Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter egy brüsszeli sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az Általános Ügyek Tanácsának nem hivatalos ülésén nagy támogatást kapott az a javaslat, amit Magyarország már többször megfogalmazott.
A javaslat értelmében az Európai Unió Bíróságának, amikor általános jogállamisági standardokról nyilatkozik, akkor strukturált párbeszédet kellene folytatni a tagállami alkotmánybíróságokkal. Ez Bóka szerint azért is kiemelten fontos, merthogy „a jogállamisági standardok azok nem európai uniós szinten, hanem tagállami szinten alakultak ki, és ezeknek a standardoknak kell az Európai Uniónak és az Európai Unió intézményeinek is megfelelnie”.
A javaslat értelmében kiküszöbölhető lenne az a kedvezőtlen gyakorlat, amit Bóka János korábban az Infosart számára fejtett ki. – Az Európai Bizottságnak diszkrecionális jogköre van abban, hogy milyen ügyeket, mikor és miért visz a bíróság elé, és amikor a bíróság egy kötelezettségszegési eljárásban döntést hoz, akkor kifejezetten kizárja az eljárásból azt a kérdést, hogy egyébként hasonló vagy esetleg rosszabb helyzet más tagállamokban van-e – részletezte interjújában a tárcavezető. A brüsszeli sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a csatlakozásban legelöl járó négy tagállamot (Szerbiát, Albániát, Montenegrót és Észak-Macedóniát) önkéntes alapon bevonhatják a jogállamisági jelentési folyamatban.
Így – amennyiben a tagságra várakozó országok úgy döntenek, hogy hozzáadott értékkel rendelkezik a jelentés – a magyar elnökség lehet majd az első, amelyik a jogállamisági párbeszédet úgy fogja lefolytatni, hogy abban már négy csatlakozásra váró állam is részt vehet.
