Ukrajnában „vákuum volt”, mégpedig „nagy hajlandósággal arra, hogy elfogadják ezt a fajta segítséget, amit máskor inkább tolakodásnak vettek volna” – nyilatkozta Soros György a The New Yorker magazinnak 1995-ben. Az eseményeket és Soros ukrajnai tevékenységét Rachel Ehrenfeld rekonstruálta The Soros Agenda című, 2023-ban megjelent kötetében – írja a Mandiner.
Soros finanszírozta a Majdnan-forradalmat
Soroz hozzátette, hogy ezt nem tehetné meg Amerikába, és kiemelte, hogyha ez nem egy másik nemzet ügyeibe való beavatkozás, akkor nem tudom, mi az!
Sorosék még 1990-ben nyitották Kijevben az első irodájukat, Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány néven (International Renaissance Foundation, IRF). 1994-re a legnagyobb nemzetközi adományozó szervezet volt az országban, 12 millió dolláros költségvetéssel.
Az alapítvány honlapja szerint a cél Ukrajna EU-s integrációjának előmozdítása volt a 2000-es években. A Nyílt Társadalom Alapítvány honlapja arról is számot ad, hogy támogatni kívánták azokat, akikre hatással volt a Krím orosz annexiója.
A Mandiner arról ír, hogy az egyébként oroszellenes és erős amerikai öntudatú Ehrenfeld leszögezi: az OSF honlapja „azonban semmit nem mond Sorosnak a narancsos forradalom (2004–5) finanszírozásában játszott szerepéről, amelyet az EBESZ, a Külügyminisztérium és más nemzetközi testületek is segítettek”.
Ehrenfeld arról is ír, hogy 2013–14-be Soros finanszírozta a Majdan-forradalom tüntetései.
Már 2004-ben megtalálták a saját favoritjukat Juscsenkó személyében, november 22-én pedig a tüntetésen száz dollárt adtak a fiataloknak, hogy tüntessenek. Akkortájt az átlag havi fizetés ötven dollárnak felelt meg Ukrajnában. Ezen felül Soros nyíltan lobbizott az EU-nál, hogy támogassák ötvenmilliárd dollárral Ukrajnát.
Egymilliárdos befektetés
Korábban, 2015 májusában Soros azt nyilatkozta az osztrák Der Standardnak: azért hajlandó befektetni egymilliárd dollárt Ukrajnában, mert „Ukrajna védi Európa határait. (…) De mindenekelőtt az ország olyan európai értékekért küzd, mint a jogállamiság és a szabadság. (…) Vannak konkrét befektetési ötletek, például mezőgazdasági és infrastrukturális projektekben. Egymilliárdot fektetnék be.” Soros azért hozzátette: „Ennek profitot kell termelnie. Nem én, hanem az alapítványom profitálna belőle.”
Szóvivője megjegyezte: a befektetés azon múlik, hogy a Nyugat hajlandó-e megvédeni Ukrajnát mindenáron.
2015 novemberében – folytatja Rachel Ehrenfeld – Petro Porosenko kitüntette Sorost az Ukrán Szabadságrenddel. 2019-ben Soros támogatta Porosenko kampányát, de Porosenko vesztett Volodimir Zelenszkijjel szemben.
Ekkoriban az említett Antikorrupciós Akcióközpont (AntAc) már 290 ezer dollárt kapott Soros alapítványától, és 4,4 millió dollárt az amerikai kormánytól.
Putyint le kell győzni
Két nappal a háború kitörése után Soros György azt posztolt a Twitterre: Tanúja voltam annak, ahogy Ukrajna a Szovjetunió összeomló részéről liberális demokráciává és nyílt társadalommá alakul. Számtalan orosz agresszióval nézett szembe, de kitartott.
Nem sokkal később, Davosban már arról beszélt, hogy Ukrajna inváziója nem a semmiből jött, két rendszer áll szembe egymással, a nyílt és a zárt társadalom. Az invázió a harmadik világháborúhoz vezethet, amibe a civilizációnk belepusztulhat. Az egyetlen út Putyin mielőbbi legyőzése.
Soros összesen 180 millió dollárt költött el Ukrajnában 1989–2021 között – mutat rá Rachel Ehrenfeld.
Borítókép: Soros Györgynek nem számít egy ország jövője, ha pénzt lát benne (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)
