Franciaország az elmúlt időszakban drasztikusan csökkentette az Afrikában állomásozó katonái számát. Mindeközben viszont Emmanuel Macron a hetekben arról beszélt, hogy ha kell, akkor nyugati katonákat kell bevetni ukrán földön, miközben nemrég nyilvánosságra hozták, hogy mennyi fegyverrel támogatják Kijevet. Amiből kiderült, hogy bár sokkal kevesebbel, mint Németország, ám ezt azzal magyarázták, hogy sokkal minőségibb az, amit ők szállítanak, mint amit a németek.
A francia politika alapja mindig is az volt, hogy erősebbnek kell lenni Németországnál
− mondta el lapunk megkeresésére Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő.
Hozzátette, Macron szeretne a történelembe bevonulni mint nagy elnök, de ezt nem tudja megtenni Afrikából. Niger nemrég ráadásul bejelentette, hogy nem küld francia katonai képzésre több katonát, és még a katonai attaséjüket is visszahívták Franciaországból.
Élet-halál harc folyik a befolyási övezetekért a Száhel-övezetben, a franciák kiszorultak a saját volt gyarmataikról, a kínai, orosz, amerikai befolyás pedig egyre csak nő
− emlékeztetett a szakértő.
Nógrádi György kifejtette, hogy Macron terve az, hogy valamilyen módon elősegítse azt a vitát, miszerint lehet-e csapatokat küldeni Ukrajnába. A szakértő hozzátette, hogy erre mindössze két ország válaszolt igennel, a többi nemmel. Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy Macron nem von vissza semmit.
A francia politika szeretne Európa vezetője lenni, de nem tudják elérni, és emiatt olyan diplomáciai lépéseket tesznek, amelyek ön- és közveszélyesek
− emelte ki a szakértő.
A francia politika azt mondja, hogy ha kell, küldjünk a frontra nyugati katonákat, aminek a vége egy harmadik világháború lenne. Az amerikai védelmi miniszter egy nappal ezelőtt azt mondta, hogy ha Ukrajna vereséget szenved, akkor a NATO-nak kell felvennie a harcot az oroszokkal, aminek nincs sok értelme. A NATO erői sokkal erősebbek, mint Oroszország.
Lényegében oda jutunk el, hogy Macron szeretné átvenni Európa vezetését a meggyengült németektől, amire viszont nincs meg a gazdasági erejük sem
− húzta alá Nógrádi. Emlékeztetett, „Franciaország nem Franciaország, ha nem áll az élen” − fogalmazta meg Charles de Gaulle korábbi francia elnök, az akkor amerikai elnök, Johnson azonban akkor úgy reagált, hogy De Gaulle szeretne annyira erősnek mutatkozni, mint amennyire gyenge.
A szakértő ugyanakkor hozzátette, Franciaország ma rendkívüli katonai erővel bír, a Biztonsági Tanács állandó tagja, és az Európai Unió egyetlen atomhatalma, de senkivel nem hajlandó ezt megosztani − magyarázta Nógrádi György.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök. (Fotó: AFP/Ludovic Marin)
