Kína szankciókat vezetett be amerikai hadiipari cégek ellen

Kína szankciókat vezetett be tizenkét amerikai vállalattal szemben, amiért fegyvereket adtak el Tajvannak, és válaszul a kínai vállalkozásokat ért Oroszországgal való együttműködés miatti korlátozásokra.

Forrás: Vedomosti2024. 05. 22. 21:13
Us,America,Flag,On,Blue,Ship,And,China,Flag,On
Amerikai és kínai zászlók Fotó: Dilok Klaisataporn
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kínai külügyminisztérium megtorló intézkedéseket jelentett be az amerikai hadiipari komplexumhoz (MIC) kapcsolatban álló vállalatok és azok felső vezetése ellen. A korlátozások reakciók voltak Tajvan amerikai felfegyverzésére és a kínai vállalatok elleni szankciókra az állítólagos oroszországi kapcsolataik miatt, írja a Vedomosti

Flags,Of,Usa,And,China,-,Concept,For,Relations,Between
Fotó: Roman_studio

 

Az Egyesült Államok egy ideje figyelmen kívül hagyta Kína objektív és tisztességes helyzetét és konstruktív szerepét az ukrán válságban, és válogatás nélkül illegális, egyoldalú szankciókat vetett ki számos kínai vállalat ellen az úgynevezett Oroszországgal kapcsolatos tényezők alapján

– közölte a kínai külügyminisztérium.

Ugyanakkor a kínai külügy megjegyzi, hogy az Egyesült Államok továbbra is fegyvereket ad el Tajvannak, és ezzel beavatkozik Kína belügyeibe. E tekintetben Kína ellenintézkedéseket hozott a katonai és űrtechnikai berendezések, lőszerek, lég- és rakétavédelmi rendszerek, szoftverek fejlesztésére szakosodott amerikai vállalatok ellen.

A szankciós lista a következő cégeket tartalmazza: Lockheed Martin rakéták és tűzvezérlés, Lockheed Martin Aeronautics, Javelin Joint Venture, Raytheon rakéták, General Dynamics Ordnance and Tactical Systems, General Dynamics Information Technology, General Dynamics Mission Systems, Intercoastal Electronics, System Studies and Simulation, Iron Mountain Solutions Alkalmazott Technológiai Csoport és Arcient. E vállalkozások több vezetőjére is korlátozások vonatkoztak.

FRA : PARIS : Salon du Bourget
General Dynamics F–16 Fighting Falcon (Fotó: Hans Lucas/AFP/Arthur N. Orchard)

Május 1-jén az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma 20 kínai vállalatot vett fel az SDN-listára az Oroszországgal való együttműködés miatt. A washingtoni lépés magában foglalta a meglévő korlátozások megkerüléséhez nyújtott segítséget, valamint az orosz hadiipari komplexum fejlesztésének feltételezett támogatását.

Liu Pengyu, a washingtoni Kínai Nagykövetség sajtótitkára úgy reagált, hogy Peking továbbra is megvédi törvényes jogait a más országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokhoz, és Kína Oroszországgal folytatott gazdasági együttműködése nem irányul harmadik országok ellen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök május 17-én kínai látogatása során azt mondta, hogy az Egyesült Államok lépései, különösen a hatóságok által a Kínából származó áruimportra kivetett vámok emelése a tisztességtelen verseny példája. Szerinte ennek a politikának az az oka, hogy a kínai áruk, köztük az autók minősége jobb lett, és veszélyezteti az amerikai gyártókat.

Borítókép: Amerikai és kínai zászlók (Fotó: Dilok Klaisataporn)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.