A baloldali, háborúpárti politikusok csak elmélyítenék a meglévő megosztottságokat azzal, hogy hergelő, lázító nyelvezetet használnak, például gyűlöletbeszédet elősegítő beszédmódot. Ahogy azzal is, hogy ezt a gyűlöletet akár csak megtűrik vagy akár bátorítják is a politikai közbeszédben, és ezáltal egyre nagyobb valószínűséggel tapasztalják meg társadalmaink a politikai erőszakot és – szélsőségesebb esetben – a terrorizmust – jelentette ki az Origónak ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász felhívta rá a figyelmet, hogy
itt nemcsak üres retorikáról vagy politikai purparléról van szó részükről, a háborúpárti baloldaliak egy része ugyanis ma már olyan gyűlöletbeszédet alkalmaz, amely a fizikai erőszak valószínűségét is megnövelheti – az Egyesült Államokban és immár Európában, beleértve ebbe sajnos Közép-Európát is, mint azt a szlovák kormányfő elleni merénylet is mutatja.
Mint ismert, Robert Fico ellen szerda délután Nyitrabányán, a kormány kihelyezett ülése után követett el lőfegyveres merényletet egy 71 éves lévai radikális baloldali férfi, akit a helyszínen azonnal őrizetbe vett a rendőrség. Juraj Cintula előre kitervelte a támadást, arra hivatkozott, hogy nem értett egyet a kormány békepárti álláspontjával. A háborúpárti férfiról az is kiderült, hogy korábban Ukrajna-párti tüntetéseken vett részt azokon a helyszíneken, ahol a kormány kihelyezett üléseket tartott.
Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég tanácsadója megjegyezte: Robert Fico markáns békepárti politikus, háborúellenes álláspontját tavalyi kormányra kerülésük óta is bátran hangoztatta. Októberben úgy fogalmazott, hogy semmiféle, Ukrajnának nyújtandó katonai segítséget nem támogat, Ukrajna számára a legjobb megoldás szerinte a katonai műveletek azonnali leállítása.
A nemzetközi baloldal és progresszív liberálisok szemében ez persze csak demagóg, putyinista megszólalás, de Robert Fico másfél hete is azt mondta: Szlovákiának semmi köze az ukrajnai háborúhoz
– tette hozzá a szakértő.
Ugyanakkor kiemelte: a háborús pszichózis egyre súlyosabban terjed az Európai Unió tagállamaiban, azonban máig azt mondhatjuk, hogy ez az állapot elsősorban a balliberális, globalista érdekeket kiszolgáló politikusok között nevezhető eluralkodottnak.
Az európaiak zöme továbbra is békepárti, és azt szeretnék, hogy a háború minél előbb befejeződjön, hiszen érzékelik annak súlyos gazdasági hatásait, és – egyes nyugati politikusok, kiemelten Emmanuel Macron kijelentései nyomán – okkal tartanak egy esetleges eszkalációtól, ami pedig már európaiak millióinak életébe kerülhetne, és végső soron világháborúba torkollhatna – olvasható az Origón megjelent elemzésben.
Az alkotmányjogász hozzátette, a háborúpárti elit azonban azon dolgozik, hogy egyre inkább megossza a társadalmat, és minél több embert állítson szemben a békével és a békepárti politikusokkal – utóbbiakat oroszbarátnak bélyegezve. Mint mondta, jól példázza a háború- és békepárti politikusok közötti különbséget, valamint azt, hogy a háborúpártiak mennyire félnek attól, hogy a választók rájönnek, vannak, akik a békét képviselik, hogy előbbiek (a globalisták) megpróbálták utóbbiakat (a szuverenistákat) elhallgattatni, amikor a brüsszeli önkormányzat 2024. április 16-án betiltotta a NatCon rendezvényét.
