Totális háborús lázban égnek a nyugati politikusok

A Bennfentes összegyűjtötte az elmúlt három hét nyugati háborúpárti nyilatkozatait.

Fotó: Dursun Aydemir / ANADOLU / Anadolu via AFP

„Ursula von der Leyen háborús elnök akar lenni – adta hírül március végén a Politico című brüsszeli lap – a dollármédia természetesen nem számolt be a Bizottság elnökének terveiről” – írta meg a Bennfentes.hu.

A lap összegyűjtötte az elmúlt három hét háborús nyilatkozatait annak fényében, hogy mint írják, „a dollármédia szerint a magyar kormány alaptalanul riogat a háborúval és annak fokozódó veszélyeivel”.

Ezzel szemben a valóság az, hogy „Franciaország elnöke két héttel ezelőtt az Econonmist címlapján üzente meg a világnak ismételten: kész francia katonákat küldeni Ukrajnába”.

 

Macron szerint Párizs már küldött katonákat Afrikába a terrorizmus elleni harcban, így nem zárja ki, hogy Ukrajnának is hasonló segítséget nyújtson

– idézi a lap a francia elnököt.

De hasonló háborús nyilatkozatok láttak napvilágot Radoslaw Sikorski lengyel és Baiba Braze lett külügyminisztertől is. Előbbi pár hete elismerte, hogy már most is vannak NATO-katonák Ukrajnában, május elején kijelentette: egy európai nehézdandár létrehozását javasolja. Lett kollégája egyértelművé tette, hogy a nagy hatótávolságú fegyverek szállításával kapcsolatos vita eldőlt, és akik szállítanak ilyen fegyvereket Ukrajnának, azok egyértelműen engedélyt adtak, hogy az Oroszországi Föderáció területén lévő célpontokat támadjanak ezekkel. 

„Ukrajna már kapott nyugati fegyvereket, amelyekkel engedélyt kaptak arra, hogy orosz területre csapást mérjenek” – fogalmazott.

A lap felidézi, hogy Vjacseszlav Kukula, a lengyel hadsereg vezérkari főnöke bejelentette, hogy Lengyelország húszezerről 150 ezerre növeli a hadsereg tartalékosainak számát. A Bennfentes rögtön hozzáteszi, hogy a vezérkari főnök indoklása szerint ezt az indokolja, hogy véres és hosszadalmas harcok küszöbén állunk.

Litvánia miniszterelnöke csatlakozott a francia elnökhöz és bejelentette, hogy hajlandók katonákat küldeni Ukrajnába. A Financial Timesnak elmondta, hogy „parlamenti engedélye van arra, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába kiképzési céllal – amit kormánya már korábban is felvetett –, de Kijev még nem kérte ezt”.

Nyugati katonai kiképzők mehetnének Ukrajnába, mert ez lehet az első lépés ahhoz, hogy megvalósuljanak azok a kezdeményezések, hogy NATO-csapatokat küldjenek, mondta a litván külügyminiszter május 7-én.

„Az ukrán hadsereg harcosainak nyugati országok általi kiképzése Ukrajnában lehet az első lépés Emmanuel Macron francia elnök NATO-csapatok küldésére vonatkozó kezdeményezésének megvalósítása felé. A mi csapataink már az ellenségeskedések kitörése előtt is képeztek ukránokat Ukrajnában, ezt sok éven át tettük. Reális, hogy visszatérjünk ehhez a gyakorlathoz. Ez lenne az első lépés Macron elnök kezdeményezésében” – mondta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter.

Május 12-én Alexander Stubb finn elnök úgy fogalmazott, a békéhez vezető egyetlen út a csatatéren át vezet – idézi fel a következő háborús lázban égő nyugati politikust a Bennfentes. „Most a békéhez vezető egyetlen út a csatatéren keresztül vezet” – Alexander Stubb finn elnök szerint a tárgyalások nem segítenek Kijevnek, folytatni kell a harcot.

Május 11-én Magyar Péter ismét megerősítette az RTL-nek, hogy az Európai Néppártba tart a választásokat követően – emlékeztet a Bennfentes.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke sajtóértekezletet tart a parlament strasbourgi plenáris ülésén 2024. április 24-én (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)

Ez már egyértelműen Manfred Weber nyilatkozata után történt, amelyben a néppárti frakcióvezető korábban megüzente a Népszaván keresztül, hogy a Néppártnak Ukrajna az első.

„Három alapvető feltételünk van, amelyet mindenkinek, aki hozzánk akar tartozni, be kell tartania: Európa, Ukrajna és a jogállamiság pártján kell állnia. Ezek az EPP-család alapelvei. Örülök, hogy egyre többen kopogtatnak az ajtónkon, hogy emberek és pártok fontolgatják a képviselőcsoportunkhoz való csatlakozást. De a jelentkezéseket a választások után, eseti alapon fogjuk értékelni” – mondta a Népszavának Strasbourgban Manfred Weber néppárti frakcióvezető.

Azt észtek is katonák küldésén törik a fejüket, ahogy már a svédeknek is eszükbe jutott, hívja fel a figyelmet a lap. Bár a svédek jelen állás szerint kizárólag a NATO részeként küldenének csapatokat, ugyanakkor Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kijelentette, hogy Svédország kész engedélyezni a területén a nukleáris fegyverek telepítését háború esetén.

„A következő hónapok sokat követelnek Ukrajnától” - Antony Blinken amerikai külügyminiszter kritikusnak nevezte Kijev számára az orosz hadművelet jelenlegi szakaszát – idézi fel a háborús politikusok következő nyilatkozatát a Bennfentes. Hozzátette, hogy „az Egyesült Államok közelebb hozza Ukrajnát a NATO-hoz, majd bevezeti a szövetségbe”.

A Bennfentes cikkében a politikusok állításai mellett a nyugati média háborús narratíváját is elemzi.

 

Mások mellett felidézik a a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) egyik értesülését, amely szerint a lap megszerzett egy titkos dokumentumot, amely szerint gyors NATO-csatlakozás, még több támogatás és légvédelem biztosítása szükséges Ukrajnának a NATO területéről.

A FAZ szerint Zelenszkij hivatalának vezetője, Andrij Jermak – aki rendszeresen egyeztet Soros György amerikai baloldali oligarcha fiával Soros Alexszel –, és Rasmussen ex-NATO-főtitkár olyan koncepciót mutatott be, amely szerint még az idén meg kellene kezdeni a tárgyalásokat Ukrajna NATO-csatlakozásáról, és az országot 2028-ig véglegesen fel kellene venni a szövetségbe, függetlenül az Oroszországgal fennálló konfliktus kimenetelétől.

A Bennfentes kiemeli, hogy ez a koncepció NATO-szövetségesesektől az alábiakat követeli:

– növeljék az Ukrajnának nyújtott támogatásukat a GDP-jük 0,25 százalékára;
– biztosítsák Nyugat-Ukrajna védelmét a NATO légvédelmével;
– a 278 milliárd euró értékű befagyasztott orosz vagyont biztosítsák Kijevnek;
– adják át az összes rendelkezésre álló fegyvert;
– ne zárják ki annak lehetőségét, hogy csapatokat küldjenek Ukrajna területére, valamint aknamentesítő, nemzetközi kereskedelmet biztosító flottát a Fekete-tengerre;
– a NATO javító-telephelyeket telepíthetne Ukrajnába.
„A katonai segélyek közelmúltbeli késedelme és az Ukrajna NATO-ba való meghívásának időzítésével kapcsolatos határozatlanság megerősítette Moszkvát abban a hitében, hogy egyszerűen kivárhatja Ukrajnát és szövetségeseit. Ezért csak a NATO-tagság megbízható kilátása győzheti meg Oroszországot arról, hogy az ellenségeskedések folytatása nem vezet sehová” – áll a cikkben.

A Bennfentes.hu több állítást is felsorolt, összegezve, hogy miért is gyűjtötték ki az elmúlt hetek háborús pszichózisban szenvedő nyugati politikusok nyilatkozatait:

• a Telex, a 444 és az RTL azt állítja, csak a magyar kormány és a Fidesz fantáziájában létezik, hogy a nyugati politikusok egyre nagyobb erővel támogatják az ukrajnai háborút
• a kormány és a kormánypártok folyamatosan figyelmeztetnek, hogy a nyugati politikusok egyre közelebb sodródnak az ukrajnai háborúhoz
• a dollármédia szerint a magyar kormány alaptalanul riogat a háborúval és annak fokozódó veszélyeivel
• a külföldről fizetett propagandamédia politikai és finanszírozási okok miatt megint hazudik a magyaroknak
• a ferdítés és a valóság tagadása két síkon zajlik: egyrészt teljesen elhallgatják a nyugati vezetők egyre vadabb uszításait, nem számolnak be a háborús lázról
• másrészt azzal vádolják a Fideszt és a kormányt, hogy alaptalanul riogatnak a háborúval
• pedig a vádjaikkal szemben ténylegesen őrült, és egyre fokozódó háborús pszichózis tombol Európában, ahogy ebből a cikkből is kiderül, de a dollármédia kitartóan tagadja ezt
• ezeket látva Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője így fogalmazott: „A háború 27 hónapja alatt egy lopakodó eszkaláció során a nyugati országok centiről centire kerültek egyre közelebb ehhez a korrupt háborúhoz. (...) Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy kontinensünk békéjének sorsa ma a választók kezében van.”

Borítókép: Az Európai Bizottság Berlaymont épülete Brüsszelben (Fotó: Dursun Aydemir/Anadolu/Anadolu via AFP)