Szijjártó Péter: A magyar–amerikai együttműködés egy igazi sikertörténet

Szijjártó Péter Washingtonban nyilatkozott a magyar–amerikai kapcsolatokról, Svédország NATO-csatlakozásáról és a magyarok kínai vízummentességéről.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közzétett képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bostonban, a Harvard Egyetem politikatudományi intézetének panelbeszélgetésén 2024. február 9-én. (Fotó: MTI/KKM/Király Márton) Fotó: Király Márton

Szijjártó Péter kifejtette, hogy ma a Magyar Amerikai Üzleti Tanács vezetőivel és a tagvállalatok vezetőivel fog találkozni, és nekik is el fogja mondani, hogy a tavalyi háborús infláció okozta nehézségeken túl van a magyar gazdaság, az inflációt nagyon kemény munkával sikerült négy százalék alá szorítani. 

Az idei esztendőben újra a gazdasági növekedésre tudunk koncentrálni, reálbér-növekedés lesz az országban. Az amerikai vállalatok mindig is fontos szerepet játszottak abban, hogy a magyar gazdaságot növekedési pályán tudtuk tartani, főleg azért, mert az amerikai vállalatok Magyarországon a gazdasági tevékenység minden dimenziójában egyenletesen vannak jelen. Tehát segítségünkre voltak a nagy amerikai beruházások ahhoz, hogy Magyarországon egy széles termelési mennyiség jöjjön, széles termelési alapja jöjjön létre a magyar gazdaságnak, az autóipari beszállító vállalatok, elektronikai vállalatok, amerikai vállalatok Magyarországon erősek, a szolgáltató ágazatban is nagy amerikai energiavállalatok szolgáltató központjai is megtalálhatóak Magyarországon, mint ahogy aztán a legfelsőbb szinten a kutatás-fejlesztésben is, például a gyógyszeriparban vagy informatikában 

– emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter.

– Az amerikai vállalatok előszeretettel választják Magyarországot beruházási célpontként. Tehát az amerikai vállalatok már a második legnagyobb beruházói közösséget alkotják Magyarországon. Egyértelműen előnyt kovácsoltak abból, hogy Európa legalacsonyabb adóit Magyarországon kell fizetni, a politikai stabilitást mindig nagyra becsülik, hiszen a velünk kötött megállapodások tekintetében biztosak lehetnek abban, hogy a kormányzat azokat hosszú távon tiszteletben tartja és teljesíti. A mai napon az Amerikai Magyar Üzleti Tanács vezetőivel és a tagvállalatok vezetőivel azt fogjuk megvitatni, hogy milyen további beruházásokkal tudnak hozzájárulni a magyar gazdaság növekedéséhez, és Magyarország és az amerikai vállalatok, a magyar kormány és az amerikai vállalatok közötti együttműködést milyen irányba érdemes terelnünk– jelentette ki Szijjártó Péter.
 

– A magyar parlament ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását, nem volt rövid folyamat, tekintettel arra, hogy a magyar parlamenti képviselők jogosan tartották inzultusnak mindazt, amit kénytelenek voltak hallani egyes svédországi politikusoktól az elmúlt hosszú években, amikor egyes svéd politikusok Magyarországot folyamatosan egyfajta bokszzsáknak nézve nap mint nap alaptalan vádakkal ütötték, bántották. Ezek a vádak mind-mind hazugok és alaptalanok voltak. A magyar demokratikus berendezkedést senkinek nincsen joga megkérdőjelezni. Magyarország demokrácia, a magyar politikai berendezkedés egy demokratikus, jól működő politikai berendezkedés. Nem fogadunk el senkitől sem erre vonatkozó alaptalan kritikákat, és jól láthatóan a parlamenti képviselők sem voltak hajlandók ezt eltűrni – tájékoztatott a miniszter.

Szijjártó Péter elmondta, hogy ezért fontos volt, hogy újra lehessen építeni a bizalmat a két ország közötti együttműködésben. A két miniszterelnök személyesen sokat tett ezért, és a svéd miniszterelnök közelmúltbeli budapesti látogatása, valamint az ott aláírt kétoldalú védelmi megállapodás kiterjesztése kellő alapot adott ahhoz, hogy elmondhassuk, hogy a bizalom helyreállítása tekintetében elértük azt a szintet, hogy a parlamenti képviselők napirendre vették, majd megszavazták Svédország NATO-hoz való csatlakozásának ratifikációját.

Ilyenkor a menetrend úgy néz ki, hogy a ratifikációs dokumentumot a köztársasági elnöknek kell aláírnia. Sulyok elnök úr a héten lépett hivatalba, és ahogy hivatalba lépett, alá is írta a ratifikációs dokumentumot. A szabály úgy szól, hogy ezt követően a külügyminiszternek kell azt ellenjegyezni. Ez praktikusan úgy néz ki, hogy nekem a lap alján alá kell írnom az elnök aláírása alatt. Ez is megtörtént. És a NATO szabályai szerint ilyenkor a következő teendő az, hogy magát a ratifikációs dokumentumot fizikai valójában, tehát nem western elven, nem e-mailen, hanem fizikai valójában el kell juttatni Washingtonba, ahol az Egyesült Államok Külügyminisztériumának egy meghatározott részlegénél azt letétbe kell helyezni.

– jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.

– Ez a mai nap reggelén itteni idő szerint nyolc órakor, az otthoni idő szerint délután kettőkor megtörtént. Utasításomra hazánk washingtoni nagykövete, Takács Szabolcs bement az amerikai külügyminisztériumba, bevitte ezt a ratifikációs dokumentumot, amit tegnap, legalábbis annak ősborítóját lehetett látni az interneten. Bevitte a dokumentumot, és ezáltal Magyarország részéről minden munkát elvégeztünk annak érdekében, hogy Svédország a NATO tagja lehessen. Az imént telefonon egyeztettem Tobias Wilson kollégával, Svédország külügyminiszterével, aki szintén itt van Washingtonban, hiszen nekik is, itteni idő szerint talán 11 órakor, ami az otthoni idő szerint öt óra, el kell helyezniük a saját dokumentumukat, amivel azt jelzik, hogy készen állnak a csatlakozásra, és ha mindez megtörténik, akkor azt hiszem, hogy a jövő hét elején már fel is vonhatják a svéd lobogót a NATO brüsszeli központjánál– tájékoztatott a miniszter. 

Abban maradtunk a svéd kollégával, hogy ezt a NATO-csatlakozásról szóló ratifikációt tekintsünk egy lehetőségnek arra nézve is, hogy a kétoldalú kapcsolatrendszernek adjunk egy újabb lendületet annak érdekében, hogy az mindkét fél számára még előnyösebb legyen a jövőben. Ebben megállapodtunk. Itt egy álláspontot képviselünk. A külügyminiszter kolléga megköszönte Magyarországnak a ratifikációt. 

– mondta el Szijjártó Péter, majd folytatta:

– Ma az otthoni idő szerint öt óra környékén ők is elhelyezik a saját dokumentumukat, és akkor innentől kezdve a svéd ratifikáció gyakorlatilag már nagyjából befejezettnek tekinthető.

– Tegnap kilenc, kilenc és fél órát repültünk annak érdekében, hogy itt lehessünk. Ha a másik irányba indultunk volna, és nagyjából ennyit repültünk volna, akkor Pekingbe érkeztünk volna, ahol magyar szempontból szintén fontos bejelentés született. Itteni idő szerint hajnalban, otthoni idő szerint reggel, Kínában valamikor már délután. Ez a fontos bejelentés Vang Ji külügyminiszter kolléga részéről arról szólt, hogy újabb hat országot, köztük öt európai uniós tagországot, köztük Magyarországot vonnak be abba a kísérleti jellegű kínai külpolitikai programban, amelynek keretében egyes országok polgárai számára vízummentes beutazási lehetőséget biztosítanak idén november 30-ig Kína területére– mondta el a külügyminiszter.

Eddig, ha magyar állampolgárok Kínába utaztak, akkor vízumért kellett először folyamodniuk, és a vízum birtokában utazhattak be a Kínai Népköztársaságba. Kína a tavalyi év végén bejelentett egy kísérleti programot, amelynek keretében néhány nagyobb európai uniós és ázsiai országnak adtak vízummentességet. Ezt követte most a második ütem, ahol öt újabb uniós tagország és Svájc és az uniósok között Magyarország kapja meg azt a lehetőséget, hogy magyar állampolgárok március 14. és november 30. között vízum igénylése nélkül utazhatnak Kínába, ahol 15 napnál nem tartózkodnak hosszabban turisztikai, üzleti, tranzitálási céllal. 

– fejtette ki Szijjártó Péter.

A két ország közötti együttműködés stratégiai jelentőségű Magyarország számára. A tavalyi esztendőben már Kínából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra, rekordméretű kínai beruházások zajlanak Magyarországon, amelyek hozzásegítenek minket ahhoz, hogy a világgazdaság új korszakában, amelyet a zöldautóipar fog dominálni, Magyarország a globális éllovasok között lehessen. 

– emelte ki Szijjártó Péter.

– Emellett a két ország közötti turisztikai forgalom is fontos a magyar turisztikai szektor számára, hiszen a Covid előtt majdnem 300 ezren is beutaztak Magyarországra egy év alatt Kínából, a Covid idejében sajnos ez nullára redukálódott, aztán ahogy újra elkezdhettek utazni a kínai állampolgárok, ez a szám szépen növekedni kezdett. A tavalyi esztendőben már százezer kínai turista érkezett Magyarországra. Most áprilistól már helyreáll az a járatsűrűség Magyarország és Kína között, amelyért nagyon sokat dolgoztunk a Covid előtt, amely Közép-Európában a legszorosabb és legsűrűbb légi összeköttetést jelenti Kínával. Ez azt jelenti, hogy heti 13 járat közlekedik Budapest és négy kínai nagyváros, Peking, Sanghaj, Csungking és Ningbo között, és innentől kezdve a magyar üzletemberek, a magyar turisták ezeken a járatokon vízummentesen juthatnak majd el Kínába – emelte ki a miniszter.

Szijjártó Péter elmondta, hogy ilyenkor illik kétoldalú alapon kölcsönös lépéseket tenni, mivel az Európai Unió tagországai a vízumpolitika tekintetében, főleg a schengeni rendszerben, közösen gyakorolják a vízumpolitikai kompetenciákat, tehát azokat praktikusan Brüsszelből irányítják. – Ezért csak egy jól körülhatárolt területen hozhatunk saját nemzeti alapú döntést. Otthon délután ezeket a döntéseket meg is hozták, amelyek gyakorlatilag úgy szólnak, hogy a Magyarországon beruházó nagy kínai vállalatok vezető munkatársai számára már első vízumigénylésnél is hosszú távú, praktikusan ötéves vízumot adunk ki, amely azt jelenti, hogy öt éven keresztül, egy éven belül 180 napot Magyarországon tartózkodhatnak azok a kínai állampolgárok, akik Magyarországon nagy beruházó nagyvállalatok vezető tisztségviselőiként kérnek maguknak vízumot. 

Borítókép: Szijjártó Péter (Fotó: MTI/KKM/Király Márton)