéseket, ahol ismét megismételte múlt heti kijelentését, miszerint a Nyugatnak nem szabad kizárnia, hogy erőket küldjön Kijev támogatására az orosz megszálló csapatokkal szemben, írta a Politico. Macron így fogalmazott:
– Európa egyértelműen olyan pillanat előtt áll, amikor nem szabad gyávának lenni. Hozzátette, hogy az emberek soha nem akarják látni a közelgő tragédiákat.
Boris Pistorius német védelmi miniszter nem hagyta ezt szó nélkül, szerinte Macron szóhasználata kontraproduktív volt. Pistorius a svéd kollégájával, Pal Jonsonnal tartott sajtótájékoztatón az újságíróknak azt mondta:
– Ez olyasmi, ami nem igazán segít megoldani azokat a problémákat, amelyekkel az Ukrajnának való segítségnyújtásunk során szembesülünk.
Macron a prágai látogatása alkalmával újságíróknak nyilatkozva később azt mondta, hogy nem Németország volt a célpontja a megjegyzéseinek, de szükséges volt felrázni Franciaország szövetségeseit.
Ha passzívak vagyunk, azt kockáztatjuk, hogy kudarcokat szenvedünk a terepen, esetleges csalódásokat az Egyesült Államokban
– mondta.
Növekszik a francia–német feszültség az ukrajnai háború miatt
Franciaország már régóta frusztráltnak érzi magát amiatt, hogy Németország a Washingtonnal való kapcsolatokat az európai biztonság alapkövének tekinti, míg Németország idegenkedik Macron abbéli átalakulásától, hogy önjelölt háborús vezetőnek vallja magát, különösen annak fényében, hogy Berlin sokkal több fegyvert adott Ukrajnának, mint Párizs.
A Macron körüli feszültség a múlt héten robbant ki, amikor egy nemzetközi vezetőkkel tartott konferencia végén bejelentette: nem zárható ki, hogy a Nyugat szárazföldi csapatokat küld Ukrajnába. A NATO-szövetségesek ellenkezése ellenére Macron kedden megerősítette korábbi megjegyzéseit, amelyek miatt elszigeteltnek tűnt, miután a legtöbb – de nem minden – európai vezető elítélte üzenetét.
A Petr Pavel cseh elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón Macron nyugodt és stratégiai ébresztésnek nevezte korábbi kijelentését.
– Franciaország és Csehország nagyon is tudatában van annak, hogy a háború visszatért a földünkre Európában, hogy egyes hatalmak megállíthatatlanná váltak, és napról napra jobban fenyegetnek minket, még jobban támadnak minket, és hogy nekünk szükségünk van arra a bátorságra, amelyet ez megkövetel.
Pavel támogató szavakkal támogatta Macront, de vörös vonalat húzott a harcoló csapatok Ukrajnába telepítésével kapcsolatban, és azt sugallta, hogy az esetleges jelenlétnek más formában kell történnie.
– Támogatom, hogy új lehetőségeket keressünk, beleértve az esetleges ukrajnai jelenlétről szóló vitát – mondta.
Macron a kemény szavai ellenére azonban nem tett pénzügyi ígéretet a cseh kezdeményezés támogatására, amely nem uniós lövedékek vásárlására irányul Ukrajna számára, ami vélemények szerint csehországi látogatásának egyik célja volt. A cseh kormány vezeti azt a kampányt, amelynek célja Kijev számára nyolcszázezer lövedék beszerzése nem uniós beszállítóktól és annak finanszírozása, hogy ezzel enyhítsék Ukrajna súlyos lőszerhiányát. Európai tisztviselők becslése szerint Oroszország jelenleg tízszer annyi lőszert használ a fronton, mint Ukrajna.
Macron a múlt héten még kijelentette, hogy támogatja a cseh kezdeményezést, bár gyorsan világossá vált, hogy Párizs nem akarja feláldozni a „Vásárolj európait!” elvet a lövedékbeszerzés érdekében.
Francia tisztviselők azt mondják, hogy támogatják az ad hoc kétoldalú vásárlásokat, lehetőleg a régi szovjet készletekből, de nem uniós pénzekkel, amelyeket jobban fel lehetne használni az európai védelmi ipar fellendítésére. Ez az álláspont azonban Közép- és Kelet-Európában széles körű kritikát váltott ki, miszerint Franciaországot jobban érdekli hazai iparának védelme, mint Ukrajna győzelmének segítése.
