Az Urál-hegységből a Kaszpi-tengerbe tartó Urál-folyó szintje pénteken pár óra alatt több métert emelkedett, és átszakította az Orszknál épített gátat. A létesítményt legfeljebb 5,5 méteres vízszint megtartására építették, az Urál-folyó a hegyekben elolvadt víz érkezése miatt viszont 9,6 méteresre duzzadt fel.
Ilyen árvíz az Urálban utoljára körülbelül száz évvel ezelőtt volt. Mindenki elfelejtette, hogy ilyen magas is lehet a vízállás ott. Ezért a gátakat nem ilyen mértékű vízszintemelkedésre tervezték. Amikor ez a helyzet bekövetkezett, nem tudtak mit tenni – a víz túlcsordult a gátakon, és mindent elöntött, amit csak lehetett
− mondta Zemcov a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva.
Úgy vélekedett, az idei árvíz az Urálban amiatt történt, hogy a területen nagy mennyiségű hó esett, és tavasszal erős felmelegedés volt. Ezért a hó gyorsan elolvadt, és a folyó kilépett medréből.
A szakértő megjegyezte, hogy a globális felmelegedés miatt az ilyen természeti csapások gyakrabban fordulhatnak elő, többek között az Urálban is.
Az Orenburgi terület második legnagyobb városában, Orszkban április 6-án éjjel szakadt át a gát. A víz a területen 12 800 házat és 14 900 telket öntött el. 7700 embert, köztük 1707 gyereket menekítettek ki − számolt be a regionális kormány sajtószolgálata.
Az árvízhelyzet Orszkban a legsúlyosabb, ahol 6793 lakóház áll vízben, és 2616 embert evakuáltak.
A régióban szövetségi szintű rendkívüli állapotot hirdettek. Az árvíz tetőzése az Urál-folyó partján fekvő Orenburgban szerdán várható.
Borítókép: Mentőalakulatok tagjai gumicsónakkal segítenek az idősek evakuálásában az oroszországi Orszkban, a kazah határ közelében pusztító árvíz idején 2024. április 8-án (Fotó: MTI/AP)
